Somogyi Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-01 / 51. szám
XII. Évfolyam, 51. Szám. Ára: 53 ft, Előfizetve: 39 ft KÖZÉLETI NAPILAP 2001. Március 1., Csütörtök ALMANACH Tornatermet a művelődési házból 6. oldal NYUGDÍJASOK Bocipullmantól 13. oldal az Intercityig Hírek SOMOGYSZIL: Kétszáz forinttal támogatják köbméterenként Somogyszilben a szennyvízelszállítás költségeit. A százforintos állami támogatást az önkormányzat ugyanennyivel egészíti ki, s a vizet a szomszédos településre, Igalba szállítják. Az önkormányzat az illegális leeresztés megelőzése érdekében döntött úgy, hogy támogatja a szippantást. (szg) PORROGSZENTKIRÁLY. Elkezdték az egykori paraszti tárgyak összegyűjtését Porrogszentkirályon. A berendezési és használati tárgyakat a helyi faluházban kialakítandó hagyományőrző szobában helyezik el, amely várhatóan a nyáron nyílik meg a látogatók előtt. (va) LÁBOD: Elsodort egy magyar rendszámú, pótkocsis teherautó egy kerékpárost tegnap délelőtt Lábodon. A szerencsétlenül járt biciklistát könnyű sérüléssel és enyhe agyrázkódással szállították a mentők a nagyatádi kórház sebészeti osztályára. (szg) BALATON. Főépítészt neveztek ki a Balatonra, irodája Keszthelyen működik március 12-től, de munkatársuk dolgozik várhatóan Siófokon is. A balatoni tájképet rontó építmények szabályozása nem tartozik a hatáskörébe; az a dolga, hogy az átfogó területrendezési tervek megfeleljenek a szigorú Balaton-törvénynek. (ca) BALATONLELLE: Egyhangú szavazással mondott igent a lellei képviselő-testület hajózási tulajdon vásárlására. Ez a 27 millió forintos kötelezettséget ró az önkormányzatra, miután a kikötővel rendelkező települések elosztották maguk között azt a 600 millió forintos tulajdonrészt, amit a kormány felajánlott számukra. Ezzel a balatoni települések a cégben döntő többséget, 51 százalékos tulajdonrészt szereznek, (gm) m Lábon veszik, s viszik az erdőt Felértékelődött a somogyi fa. Korábban a minőségi tölgyet is csak nyomott áron vették meg az olaszok és az osztrákok, mostanra az igényes német piac is megnyílt. A kereslet egyes fafajták iránt úgy megnőtt, hogy a megye legnagyobb fagazdasága már lábon vásárol erdőt. Somogy az ország harmadik legerdősültebb megyéje. Olyan tölgy nevelkedik itt, melynek Európában talán csak Franciaországban van vetélytársa. Meg is nőtt iránta a kereslet, és olyan áron kel el, amely már arányban van a minőségével. Ezt az értékes alapanyagot természetesen külföldiek vásárolják fel, hiszen a magyar bútorgyártás ritkábban használ természetes fát. Itt inkább a forgácslapra van igény, amelyhez például kiváló alapanyag a keményfák közül a cser. Ennek kitermelése az alacsony ár miatt az utóbbi években már teljesen eredménytelen volt az ország legnagyobb fakitermelő társaságánál, a Sefag Rt-nél, ahol 400 ezer köbméter az éves termelés. Pintér Ottó termelési igazgató szerint nagyot változott a helyzet, miután a korábbi olasz partnert felváltotta egy magyar forgácslapgyártó cég. Most az országon belül, ráadásul jobb áron talál gazdára az alapanyag, sőt az 1500 vagont nem is tölti meg az állami területen kitermelt fa. A hiányzó mennyiséget a magánerdő-tulajdonosoktól vásárolják fel, ennek révén juttatva őket is piachoz. Tavaly például ötezer köbméter fát vásárolt lábon a gazdaság, az idén pedig annak négyszeresét-ötszörösét tervezik. Ez nem lesz olyan egyszerű adásvétel, gyakran ugyanis megelőzik a feketekereskedők az erdészeti szakembereket. - Többször hiúsult meg az üzlet azért, mert a munkatársaink által felbecsült területen megjelentek az új ajánlattevők, mégpedig pontos információkkal felszerelkezve - mondta az igazgató. - Kevesebbet ígérnek, de számla is jóval kevesebbről készül, vagyis az eladónak kisebb összeg után kell adóznia. A vásárlásoknak ez a formája egyre gyakoribb, persze tetten érni nem egyszerű. Ezek a felvásárlók minden befektetés nélkül csak a hasznot veszik ki az erdőből, amely pedig tervezett gondoskodást