Somogyi Hírlap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-09 / 34. szám

6. OLDAL HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 7514 Tarany, Szent István út 20. Tel/fax: 06(82) 352-833, tel: 82/450-212 e-mail: tarany@somogy.hu A polgármesteri hivatal hétfőtől péntekig mindennap 7.30-tól 16 óráig tart nyitva. Az ügyfélfoga­dás folyamatos. ORVOSLAKÁST ÉPÍTENEK Az önkormányzat bevétele a pá­lyázati forrásokkal együtt 143 mil­lió forint, a kiadásai pedig elérik a 155 milliót. A mintegy 12 millió fo­rint működési hiány mérséklésére idén is pályázik támogatásra. Az iskola és óvoda 57,6 millió forint­ba kerül, a szociális kiadások 30 millió forintnál többet visznek el. Az idei legnagyobb feladata az or­vosi rendelőhöz kapcsolódó bér­lakás építése, ehhez több mint 11 millió forint támogatást nyert a Széchenyi terv pályázatán. Mint­egy kétmillió forint jut a művelődé­si ház beázó tetőzetének a megja­­­vítására, 1,5 millió forintot szán­nak az utakra, járdafelújításokra. A LEGNAGYOBB MUNKÁLTATÓK Mintegy 60 dolgozó foglalkozta­tásával a falu legnagyobb mun­káltatója az önkormányzat. A négy település határában dolgo­zó Nagyatád Szövetkezet termő­­területének nagy része Tarany­­hoz tartozik, s 20 dolgozónak ad biztos megélhetést. A legna­gyobb adófizető és támogató is a szövetkezet. Jelentősebb válto­zást a takarmányüzemtől remélnek. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 1281 6 évesnél fiatalabb: 132 6­ 17 éves: 181 18­ 60 éves: 731 60 évesnél idősebb: 237 SZURKOLÓK A SPORTBÜFÉBEN Boltokból nincs hiány a faluban, s minden szükséges cikk megvá­sárolható. A Csokonai, a Szent István és a Zrínyi utcában két-két vegyesbolt is árusít, s egymással versengenek árban és kiszolgá­lásban is. A napi élelmiszereken és zöldségféléken túl a vásárlók kívánságára gyakran építőanya­got és iparcikkeket is beszerez­nek a kereskedők. Nagyatád vonzása mégis nagy, a munkába járók zöme ugyanis ott vásárol, és főként piacnapokon csökken a falu kis boltjainak a forgalma. Három italkimérés is van Tarany­­ban. Segélyosztáskor itt jóval több fogy mindenből, egyébként a törzsvendégek az olcsóbb italo­kat kedvelik. A sportbüfé forgal­ma a szomszédos pálya futball­mérkőzéseitől és az edzésektől függ, amikor a lelkes szurkolókból és a sportolókból álló törzsközön­ség szállja meg a létesítményt. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA ÉS FOTÓZTA: bíró Mária A­L M­A­N­A­C­H2 2 0 MILLENNIUMI PARK ÖSSZEFOGÁSSAL, Közös munkával alakította ki a lakosság Tarony millenniu­mi parkját. A millennium évében kezdték a munkát a művelődési ház és az iskola szomszédságában, a régi posta helyén, s tavaly fejezték be egy hatalmas faragott emlékoszlop fölállításával. Körötte a lelkes faluszépítők építettek sziklakertet, s kiveszik részüket az örökzöldek és cserjék gondozásából is. A kép­viselő-testület legutóbb arról határozott, hogy emléket állít a falu utcáinak nevet adó személyeknek; töb­­bek között Zrínyi, Csokonai és Bezerédj kisebb szobrát szeretnék elhelyezni a kopjafa körül.________■ Biztos alapok a A taranyiakról talán az árulkodik a legjob­ban, ahogy képletesen és valóságosan utat épí­tenek a jövőnek. Értékeikkel ügyesen sáfár­kodnak: megtartják a biztos alapokat, és ahol kell, újítanak. S képesek a máshol elkallódó emberi erőt is a falu építésére fordítani. Az eredmény önmagáért beszél: az utóbbi tíz év­ben korszerűsítették az óvodát, iskolát, a művelődé­si házat, bevezették a gázt, megszépült a temető, és csaknem minden utcában feújították a járdát is.