Somogyi Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-01 / 178. szám
2002. Augusztus 1., Csütörtök Üdülőfalu épül Simonyiban A megyeszéli kis településen minden évben több a külföldi. Vonzza őket a nyugalom, a Kis- Balaton, a meleg vizes fürdők közelsége.. Egy svédországi cég azt tervezi, üdülőfalut épít Simonyiban. A rendezési tervek már elkészültek, ezeket most engedélyeztetik. A magyar építészeti hagyományokból építkező villaparkot álmodott ide a tervező. Az építkezés jövőre kezdődne, és öt-hat év alatt fölépítenének kétszáz házat. Igaz, a beruházók már korábban szerették volna elkezdeni a munkát. A befektetőket elsősorban a környezet és a település adottságai vonzották. Azóta pedig kiderült az is, hogy a külföldi ingatlanvásárlók sorba állnak a házakért Simonyiban. Az érdeklődés nemhogy csökkenne, sőt minden évben növekszik az a lista, amit a házvásárlókról vezetnek. Az érdeklődés Urbanyik János, az építtetők képviselője szerint érthető: az erdő, a nyugalom, s az, hogy közel van a Balaton és Zalakaros is, mindenképpen különleges lehetőséget talál. Somogysimonyiból fél óra alatt el lehet jutni a fürdőkbe, a Balaton-parti üdülőterületre és a megyeszékhelyre is. Idegenforgalmi szempontból ez igen szerencsés adottság, s ráadásul gyönyörű környezetben fekszik a település_____________________■ Szerelem - Helga Balhhausen az első külföldiek között volt, akik hazánkban ingatlant vásároltak. A nyugdíjas német asszony tíz éve lakik Somogysimonyiban. Első látásra beleszeretett a somogyi kisközségbe. - Tíz év múltán már teljesen idevalósinak érzem magam - mondta Helga Balhhausen. - Félévente vissza kell utaznom Münchenbe, hogy intézzem a vállalkozásunk ügyeit, de amint tehetem, sietek vissza. Arra, hogy házat veszek Simonyiban, már akkor gondoltam, amikor a határ megnyitása után Budapestre utaztunk, és egyik pesti ismerősöm meghívta ide a családunkat. Nagyon kellemes hetet töltöttünk itt. S én már akkor tudtam, hogy ide vissza kell térnem. Egyből beleszerettem a tájba. Ez a hely a szülőfalumra emlékeztet, ahol sok boldog évet töltöttem. Az elhatározást azután tett követte. Amikor Helga Balchausen megtudta, hogy a német, illetve a külföldi állampolgároknak is van lehetőségük lakásvásárlásra Magyarországon, azonnal ide utazott és megvette a kiszemelt házikót. Ennek már tíz éve. - A szabadidőmet a lakásom szépítésével és a kertem gondozásával töltöm el. A gyermekeim gyakran meglátogatnak, de saj első látásra nos, nem maradnak túl sokáig. Nekik unalmasnak tetszik ez a csendes környék. Én mindenesetre nagyon örülök, hogy itt élhetek. Somogysimonyiban az emberek nagyon segítőkészek és vendégszeretők. Ilyen vendégszerető emberekkel csak Olaszországban találkoztam, a németekből és az osztrákokból, sajnos, már kivesztek ezek a jó tulajdonságok. A helybéliekkel nagyon jól megértjük egymást, és magam is barátkozom a magyar nyelvvel. Egyetlen dologgal nem vagyok egészen kibékülve: a magyar ételekkel. Nekem a magyar konyha túl zsíros és fűszeres. ■ Helga Balhhausen: A szülőfalumra emlékeztet Sikeresek a vadászok Tízezer hektáron gazdálkodik a több falu környékét magába foglaló, somogysimonyi központú Szent Hubertus Vadásztársaság. A természet bő kézzel mérte adottságait, s ezeket igyekeznek is kihasználni. A társaság eredményes a vadászok kiszolgálásában, az esetek 80-90 százalékában azt lő a vendég, amiért ide jött. S ez nem kis dolog ekkora területen. Az pedig külön előny, hogy a messze földön híres gímszarvasállományból minden évben puskavégre kerül jó néhány tíztólósnál súlyosabb trófeájú bika is. Mivel a nagy bikák trófeája tekintélyes összegbe kerül, az igényes vendégek kiszolgálásában is fel kellett nőniük a feladathoz. A vendég vadászoknak több mint fele visszatérő, van, aki több mint egy évtizede ide jár vadászni, évente többször is. A szarvasokon kívül sokakat vonz telente a vaddisznóhajtás, és messze földön