kíván. Mint megtudtuk, jelentős állami támogatás segíti az erdőtelepítést, a tavalyinak háromszorosa jut most erre a célra az országban. A Sefag az idén felvállalja a magánerdők tulajdonosainál a telepítési munkát is, először próbaként 100 hektárnyi területen. Hasznos segítség lehet ez azoknak a birtokosoknak, akik híján vannak a szakértelemnek, hiszen a telepítés jelentős kockázattal jár. ____________________________________________SZMÉNYI ÉVA Felpörögtek a fűrészek, egyre keresettebb a somogyi fa fotó: láng Róbert Tulajdonos nincs, szag lesz Nagyatád Elkelt az első konzervgyár a Magyar Fejlesztési Bankhoz tartozó négy élelmiszer-ipari gyár közül. Nem rendezett azonban a nagyatádi gyár sorsa, s az esetleges késlekedés bizonytalanná teheti a szennyvíz-előtisztító megépítését is. Mint arról már korábban beszámoltunk, a Magyar Fejlesztési Bank úgy határozott, hogy privatizálja a Limpex Rt által koordinált négy állami tulajdonú konzervgyárát. A hatvani gyárat két napja sikerült eladni, közben a második szakaszra kiírt gyárakra is lejárt a pályázati határidő. Az atádi gyárra mindössze két ajánlat érkezett, egyike a konzervgyár jelenlegi vezetéséből, beszállítóiból álló konzorcium. A pályázat elbírálására 30 nap áll rendelkezésre a MFB-nek, de mindeddig nem nyilatkoztak az eredményről. Már ha egyáltalán lesz eredmény, mert szakmai körökben máris elterjedt, hogy az értékesítésre kiírt pályázat eredménytelen lesz, hogy újabb fordulót írhasson ki a tulajdonos. A termeltetési szerződéseket teljes felelőséggel kötheti meg a termelőkkel most is az atádi vezetés, mivel a MFB vállalta az idei szezon finanszírozását is. A késlekedés mégis érzékenyen érintheti a nagyatádi gyárat, s főként a városlakókat, akik rendszeresen szenvednek a nyári feldolgozószezon szennyvízbűzétől. Idén, a korábbi kötelezettség alapján július 1-ig üzembe kellene helyeznie a konzervgyárnak a csatornaszagot megszüntető új szennyvíz-előtisztítóját, amely mintegy 250 millió forintba kerülne. A beruházást heteken belül meg kellene kezdeni, hogy a határidőig és a legnagyobb bűzt okozó borsó- és kukoricaszezonig ez el is készüljön. Ám erről aligha lehet szó addig, amíg nincs új tulajdonosa a gyárnak. BÍRÓ MÁRIA Új uszályok a Dráván Barcs Két új kavicsszállító uszályt vásárolt a vízügyi igazgatóság a Dráva somogyi szakaszára. A vízjárművek már megérkeztek Barcsra, de még egy átfogó karbantartáson kell átesniük, mielőtt munkába állhatnak. Kalocsai János, a vízügyi igazgatóság barcsi kirendeltségének vezetője elmondta, hogy a két kavicshordó uszályra elsőként a bolhói kotrón lesz szükség. A hajókat azért vásárolta meg és telepítette ide az igazgatóság, hogy biztosítsák a folyamatos munkavégzést. Az új járműveket vízépítéseknél is használhatják majd, hiszen nem csak kavics szállítására alkalmasak. A jó kialakítású, nagy rakterű járművek majdnem a hajófenékig megpakolhatók rakománnyal._______ n.l. Somogy: bruttó 66 ezer Bár, egyes gazdasági ágazatokban némi javulás tapasztalható, a somogyi fizetésekkel továbbra sem lehet dicsekedni. 2000-ben 66 851 forint volt a bruttó átlagkereset, országosan ugyanez az adat 87 645 forint Megyei körkép A KSH megyei igazgatóságán tegnap készült el a legújabb elemzés, amelyből kiderült: Somogyban egy év alatt 13,8 százalékkal nőtt a bruttó és mindössze 11,5 százalékkal a nettó átlagkereset. Legjobban a pénzügyi szektor munkatársait fizették meg, akik - átlagosan 97 817 forintot kaptak. A villamosenergia-iparban havonta mintegy 80 ezer forintot kerestek, az oktatásban dolgozóknak 78 ezer forintot számfejtettek. Külön rangsorolták a fizikai és szellemi állományt. A csaknem 132 ezer forintos havi keresettel a feldolgozóipar vezet, a villamosenergiaipar 121 ezer forinttal a második helyen végzett és dobogós lett a szállításposta-távközlés ágazat. Dr. Horváth József, a statisztikai hivatal megyei igazgatója elmondta: elemezték az egyes ágazatok változásait. A legnagyobb