Somogyi Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-16 / 88. szám

2002. Április 16., Kedd Gyarapodik az Árvácska Negyvenkétmillió forintos be­ruházással új lakrészt építe­nek az Árvácska anya- és cse­csemőotthonban. Ehhez hat­millió forint állami támogatást nyert pályázaton a Dunántúli Református Egyházkerület. Tizenkét személyt helyezhetnek el a négy tetőtéri szobában, az alsó szinten pedig újabb kiszolgálóhe­lyiségeket is építenek. - Az anya- és csecsemőotthont az egyház­­község lelkészlakásának átalakítá­sával hoztuk létre, s hét éve már a családok átmeneti otthona - mondta Nagy Csaba intézeti lel­kész. - Tízmillió forintot költöt­tünk a felújítására, berendezésére, míg megnyithattuk. Ehhez 1,5 milliós állami támogatást kapott az egyházkerület. Közben vásárolt egy telekrészt, s ez lehetővé tette, hogy bővíthessük az épületet. Szeptemberben várhatóan már át­adhatjuk. Az Árvácska anyaotthon létre­hozásával a válsághelyzetbe került anyákat és gyermekeiket segíti az egyház. Az intézetbe folyamatos és állandó a túljelentkezés. A nyi­tása óta eltelt hét évben 150 kisma­ma és 196 kisgyermek lakott itt.­­ Az otthon az induláskor 24 személyt fogadhatott az ideiglenes működési engedély alapján - mondta a lelkész. - Már a gyer­mekvédelemi törvény hatályba lé­pése előtt is szó volt az otthon át­alakításáról, a külön lakószobák kialakításáról. A bővítéssel ez megnyugtatóan megoldódik, s így lehetővé válik 30 személy korsze­­rűbb befogadása.____________■ Szeretetre nevelő családok Júniusban lesz tíz éve, hogy a Re­ménység alapítványi gyermekfalu megkezdte a munkát a települé­sen. Az induláshoz az önkormány­zat jelképes összegért adta a telket. - Tíz családban 40 befogadott gyermeket lát el a nevelőszülői hálózatunk - mondta Kis Szilvesz­ter intézményvezető. - A gyerme­kek többsége óvodás és kisisko­lás, de négy már középiskolában tanul. A családok nagy figyelmet fordítanak az esélyegyenlőség megteremtésére, a gyerekek vallá­sos és munkára nevelésére, s a szabadidő hasznos eltöltésére. A befogadott gyerekek addig nevel­kednek családban, míg nem lesz­nek nagykorúak. Munkát is kínál az alapítvány kis nyomdája; ez ké­szítette el a község egyik legjelen­tősebb kiadványát, Kiss Tamás Nágocs története című könyvét. Ácsaink, kőműveseink pedig hoz­zájárultak a faluház, az iskola és az orvosi rendelő építéséhez is. Szoros a kapcsolatunk az önkor­mányzattal; a nehéz években iro­dai eszközökkel is segítettük. Ötödik éve szervez zeneokta­tást az alapítvány a nevelőcsalá­doknak és a falu lakosainak. A fél­évzáró hangversenyre rendszere­sen meghívja a tabi és andocsi ze­neiskolásokat is. S az iskola kérésé­re az alapítvány kisbusza hozza-vi­­szi Zicsről Nágocsra, illetve vissza a tanulókat. ■ • • Öreg kocsik avatott mestere Borsányi István autószerelő a határidők pontos betartását és a megbízható munka vég­zését tartja fő feladatának. Tudja, mit vállalt, s megbe­csüli a hűséges ügyfeleit. Az 50. évében járó szakember 22 éve lett önálló, s azóta a környék­beliek autóit javítja. Többnyire a régebbi, szocialista gyártmányú gépkocsik hibáit orvosolja, s felké­szíti őket műszaki vizsgára. - Azért lettem kisiparos, mert nem volt au­tójavító szakember Nágocson és a közeli falvakban - emlékezett Borsányi István. - Kíváncsi voltam arra is, milyen az önállóság, ho­gyan tudok megélni. Bár voltak ne­héz évek, azért talpon kellett ma­radnom. A műhely fejlesztését