Somogyi Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-16 / 40. szám

12. OLDAL AZ INTÉZMÉNY CÍME Kaposvári Egyetem, Állattu­dományi Kar 7400 Guba Sándor utca 40. Telefon: 82/ 314-155 Fax: 82/ 320-175 webcím: www.atk.u-kaposvar.hu ■ A KAR SZÁMOKBAN Hallgatói létszám: 1058 Nappali tagozat: 795 állattenyésztő normál: 143 agrármérnök, 230 gazdasági agrármérnök, 307 agrármérnök tanár: 93 PhD: 22 Levelező tagozat: 263 állattenyésztő mérnök: 152 agrármérnök: 27 PhD: 22 Szakmérnökképzés: lótenyésztés: 36 takarmányozás: 20 ■ A­LMA M­ATER Kaposvár Egyetem - Állattudományi Kar Sokféleség egy intézményben Dr. Paál Jenő dékán szerint az állattudományi kar fejlő­dése egyenletes és sokirányú. Az oktatás, kutatás, szakta­nácsadás és a gyakorlati kép­zés mellett az iskola egyik jellegzetessége, hogy a hall­gatók élesben is kipróbálhat­ják, amit megtanulnak. A Kaposvári Egyetem Állattudo­mányi Karán az elmélet és a gya­korlat koncentrált. Ha a hallgató kinéz a kollégium ablakán, a kí­sérleti telepet látja, ez sokkal ter­mészetesebbé teszi a kapcsola­tot. Ma az állattenyésztés és las­san már a növénytermesztés is közvetlen közelben tanulmá­nyozható, s a hallgatók számára is adva van a kísérleti bázis. Az egyetem mérete lehetővé teszi a családias hangulatot, a c­a­m­p­u­s nagyságát te­kintve kinthető átte­és emberi lépté­kű. Az okta­tók és a hall­gatók között közvetlen kapcsolat. Se­­­gítik őket a tanulásban és a kutató­munkában. Itt jól működik a campus­­szellem, ennek minden előnyé­vel. Ennek látható eredménye a kar második helyezése a mező­­gazdasági oktatási intézmények eredménylistáján. Egyértelműen dicséri az intézményt a felvételi jelentkezések számának egyenle­tessége, s az a sok fakultációs és alternatív képzési forma, amely megjelent az oktatási és kutatási program kínálatában. _■ Új szakirányok Bővültek a karon a választható szakirányok - mondta el Holló István oktatási dékánhelyettes. Hallgatói igényeknek engedve tavaly indították a társ- és hob­­biállat-tenyésztő, a gazdasági ag­rármérnök szakot­ és az idén végzett az első olyan csoport, amelyik az agrármérnök-tanári szakirányt választotta. Nemcsak a hallgatók igényelték, hogy be­indítsák az új képzési formákat: egyre többen foglalkoznak hob­­biállat,-tenyésztéssel illetve ke­reskedelemmel, s az EU-csat­­lakozás után szakképesítés nél­kül ezt a tevékenységet nem folytathatják.__________ ■ Égi Henrietta, Sombe­rek: - Sok ismerősöm jár ide, így so­kat hallot­tam róla. Az infor­mációk alapján döntöttem úgy, hogy ide jövök. A szüleim is gazdálkodás­sal foglalkoznak, s én is szeretném folytatni a csa­ládi hagyományt, az állat­vesztést. Ezrért mezőgaz­­dasági szakk­özépiskolába jelentkeztem, s az egyete­men folytatom a tanulmá­nyaimat. Később pedig sa­ját vállalkozást szeretnék. Juhász Péter, Gyulaj­ - Szekszárd-Palánkra jár­tam me­zőgazda­­sági szak­­középis­kolába, s a legköze­lebbi me­zőgazda­­sági egye­temet választottam. Per­sze ha nem kínáltak vol­na ilyen érdekes szakokat és kiegészítő tevékenysé­geket, amelyek érdekel­nek, akkor nem jöttem volna ide. Úgy gondolom, hogy meg lehet élni a csa­ládi gazdaságból, ezért választottam ezt a kép­zést. Arcok az intézményből Keszthelyi Tamás, Bu- Tori Zoltán, Sombereku­dapest: - A szüleim és a­­ Ötödik évfolyamosként megtalál­tam azt