növekedést, 20,8 százalékot a feldolgozóiparban mérték. Kicsit furcsa, de a számok azt mutatják, hogy a leggyengébben fizető ágazat a vendéglátás volt. A vállalkozások vezetői 44 148 forintos átlagkeresetről számoltak be. A nyilvánosságra hozott adatok szerint mintegy 35 ezret kaptak a fizikai dolgozók, a szellemi alkalmazottak 68 ezer forintot. Az ágazat sajátossága, hogy 7,4 százalékos volt az átlagkereset-növekedés, miközben a hivatalos infláció 9,8 százalékot tett ki. A mezőgazdasági dolgozók továbbra is rendkívül keveset keresnek, bár megyénkben 13, míg országosan 10,7 százalékkal emelkedett a fizetésük. így is jelentős a különbség: Somogyban bruttó 54 856 forint az átlag, hazánk más megyéiben több mint 59 ezer forint. HARSÁNYI Kistérség, nagy érdeklődés 300 millió forintot remélnek a Sapard-keretből Dráva mente A Sapard-programban bíznak a Dráva menti települések. Hogy sikerrel szerepelhessenek a pályázatokon, már gyűjtik az ötleteiket. Tegnap Lakócsán, az ezt megelőző napokon pedig Vízváron, Szulokban, Darányban és Csokonyavisontán tartottak mikrotérségi fórumokat a Sapard-program kapcsán. A szakemberek ezeken a találkozókon a térségben élők elképzeléseit, fejlesztési ötleteit gyűjtik össze, amelyek a Dráva mente stratégiai programjába bekerülve támogatást nyerhetnek a Sapard-keretből. Minden egyes fórumra szép számmal érkeztek vállalkozók, önkormányzati képviselők, gazdálkodók. Idén megnyílik a Sapardkeret, amelyből akár 300 milliós támogatásra is szert tehet Barcs és térsége. Ehhez azonban jól és gyorsan elkészített pályázatokra van szükség. Ezt készítjük elő ezeken a fórumokon - mondta Csertiné Hetzer Bernadett barcsi térségmenedzser. Az érdeklődés is jelzi, hogy a falvakban élőknek vannak ötleteik a térségük fejlesztésére. Többek között például a biogazdálkodás, a termálturizmus és falusi turizmus, illetve az oktatás az a terület, ahol Sapard-támogatással szeretnének kezdeni valamit. A terveket a jövő hét végéig gyűjtik a barcsi térség menedzseri irodán. Ekkor zárul le az előkészítés, és legkésőbb áprilisra már kész programmal rukkol elő a Dráva menti kistérség.______al Öt falu, ötvenmilliós hiány Surján völgye Jól működnek a társulások a Surján völgyében. A körjegyzőséget öt település - Cserénfa, Gálosfa, Hajmás, Kaposgyarmat és Szentbalázs - alakította, de a különböző feladatok ellátására másokkal is szövetkeznek. A gálosfai óvoda fenntartásához például a körjegyzőségen kívüli Bőszénfa is társult, ugyanígy a szentbalázsi általános iskolához, melynek költségvetését hét önkormányzattal kell egyeztetni. Gerstnerné dr. Kiss Ildikó körjegyző szerint most, év elején megsokasodtak az egyeztető munkák, készülnek a költségvetések. - Egyre nehezebb a kistelepüléseknek - mondta a körjegyző - ugyanis az állami normatíva nem követi az inflációt, saját bevételük pedig nincs. Az önkormányzatok nem rendelkeznek vagyonnal, nincsenek vállalkozások, a helyi adó jelentéktelen. Három dologgal próbálunk kilábalni a lehetetlen helyzetből: pályázunk, pályázunk és pályázunk. A körjegyzőség öt településének évente mintegy ötven pályázatot készítenek a hivatalban. Azt mondják, idejük nagy részét a pályázat írása, a szükséges dokumentáció beszerzése teszi ki. Mindamellett, hogy számos sikert elkönyvelhetnek, a központi pályázatok meghirdetői gyakran még válaszra sem méltatják őket. Gerstnemé úgy véli, az egyik legfontosabb az önhikis támogatás, amely nélkül már nem tudnak életben maradni a kistelepülések. A normatíva nem elég a működésre, s fejleszteni sem képesek, hiszen nincs meg a forrás a szükséges önerőhöz. Szentbalázs nehéz helyzetben van az önhikis támogatás igénylésénél, ugyanis 350 lakosú településként működtet egy nagy iskolát, amire kevés példa van az országban. A most készülő költségvetésekből kiderül, hogy az öt településnek az idén több mint ötvenmilliós hiánnyal kell számolnia, melynek pótlását az önhikis támogatástól remélik._______________izményi