­­ Itt már akkor megoldottuk a közhasznú foglal­koztatást, amikor erre még nem volt törvényi sza­bályozás. Az volt a cél, hogy a falu működtetéséhez szükséges fejlesztéseket véghez vigyük. Mindnyá­junk büszkesége, hogy ez sikerült - emlékezett Kál­mán László jegyző a Tarany közigazgatásában töl­tött tizenegy évre. - Mintegy 120 lakos él rendszeres szociális juttatásokból, s esély sincs az elhelyezke­désükre. A lakosság egyötöde szociális gondokkal küszködő kisebbség. Ez ma és a jövőben is a falu legnagyobb gondja. A legnagyobb érték pedig a szorgalmas és vendégszerető taranyi nép, amely mindig kötődött a földhöz. Talán ezért tudta meg­őrizni hagyományait, s a község ma is gyarapodik. A taranyi hegy pincesora bensőséges hangulatot áraszt­. Egyre nagyobb érték ez is, habár e területet nem sorolják a borvidékekhez. De ahogyan a falu készül a legelső borversenyére, már jelzi, hogy töb­bek szerint érdemes turistacsalogató látványosságot és majdan megélhetést is adó falusi vendéglátást formálni az évszázados hagyományból. Szebb jövőt szánnak a híres gyógyvizű kis fürdőnek is, amit a jobb fejlesztés reményében vállalkozásba adott az önkormányzat, ám a kiugrás még várat magára. A közmunka-foglalkoztatás lehetőségeinek a ki­használása igazi sikertörténet. Három év alatt en­nek a révén építettek önerőből öt kilométernyi jár­dát, s idén sort kerítenek az utolsó utca felújítására is. Legutóbb a lakásépítést segítve öt családot juttat­tak kedvezményes telekhez. Szükség van rá, mert egyre nyomasztóbbak a szociális és a lakásgondok. - A kicsiken látszik a legjobban, hogy sok a munkanélküli szülő, és nem jut elég a megélhetés­re. Itt nincs olyan, hogy a gyerekek ne ennék meg az óvodai kosztot, különösen hétfőnként - mondta Kovácsné Kozma Veronika óvodavezető. - A szülői közösség azonban nagyon lelkes és segít. Az első boldoguláshoz óvodabál tiszta bevétele például 150 ezer forint volt, s a farsangra is szinte mindent a szülők aján­lottak föl. Nemcsak a fiatal szülőket, ha­nem az egész óvodát áthatja a lendület. A négy óvónő átlagélet­­kora alig haladja meg a 20 évet, s a csaknem 60 kicsi érdekében kifogyhatatlanok az ötletekből és a szervezőerőből. Így épült a nagyatádi erdészet és a falube­liek támogatásával új játszópark, babaház meg egy kis halastavacs­ka is az óvodaudvarba. Szívén viseli a faluközösség sorsát Horváth József is, aki elsőként kapta meg 2000-be­n aranyért kitüntető címet. Hu­­­szonnyolc évig tanácstagként vett részt a közéletben, s nyolcva­nadik évét meghazudtolva most is fáradhatatlanul tevékenykedik.­­ Megváltozott a világ, s csen­des a falu is. Már nem ülnek ki az emberek a kispadra beszélgetni. Pedig meg kell látni minden­ben a fejlődést. A háború óta például most először van a falunak helyben lakó orvosa. A legnagyobb gond azonban az, hogy nem lehet úgy megélni a földből, mint régen. A szövetkezet is csak húsz embernek ad munkát, holott területének a legna­gyobb része a falu határában van - aggódik a jövőért Horváth József. A maga munkájában bízik Melicz Lajos, őster­melőként dolgozik családja megélhetéséért. - Három éve pártoltam át a mezőgazdasághoz, most járok a gazdaképző tanfolyamra - mutatta kis gazdaságát. - Azelőtt fuvaros voltam, az eredeti szakmám pedig autószerelő, de abból megélni ennél is jóval bizonytalanabb. Most támogatják a családi gazdaságokat, és nagyon bízom benne, hogy sikerül előbbre jutnom. Ebből az akaratból, bizakodásból látszik, hogy Taranynak zsákfaluként is vannak útjai. Akad, ami nagyatádi munkahelyekhez köt, más a falusi vendéglátáshoz, hagyományos gazdálkodáshoz vagy újszerű vidéki léthez vezet. Rátalálni és járni rajta azonban mindenkinek magának kell.