a szakterü­­letet, amelyet csak ezen az egyete­men vizs­gálhatok. nagyszüleimnél töltöttem Úgy gondolom, hogy gaz­­az időt. Nekik családi gaz­­dasági agrármérnökként, haságuk van, ezért való­ élelmiszer-ipari szak­­színűleg már nagyon bo­­tránnyal vannak lehetősé­rán megkaptam annak az geim. Az uniós csatlaka­­indíttatását, hogy most itt zás közeledtével úgy lát­ j legyek. Szeretnék a kör- szik, ez a képesítés még nyéken letelepedni és csak keresettebb lesz. Mi az el­­ládi vállalkozást alapítani sok között kapjuk meg ezt valahol , itt, Somogyban a diplomát, így aztán bsz-­­ vagy a Dunántúlon. tosan találok munkát. ■ CSdldUUm nagy ré­sze Pes­ten él, de általános iskolás korom­ban nya- 2002. Február 16., Szombat •­ JP Az intézmény története 1961-ben indította az akkori kor­mány azt a programot, ami or­szágosan 23 szakosított felsőfo­kú mezőgazdasági technikum lé­tesítését tűzte ki célul. Somogy megye kezdeménye­zésére Kaposváron elkezdődött egy állattenyésztési szakú felső­fokú mezőgazdasági technikum szervezése; először Tátor­­pusztára tervezték, később azonban mégis Kaposváron in­dították el. Az új intézmény ve­zetésére Guba Sándort kérték föl. Az új intézmény két karral in­dították el, később azonban bő­vítették a kínálatot, és megszer­vezték az önálló továbbképzési osztályt is. 1981-ben módosítot­ták az intézmény szervezetét, s önálló intézeteket alakítottak ki. Az akkori főiskolát 1987-től a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemhez csatolták főiskolai karként, 1989 szeptemberétől pedig fölvette a Pannon Agrártu­dományi Egyetem Állattenyész­tési Kar nevet. Az ötéves egyetemi képzés 1991-ben indult el. 1997-től a Csokonai Vitéz Mihály Tanító­képző Főiskolával együttműköd­ve indították el az agrármérnök tanárok képzését. 2000. január 1-jén alakult meg a Kaposvári Egyetem, s ehhez csatlakozott a Műszaki Kémiai Kutatóintézet és az Iregszemcsei Takarmányku­tató Intézet is. A tervek szerint az egyetemet folyamatosan bőví­tik: az egykori technikum helyén kialakul egy külön egyetemi vá­rosrész. ■ A dékán ajánlása „... A nagy döntés előtt, amit a pá­lyaválasztás jelent, fogadd el a ta­nácsom. Vár a Kaposvári Egyetem Állattudományi Kara. Ez a kis „ékszerdoboz”, amely rövid idő alatt az egyik legdinamikusabban fejlődő campusa lett országunk­nak. Egy kar, ahol az oktatás, a kutatás, szaktanácsadás és a gya­korlati élet igényéhez igazított képzés folyik, ahol a magas szin­tű elméleti képzés mellett mód nyílik az állattenyésztés hobby­­területeinek művelésére is. Az egyetem kísérleti bázisa az ál­lattenyésztés minden területén biztosítja a gyakorlati kutatás mellett az egyéni kutató-, fejlődő munkát minden hallgatónak. E­­mellett olyan speciális lehetősé­geik vannak, mint a mezőgazda­sághoz kapcsolódó lovasbázis, a kisállatistállók, a hagyományos és a farmergazdálkodás minta­egységei. Egyetemünk oktatási struktúrája felébreszti, ébren tartja az igényt a világ megisme­résére, kíváncsi, megérteni aka­ró, gondolkodó, elmélyedő em­bert nevel. Célja, hogy sokoldalú, igazi értelmiségiként hagyja el a végzett szakember az alma ma­tert (...) Büszkén valljuk, hogy egyetemünk a jövő szakemberét képezi, akiben felébreszti az igényt a világ megismerésére, s egyben elindítja az értelmiségi pályán. Gyere Kaposvárra, várjuk, hogy