is a többségében levő autókra alapoztam. Sok a visszatérő ügyfele. Tudják a környékbeliek, amit a mester el­vállal, pontosan és elfogadható áron megcsinálja. - Magam is érzem, hogy az em­bereknek egyre kevesebb a pén­zük a gépjármű fenntartására. So­kan csak az utolsó pillanatban hoz­zák el, s akkor is csak a legszüksé­gesebb munkát végeztetik el, noha később többet kell rá költeni. Sok az öreg autó a környéken, a motor­javítás és a futóműfelújítás. Falun a kistraktor, a kapálógép is nagyon fontos eszköz, s többen javíttatnak fűnyírót is. Az autó és az egyéb gépek javí­tása folyamatosan ad munkát, így megvan a megélhetése is. ■ Borsányi István egy öreg kocsi motorját javítja A­L M­A­N­A­C­H 1­3 7 Csődeljárások tetéződő gondja Az önkormányzat legnagyobb gondja a hat év óta szinte folyamatosan tartó csődeljárások sorozata. Ez a hosszadalmas eljárás elsősorban azért hátráltatja a munkát, mert éveken át min­den pályázati lehetőségből kizárta a települést. Reményeink szerint a mostani eljárás a napok­ban egyszer s mindenkorra befejeződik - hang­súlyozta dr. Pap Imre polgármester. - Ebben bíz­va pályáztunk egy mikrobusz beszerzésére, vala­mint az iskola tetőszerkezetének a javítására. Ezt a fejlesztést a támogatások elnyerésével remélhe­tőleg megvalósíthatjuk. A későbbiekben az utak, járdák felújítására, a faluház tetőszerkezetének a javítására is pályázni szeretnénk. Nagy gondunk a munkanélküliség, amely elsősorban a szakkép­­zetleneket sújtja. Ezen a gondon a közhasznú foglalkoztatás segítségével próbálunk segíteni, de a közelmúltban csökkent az erre szánt mun­kaügyi központi keret. Évek óta probléma, hogy az állam csak mintegy 50 százalékban támogatja az általános iskolai oktatást. Bár az óvodában szerencsére bőven van utánpótlás, az iskola gaz­daságosabb működéséhez legalább húsz száza­lékkal több diákra volna szükség. A falu polgármestere nem rej­tette véka alá: régi és nagy bána­ta az önkormányzatnak, hogy a szemük láttára tönkremegy a Zichy-kastély, a Kincstári Va­gyonigazgatóság ugyanis több­szöri sikertelen pályázat után sem tudta megtalálni az új gaz­dáját. Ha még egy kicsit várnak, akkor összedől... A falu anyagi gondjai a köz­életre is hatnak. Szeretnék, ha a régi duatlonversenyek és az ezeket övező hangu­lat visszatérne. Most szerveződik az ifjúsági egyesület. Talán ennek sikerül újra életet lehelni a közéletbe. Ebben segíthet a nyugdíjasklub és a faluszépítő egyesület is. - Ehhez a munkához az önkormányzat is megad minden segítséget - mondta a polgármes­ter. - A község jövője pedig elsősorban attól függ, hogy a hatalmon levő kormányzat valójá­ban vagy csak szavakkal próbálja a vidéket fej­leszteni. A legfontosabb feladat az infrastruktúra, az úthálózat, a gáz- és a szennyvízcsatorna-rend­­szer fejlesztése.___________________________■ ÚJ JÁTÉKOK AZ ÓVODA PARKJÁBAN. Nágocs központjában a természetvédelmi parkban áll az ál­talános iskola és a napközi otthonos óvoda. Önkormányzati pénzből és a szülői munkaközösség gyűjtöt­te támogatásból vettek ide félmillió forintért fajátékokat. A hintákat, mászókákat és a csúszdát hamar bir­­tokba vették a gyermekek._______________________________________________ ■ Segítik a gyengébb tanulókat Tizenhárom nyolcadikos fejezi be idén az általános iskolát, de csak kilenc kis elsős jön szep­temberben. Két éve még 89-en jártak iskolába, a mostani tanév­ben pedig 85-en. Csutorás Csaba igazgató elmondta azt is: az okta­tási intézménynek az utóbbi hat­hét évben igen szűkösen jutott pénz az önkormányzat anyagi gondjai miatt. Csőd idején az ön­rész is hiányzott, így a pályázatok többségéről is le kellett mondani­uk. A múlt tanévben azonban már sikerült elvégeztetni kisebb összegű felújításokat is.