______■ 2002. Február 9., Szombat Őrzik a hagyományokat Pezseg az élet a művelődési ház­ban. Néha esténként három cso­port is próbál a felújított termek­ben. A kulturális élet fő szervező­je, Horváth Gyuláné évek óta ki­tartó lelkesedéssel gondoskodik a rendezvényekről és az amatőr csoportokról. A vöröskeresztes szervezet helyi titkáraként nevé­hez fűződik a falu elsősegélynyúj­tó családjainak és a Vöröskereszt ifjúsági­­ clubjának megszervezé­se, sok kirándulás és a nagy sike­rű iskolai tábor megteremtése.­­ Hétfőn a nyugdíjas-asszony­kor, kedden a hagyományőrző tánccsoport, szerdán a férfidalkör tart próbát. A csütörtök újra a tán­cosoké, pénteken lesz az óvodá­sok farsangja, közben hetente há­romszor jönnek a kresz-tan­­folyamosok is. Hét végén bált tar­tunk. Márciusig szinte minden héten lesz nagyobb rendezvény - sorolta Horváth Gyuláné. Állítja: könnyen lehet mozgósítani a falu népét, s szívesen szórakoznak együtt a fiatalok és az idősek. A legnagyobb sikert a hagyomány­­őrző tánccsoport és a citerazene­­kar érte el, amely három éve a fa­lu millenniumi napjára alakult. A színpadra vitt taranyi lakodal­massal számos helyen megismer­tették a község­ jellegzetes rend szokásait, s nagy sikert arattak a báli keringővel is. Most szatmári táncokat tanul a lelkes csapat.__■ Könyvtári órák vasárnap is A legtöbb pénzt az utóbbi évek­ben az általános iskolára fordítot­ta az önkormányzat. Valósággal megújult a családias hangulatú kis iskola, ahol nyolc osztályban 125 nebuló koptatja a padokat. Számítástechnika teremmel is bővítették az intézményt a szü­lők támogatásával. Van elég tan­eszköz, nem maradnak el a taranyi tanulók. Meglátszik ez a továbbtanulók eredményein, je­lenleg 20 főiskolás és egyetemis­ta diákja van a falunak. Most a legnagyobb újdonság az irodalmi szaktanterem, ez a művelődési ház könyvtárában kapott helyet. - Harminc éve vagyok pedagó­gus, s ezalatt sokat változott a fa­lu, az iskola és a diákok is - mond­ta Rácz Mária irodalomtanár, aki ellátja a közös bibliotéka könyv­tárosi teendő­it is. - Olvasni nagyon szeret­nek a taranyi­­ak, alkalman­ként harmin­can is itt van­nak. Hétfőn, szerdán, vasár­nap tart nyitva a könyvtár, ez utóbbi nap a legnépszerűbb. Nem ritka, hogy gyerekekkel együtt beül az egész család, s olyankor jönnek a gim­nazisták is. Remélem, hogy a kis­iskolásokat is sikerül a könyvek­hez csalogatni. Most zajlik egy többfordulós olvasási verseny, er­re a tanulók 60 százaléka beneve­zett. Főleg a lányok, mert a fiúkat most is jobban érdekli a foci. ■ Környezetkímélő gazdaság A haltenyésztés és a csa­ládi gazdaság új formáját honosította meg Kiss László agrármérnök. A kis tórendszer mellé épült családi otthon egyszerre tartozik a faluhoz és az érintetlen természethez. - Két éve költöztünk Taranyba, itt találtunk a terveinkhez alkalmas he­lyet - mondta Kiss Lász­ló. - S egyúttal ennél jó­val nagyobb értékre is leltünk: segítőkész bará­tokra és igazi élettérre a három gyermekünknek. Lépésenként gyarapo­mói jól illeszkednek a környezethez, hogy vegyszer- téli időszakot. A vízi dísznövé­­mentesen és jövedelmezően mű­­nyék gyűjtése és megfigyelése ködjön egy többlépcsős ökofarm, később fontos része lehet a gaz- Itt a szennyvíz kezelésére is tér­­daságnak, csakúgy, mint a házi­­mészetes biológiai eljárást alkató állatok, a baromfi