kipróbáld a gazdászvirtust, s mellette tartalmas, életet élj.” Kaposvári Egyetem - Pedagógiai Főiskolai Kar A KAR CÍME Kaposvári Egyetem, Pedagógiai Főiskolai Kar 7400 Kaposvár, Bajcsy-Zsi­­linszky u. 10. Telefon: 82/319-011 Fax: 82/424-987 Interneteim: www.pfk.u-kaposvar.hu E-mail: titkarsag@csoki.pfk.u-kaposvar.hu A KAR SZÁMOKBAN A hallgatók száma nappali tagozaton: 933 ebből költségtérítéses képzésben: 21 esti tagozaton: 110 levelező tagozaton: 958 Az oktatók száma: 95 ÚJ KÉPZÉSEK A főiskolai karon február végén intézményi kommunikátori képzés indult. Az új szak mind­azoknak ingyen nyújt lehetősé­get felsőfokú szakképesítés megszerzésére, akik érettségivel rendelkeznek. A képzés nyitott a diplomások számára is nappa­li és levelező tagozaton költség­­térítéses formában. A képzés vé­gén a hallgatók újságíróként, sajtószóvivőként, könyv- és lap­­szerkesztőként vagy kulturális szervezőként is elhelyezkedhet­nek. A szintén kétéves roma tár­sadalom címet viselő képzésre pedagógus végzettségűeket vár­nak. Elsősorban az önkor­mányzatok figyelmét szeretnék felhívni a képzésre, hiszen a legújabb statisztikák szerint a megyében minden gyerek roma származású, ötödik . A Kaposvári Egyetem Pedagógi­ai Főiskolai Kara több mint öt­venéves intézmény. Sok válto­záson ment át az évtizedek so­rán, de a legfontosabb ugyanaz: az oktatók a hallgatóknak olyan értékeket közvetítenek, amelyek mindenki számára példamutatóak.­ ­ Az intézménynek valóban nagy híre van - mondta Leitner Sándor főigazgató -, s ennek egyik oka az a légkör, amelyben dolgozunk. En­nek nálunk olyan nagy hagyomá­nya van, hogy természetesnek érez­zük, s nem is értjük, hogy miért olyan nagy szó, hogy jól érzik ma­gukat a hallgatóink. Nálunk a taní­tójelöltek más szakos hallgatókkal töltik együtt a főiskolai éveiket, így színesebb a képzés, és a gondolko­dásuk is sokoldalúbb, mint azok­ Útban a campus felé Juhász Tamás könyv­tár szakos hallgató: - Ne­héz meg­­fogal­­mazni azt az érzést, hogy mi­ért jó erre a karra járni. Szeretek olvasni, s ezért tetszik a könyvtár szak. Kár, hogy már végzős vagyok, mert a társaság is igazán jó. Mivel a kommuniká­ciós képzés magas szin­tű, szeretnék itt tovább tanulni ezen a szakirá­nyon. Jakabfi Anita testneve­­léstanító szakos hallgató: - Véletle­nül kerül­tem Ka­posvárra, de nem bánom, mert tet­szik a vá­ros. Har­madéves vagyok már és a kis kor meghitt légköre közel áll hozzám. Szere­tem a gyerekeket is, bár még nem döntöttem a jö­­vőmről. Ami biztos, a sport mindig döntő szere­pet fog játszani az életem­ben. Lipcsei Orsolya levele­ző rajz szakos hallgató. - Csoport­társaim nevében mondha­­t­o­m , hogy na­gyon sze­retünk er­re a főis­kolára járni, mert a tár­saság és a tanszék is nagyszerű. Kifejezetten örülök annak, hogy kép­zett oktatók és művész­emberek tanítanak ben­nünket. Ráadásul min­­­denki azt oktatja, ami­hez a legjobban ért. Virág Jácint levelező rajz szakos hallgató: - Az oktatók nagyon alapos képzést adnak, így igazi műhely­m­­u­n­k­a alakulhat ki ezen a szakon. Az már csak hab a tortán, hogy a társaság hangula­ta is kiváló. Szombat­helyről járok ide, és nem hittem volna, hogy ilyen magas színvonalú kép­zést kapunk ezeken a hétvégéken. ,________- ban az intéz­­ményekben, ahol a diákok csak a pedagó­giai tudomá­nyokkal foglal­koznak. Az