­­ Kijavíttattuk az iskola lapos tetőzetén a burkolat egy részét és az ereszcsatornát. Az ismét meg­kötött épületbiztosítás követelmé­nyeként ablakvédő rácsot is csi­náltattunk a tantermekre - mond­ta Csutorás Csaba. - Könyvekre, térképekre, technikai és sportfel­szerelésre több mint 600 ezer fo­rintot költöttünk. Diákjaink esély­­egyenlőségének a megteremtése érdekében az érdeklődő és tehet­séges tanulók német, matematika, anyanyelvi, képzőművészeti és tánc szakkörbe járhatnak. Ezeket a tanulóknak több mint a fele láto­gatja. A lassan haladó diákok fel­zárkóztatását is segítjük, ebben nyolcan érde­keltek. A tanítási órákon kívül is gazdag ren­dezvénysoro­zat nyújt vál­tozatos tudás­anyagot a ta­­n­uló­k­na­k. Megemlékez­nek a zenei vi­lágnapról, az aradi vértanúkról, március 15-ről, a költészet napjá­ról. Megtartják a madarak és fák napját, illetve a Szabó Lőrinc tér­­ségi szavalóversenyt._________■ _________________Nágocsi olvasóinktól kérdeztük, hogyan élnek és milyennek látják a falu jövőjét? __________ Remélik a fejlesztést, a lakosság összefogását Gilitsch Antal, a nyugdíjasklub elnöke: - A helyi gazdasági és po­litikai baklövések miatt tíz éve meg­torpant a falu fej­lődése. Azóta sze­rényen javul helyzet, de a pén­­­zünk csak rész­ben fedezi a szük­séges felújításo­kat. Pályázni nem tudtunk az 1995-ös csődeljárás miatt. Akkor többször is szóba került az óvoda és az iskola bezárása. Sajnos, a fi­atalok sem találják meg itt a szá­mításaikat a faluban, s ez a hely­zet megosztotta a lakosságot. Szükség lenne teleházra, új mun­kahelyekre, a gáz bevezetésére. S nagyon fontos volna a lakosság összefogása, ez elősegíthetné a ci­vil szervezetek munkáját is. Fekete Hedvig munkanélküli: - Tizenhét éve itt élek, és szeretem Nágocsot, bár az utóbbi években nem fejlődött úgy, ahogyan más falvak. Nincs elég munka és szórakozóhely, nincs ifjúsági klub, és rosszak az utak. Nagy szükség volna munkahelyekre, és fejleszteni kel­lene a kiszolgálólétesítményeket. A lakosság is csinosíthatná a köz­séget, rendbe tehetné a közterüle­teket. Szükség van a tömegközle­kedés javítására, mert hét végén kritikán aluli, s a közvilágítás is felújításra szorul. Évek óta üre­sen, kihasználatlanul áll a község központjában a Zichy-kastély, s ezt is óvni kellene a pusztulástól. Ludaics István vállalkozó: - Na­gyon leromlott a Zichy-kastély ál­laga, ezt fel kelle­ne újítani és be­kapcsolni az ide­genforgalomba, így munkahelye­ket is teremtené­nek. A turizmus fellendítése vé­gett szükség van az infrastruktúra fejlesztésére, to­vábbá az úthálózat felújítására is. Elkerülhetetlen, hogy tovább ha­logassuk a gáz- és a szennyvízcsa­torna-hálózat kiépítését. A falu csinosítása, szebbé tétele érdeké­ben pedig elsősorban az emberek szemléletén kellene változtatni. Jómagam azt tervezem, hogy a községben kiépítek egy meleg­konyhás egységet, illetve szeretnék bekapcsolódni a falu közéletébe is. Takács Andrásné gondozónő: - Amikor 1987-ben átutaztam Nágocson, úgy éreztem, ebben a faluban sem él­nék szívesen. 