nevelése, maznak. A fő tevékenység a kere- Kiss László szerint biztos jövő­­sejt halfajok ivadékelőállítása, jó van a környezetkímélő gazdái­­ehhez hamarosan fóliasátrak is kodásnak. Ezt szeretnék majd re­­csatlakoznak, hogy áthidalják a­lábbadni a gyerekeiknek is. ■ dik a kis gazdaság. El­- Kiss László: Fóliasátrak is kellenek az ivadékneveléshez Ismert taranyiakat kérdeztünk: miben látják a falu erősségét és mi az, amin elsősorban változtatnának? Lendületet hozhatnak a szorgalmas fiatalok Somosi József polgármester: - Eredményesen tevékenykednek a község intézmé­nyei, elvégeztük a legsürgetőbb felújítást az isko­lában, a művelő­dési házban, az óvodában, illet­ve a temetőben is. Korszerűsí­tettük a közvilá­gítást, rendben vannak a közterüle­tek. Mindez erőssége a falunak, s részben ezért költöznek ide újab­ban külföldiek. Nagyatád közelsé­ge is előny, bár a város árnyékában nem számíthatunk a helyi munka­­lehetőségek bővülésére. Még hátra van a térségi szennyvízcsatorna, ez nagy feladat lesz. Az utak javítása a másik fontos teendő, de a csatorná­zás előtt nem célszerű elkezdeni. Király Anna agrármérnök:­­ A fa­lu kincse a szép természeti környe­zet és a családias, baráti légkör. Még a szőlőbe sem le­het úgy kimenni, hogy ne találkoz­zunk ismerőssel, s be ne hívjon. Néha hátrány, hogy a gyerekek­nek fontos lehető­ségek, a zeneiskola vagy a sportolá­si alkalmak a városhoz kötődnek, de ez a pár kilométer nem nagy tá­volság. Sokkal többet ér az a nyuga­lom, amit csak itt lehet megteremte­­ni. A közbiztonság is jó, éjszaka is, de a környezet és a magántulajdon tiszteletén még volna mit javítani; gyakorta megdézsmálják a kerteket. S a rendszeres szemétszállítás elle­nére is sok az illegális szemetelő. Csordás Imre költségvetési elő­adó: - Amikor 27 éve ide nősül­tem, nem volt könnyű beillesz­kedni a falu zárt, nehezen befoga­dó közösségébe. Mára megismer­tek az emberek, közben nyitot­tabbá vált Tarany is. Előnyére vál­tozott, mert egy zárt közösség ke­véssé tud fejlődni. A falu erőssége ma is élő hagyománya és kultúrá­ja, ezt feltétlenül meg kell őrizni. Lendületet adott ehhez a millenni­um és a hagyományőrzők erősö­dése. A megélhetésben Nagyatád vonzása mindig meghatározó volt, s ez nem is fog változni. Szeret­ném azonban, ha a helyi munkale­hetőségek is gyarapodnának. Druzsin Jánosné szociális gon­dozó: - Szinte minden komfort megvan, csak a szennyvízcsator­na hiányzik. Re­mélem, hamaro­san azt is megcsi­nálják, hiszen előbb-utóbb az unió is megköve­teli. Tartok tőle, hogy sokba fog kerülni, de talán sikerül az önkor­mányzatnak megfelelő megoldást találni. Mindenkinek nehéz a meg­élhetés a faluban, sokan termesz­tenek málnát és szőlőt is, de ez sem elég, hogy a fiatalok megtalál­ják a számításukat, építkezzenek, letelepedjenek. Sok az egyedülálló idős ember is, 14 szociális ebédet hordok ki naponta. Jó lenne, ha megalakítanák az öregek klubját. Czinkné Fuisz Katalin vállalko­zó: - Segítőkészek az emberek, s egyre többen köl­töznek ki a város­ból is; nagy érték a nyugalom. Erő­södik a falu, s új lendületet hoz­nak a fiatalok. Magunknak kell megteremteni itt a munkalehetősé­get, mert nagyobb vállalat aligha telepszik ide. A férjem sem tudna helyben megélni az árufuvarozás­ból, így eljár más településekre. A 30-40 évesektől függ leginkább, hogyan jut előbbre a falu. A turiz­musban is van lehetőség, és lehet, hogy magunk is belevágunk. Gyógy­víz is van a faluban, meg a híres taranyi buncek szőlőnek is előbb­­utóbb meglesz a vonzereje. ■

Next