idejáró hallga­tóknak az állat­tudományi kar olyan képzést és lehetősége­ket is nyújt, amelyek to­vább színesítik a palettát. Nem hiszem, hogy sok pedagógusjelölt hát a kulturális és szellemi értéke­­mondhatja el magáról, hogy ha pél­­két, amelyeket más intézmények dául kedve támad, ak­kor elmehet csak nagy területen elszórt épüle­­lovagolni. Lehetőség van áthall- tekben. Ez is segítheti annak a rio­­gatásra is. A Kaposvári Egyetem pár­tösségi szellemnek a kialakulását, éven belül az országban egyedülál- amely nélkül egy egyetem Nyuga­­tóként egy campuson közvetíti azu­­tán már elképzelhetetlen._______■ Vallomások a tanítóképzőről A kar története Kaposváron 1950-ben kezdődött a tanítóképzés, akkor még közép­fokon. Az intézmény 1955-től van a jelenlegi helyén, a Bajcsy-Zsi­­linszky utcai épületben. Az 1959/60-as tanévtől vált érettségi­re épülő, felsőfokú tanítóképző intézetté, 1975-ben pedig főisko­lává avatták. A Kaposvári Tanító­képző Főiskolát 1977-ben bővítet­ték a szekszárdi tagozattal, ez 1990-ben önálló intézménnyé szerveződött. A főiskolán az 1980-as évektől gyökeresedett meg az óvodapedagógusi képzés. 1989. szeptember 1-jétől viseli az intézmény hivatalosan is Csoko­nai Vitéz Mihály nevét. 1990-ben indult a hitoktatóképző tagozat, 1993-ban pedig az országban el­sőként - kísérleti jelleggel - beve­zették a négyéves képzési formát és a műveltségi területek szerinti képzést. 1995-től minden tanító­­jelölt számára kötelező a négy­éves képzés, és a hallgatók, akik 6-12 éves gyerekeket taníthatnak, ma már 11 műveltségi terület kö­zül választhatnak. Az 1990-es évektől indult a kommunikáció, a művelődésszervező és a könyvtár szak, valamint a szombathelyi fő­iskolával közösen az ének-zenei és rajztanári, illetve a pécsi egye­temmel együtt indított testnevelő tanári képzés. 2000. január 1-jétől a főiskola a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Kara. A to­vábbi új szakok indítása mellett a közeljövő fontos feladata a társa­dalomtudományi és a művészeti karok létrehozása. ■ Előmeneteli lehetőségek A kar vezetősége évek óta segíti azokat a hallgatókat, akik tanul­mányi eredményükkel és közös­ségszervező munkájukkal kitűn­nek a többiek közül. A karon fel­tűnően magas a köztársasági ösz­töndíjasok aránya, s ez is az in­tézmény jó hírét öregbíti. A felsőfokú tanintézmények kö­zül az elsők között nyújtott lehe­tőséget arra, hogy a hallgatók sa­ját alma materükben a főiskolai évek alatt kipróbálhassák tudásu­kat az azonos korosztállyal szemben is. A tanszékek hosszabb ideje de­­monstrátori státuszt is hirdetnek. A döntésben a tanszékek oktatói vesznek részt. A demonstrátorok jelentik az összeköttetést a hall­gatók és az oktatók között, s ok­tatói felügyelet mellett tarthatnak órákat is. A tanszékeken közelről megismerhetik a kar szervezeti egységeit, munkáját, s ha úgy döntenek, lehetőségük nyílhat arra is, hogy akár kutatásokban is részt vegyenek. A legjobb eredményeket felmu­tató hallgatóknak a kar vezetősé­ge minden évben tanársegédi ál­lást ajánl. Azok között, akik éltek a lehetőséggel, ma már többen vesznek részt PhD-képzésben, il­letve országos és nemzetközi ku­tatásokban is. Többen közülük külföldi ösz­töndíjakat nyernek, s ezek elnye­résében a karon töltött éveknek nagy szerepe van.____________■

Next