1992-ben mégis ide jöttem férjhez. Akkor már tetsze­tősebb volt. Meg­szűnt a sártenger, a zicsi és az andocsi összekötő út elkészültével pedig a falu zsákjelle­ge is. A lehetőségek azonban az utóbbi években ismét szűkültek; bezárt a varroda, nagy a munka­­nélküliség, megszűntek a duatlon­versenyek, nincs focicsapat. Hogy mi lehet a jövő? Munkahelyek léte­sítése, utak felújítása, a gázhálózat és a szennyvízcsatorna kiépítése. A közélet élénkítéséhez pedig kell a lakosság együttműködése is. Boldizsár Imre, a faluszépítő egyesület vezetője: - Hét éve ala­kult az egyesület, hogy lehetősége­inkhez képest szé­pítsük a falut. A ko­rábban elhanyagolt közterületeket szé­pítettük, fákat ültet­tünk. Úgy gondol­tuk, az egyesület munkájával vonzóbb lesz a község, s javulnak a megromlott emberi kap­csolatok. A közösségi tevékenység hat az emberek lelki világára is. Az utóbbi években sokat fejlődött a köz­ség, fákat ültettünk több utcába. Eb­be a munkába a jóérzésű lakók is be­kapcsolódtak, számítunk rájuk a jö­vőben is. Felújítottuk a határban a kőkereszteket is, és igyekeztünk ápolni elődeink emlékét. A múlt a jövő számára is útmutatást ad. ■ 7. OLDAL HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 8674 Nágocs, Hősök tere 7. Tel/fax: 84/372-734. Az ügyfeleket hétfő­től csütörtökig 8-16, pénteken 8-12 óráig fogadja a körjegyzőség kirendeltsége. Körjegyzői fogadó­óra: pénteken 8-12 között. A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma:683 18 évesnél fiatalabb: 154 18-60 éves:­­ 382 60 évesnél idősebb: 147 A legidősebb lakos Szabó Lajos­­né, 1906. május 3-án született. TÍZMILLIÓS FORRÁSHIÁNY Az önkormányzat az idén 86 millió forintból gazdálkodik, a forráshi­ány összege azonban meghaladja a tízmillió forintot. Ezt részben önhikis pályázat benyújtásával igyekszik csökkenteni, másrészt igen szigorú és takarékos gazdál­kodást folytat. A személyi és dolo­gi kiadás több mint 41,2 millió fo­rint, a működési és a felhalmozási célú kiadás összege pedig meg­haladja a 35,3 millió forintot. FELÚJÍTÁS, FEJLESZTÉS A képviselő-testület 14 millió fo­rintot hagyott jóvá felújításra, fej­lesztésre. Mikrobuszt venne, s ehhez 4 millió forintot szeretne nyerni pályázaton. Ezzel szállíthat­ná az iskolásokat, illetve az élel­met a zicsi iskola konyhájáról. Az iskola és a faluház tetőszerkeze­tét is fel kell újítani, s tervezi a Dózsa és a Kossuth utca járda­építését, a közvilágítás korszerű­sítését, a gázhálózat kiépítését is. A NAGYOBB MUNKAADÓK A legnagyobb foglalkoztató a me­zőgazdasági rt: 56 embernek ad munkát. Félszázan dolgoznak a Roy és Leni Kft-nél, amely a leg­több iparűzési adót fizeti. Az ön­­kormányzat az óvodában, az isko­lában, a faluházban 19 személy­nek ad munkát, s néhány köz­hasznú munkást is foglalkoztat. A faluban 11 egyéni vállalkozás van. HÁROM CIVIL SZERVEZET Évtizedek óta tevékenykedik a Vö­röskereszt alapszervezete, most 25 taggal. A nyugdíjasklubnak 40 tagja van. A faluszépítő egyesü­letben húsz diák és hatvan felnőtt kapcsolódott be a munkába. NÉGY BOLT, KÉT PRESSZÓ Az alapvető cikkek beszerzésé­vel nincs gond, mivel négy, el­sősorban élelmiszert árusító ve­gyesbolt is van a településen. Három üzlet magántulajdonban van, egyet a tabi áfész üzemel­tet, sőt egy ruházati bolt is áru­sít. Két presszóban és egy ital­boltban olthatja szomját a la­kosság, meleg ételt kínáló ven­déglő vagy büfé azonban nincs. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: KRUTER JÓZSEF FOTÓK: ESZES ANDREA

Next