híres a vadászház konyhája is. Baráti összejöveteleket, vadászvacsorákat egyformán nagy sikerrel szerveznek a házban. ■ ALMANACH - 193 SOMOGYSIMONYI BÜSZKESÉGE: A MŰVELŐDÉSI HÁZ. Az épületet tavaly a falunapon avatták föl, és azóta be is lakták. Itt alakították ki a polgármesteri hivatal irodáit is. A közösségi háznál a falu apraja-nagyja lelkesen dolgozott. Az önkormányzati önerőn kívül a társadalmi munka is kellett ahhoz, hogy ma a lakosság büszkesége legyen. Az átalakítás csaknem ötmillió forintba került. Az épületet korábban a szövetkezet gazdasági célra használta, majd bérlakásokká alakították, később a kocsma volt benne.___________ ■ Kevés ember tetéződő gonddal Elkészült a gázberuházás, szépül a település, és azonban hiányzik, az a több állandó lakos, aki után a csatornaépítés terveiről sem tettek le a somogy- rendszeres támogatást kaphatna az önkormányzat, simonyiak. A fejlesztések mellett azonban van Nyolcvanhat állandó lakosa van a községnek, még egy álom: egyszer olyan pénzügyi helyzetbe és ez nagyon kevés - mondta Kovács Imréné feljutk, hogy kifizethessék a tartozásokat. gármester. - Három évvel ezelőtt mégis kikerültünk a hátrányos helyzetű települések közül, pedig Már ötödször utasították el a község csatornápá- mindössze negyven a keresőképes ember az egész lyázatát. Pedig már nagy szükség volna rá. Az itt la- faluban. Ez azt jelenti, hogy az állami támogatásnók a kényelmük miatt is éppen annyira szeretnék, csak fele a korábbinak. Fejlesztésre így aligha gonmint azért, hogy ezáltal is óvják a környezetüket, dolhatunk pályázni az önrész hiányában nem tu Az önkormányzat pedig azért sürgeti a munkát, clunk és szinte napi gondjai vannak az önkormánymert ha egyszer összkomfortos lesz a település, zajnak. Az önhibáján kívül hátrányos helyzetbenemindennek növekszik az értéke. A közműmunkák ralt települések számára létrehozott alap természeuten úgy tervezik, hogy javítják az utak állapotát, telen lehetőség volna, de minden évben csak a felét korszerűsítenék a közvilágítást, és a ravatalozó felkapjuk annak az összegnek, amit kérünk. S épújítása is a fontos feladatok közé tartozik. Amiben ezért évek óta egyre nehezebb itt az élet. ■ Fuvar helyett gazdálkodik Simonyiban sincs könnyű hely- jelő tehenekötzetben, aki fuvarozó vállalkozó- és lovat tartunk, fából próbál megélni. Kevés a Nagyon nehéz megbízó, nincs nagy kereslet tervezni, az árufuvarozóra. Valamivel jó utóbbi évek tolni kell tehát a hiányt. Van, ugyanis nem aki gazdálkodik, mint például igazán kedvez Gájer Sándor. tek a mezőgaz daságnak. Per-Építési anyagok szállításával foglal-sze ugyanez elkezik Gájer Sándor vállalkozó, mondható a fű- 1982-ben, mikor belevágott, szinte varozásra is. A minden napra volt munkája, hóna- benzin ára topokra lefoglalták a megrendelések, lyamatosan Az utóbbi időben azonban nincs emelkedik, könnyű helyzetben, mostanában biztosítási díjak a egyre ritkábban keresik föl a meg- és az, alkatrérendelők, szék sem lesz- kénytelen vagyok gazdálko- nek olcsóbbak, mással kiegészíteni a bevételt - Ebben a kis famondta Gájer Sándor. - Szeren luban csak öscsére a családom minden tagja seszefogással érhetünk el valamit, szórakozási lehetőség nincs. Nem gít. Fiaim a saját munkájuk mellett Úgy létezhetünk, ha mindenki se- valószínű, hogy a gyerekeink itt is szívesen részt vesznek az itt segítő szándékkal fordul a másik se- maradnak. Ám ha a tervek beváltani munkában. Búzát meg kukori lé. Az egész családom szeretnék a hozzájuk fűzött reményeket, fát termelek; ezt a gazdaságunk Somogysimonyiban élni, de van és elkezdődnének az építkezések a bán fel is használjuk. Állattartásnak dolgok, amik hiányoznak. Fő környéken, fuvar is lenne. Talán jól is foglalkozunk, disznókat, telég a fiataloknak. Sajnos, semmi föllendülne a falu élete. ■ Gájer Sándor: Visszaesett a kereslet, egyre kevesebb a fuvar Somogysimonyi olvasóinkat kérdeztük: milyennek látják a falu jövőjét? Az összetartó emberek bíznak a jövőben Németh István gépszerelő: - Szerencsére nagy az összetartás a falu lakói között, a jövőt azonban nem lehet előre megmondani. Somogysimonyiban, sajnos, nagyon kevés a munkalehetőség. Jobbára csak a külföldiek vásárolnak itt házat, a helybeliek, a régi lakosok pedig egy jobb élet reményében igyekeznek beköltözni a nagyobb városokba. Nemrég vezették be a faluba a gázt, ez a településnek nagy előrelépést jelentett. De egy közműfejlesztésre is igen nagy szükségünk volna. A tömegközlekedés is nagy gondot okoz azoknak, akik munkába járnak. Kevés busz jön ide, így csak autóval oldható meg a nagyobb utazás. Kovács László nyugdíjas: - Idős korban már nemigen szőhetünk hosszú évekre előre távlati terveket. Ha azonban kialakulna a vidéki turizmus, akkor Simonyi is könnyebben fejlődhetne. E nélkül úgy vélem, rövidesen eltűnik a falu. Nem vagyunk rossz helyen, közel a Balaton, közel van Nagykanizsa és Zalakaros is; ha valakinek egészséges, nyugodt környezet kell, arra ez a kis falu a legmegfelelőbb. A jobb és több munkahely azonban elcsábítja innen a fiatalokat. Nekem öt unokám van, de mindegyik máshol próbált új életet kezdeni. Én itt születtem, sőt már a nagyapám is itt élt; elköltözésen nem gondolkodom. Szőke László nyugdíjas: - A település jövőjét előre nem tudom megjósolni, de látható, hogy szépen fejlődik a falu. A szennyvízcsatornára nagy szükségünk volna. Ezt sokan még a gáznál is fontosabbnak tartják. Már tíz éve, hogy visszaköltöztünk ide Nagykanizsáról. Az ükapámék portájára építettük a házunkat, hogy itt töltsük a nyugdíjas éveinket. Mára elöregedett a falu lakossága. Szerencsére sok házat vásárolnak itt a külföldiek, a portájukat rendbe teszik, és ez sokat javít Simonyi arculatán. Ha minden terv megvalósulna, nagy fejlődésnek indulna a falu. Már telefon, vezetékes ivóvíz és gáz is van szinte minden házban. Matakovics István oktató: - Kevés szórakozási lehetőségük van itt a fiataloknak. Én magam bizakodó vagyok a jövővel kapcsolatban, ezért is maradtunk itt a családommal, az újszülött gyermekemmel. A vezetékes gáz kiépítése nagy előrelépés volt a település számára. Ha megkezdődne a tervekben szereplő üdülőfalunak a kivitelezése, az is nagy dolog lenne. Már maga az építkezés is jelentős munkaerőt szippantana fel a térségből, s az emberek a fizetésük egy részét a mi településünkön költhetnék el. A későbbi, az ide látogatóktól származó idegenforgalmi bevételek pedig nagyot lendítenének a falu életén. Kovács Imréné polgármester: - Tapasztalatom szerint az emberek szeretnek itt élni. A somogysimonyiak mindig is erősen összetartottak, ez jellemző most is, és kölcsönösen segítik egymás munkáját. Örülünk, hogy bevezették a földgázt, a csatornahálózat kiépülését követően pedig teljesen összkomfortossá válik a falu. Ha ez sikerül, akkor ebben a csodálatos környezetben levő település elől minden akadály elhárul, és akkor már külföldi vendégeket is fogadhatunk. Optimista vagyok, és bízom benne, hogy ezek a tervek nem maradnak csak ígéretek. Ha a tervből tett lesz, erre a településre még nagy jövő vár.______■ 7. OLDAL HIVATAL MINDENNAP A polgármesteri hivatal címe: 8737 Somogysimonyi, Fő utca 2. Tel.: 85/311-945 Ügyfélfogadás hétfőtől csütörtökig 8-16, pénteken 8-12 óráig. Az ügyekeit a nemesvidi körjegyzőségen intézik, helyben csak hetente egyszer van fogadónap. KEVÉS A FALU PÉNZE Az önkormányzat az idén 12 millió 317 ezer forintból gazdálkodik. A bevételek évente négy-öt millió forinttal elmaradnak a kiadásoktól, ezért Simonyi az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került falvak közé tartozik. A személyi jellegű kifizetés 4 millió 246 ezer forint, a település működtetése 4,3 millióba kerül. Szociális célra több mint 2 millió forintot fizetnek ki. Az utóbbi években sokat szépült a falu. Virágosították az utcákat, kiépítették a vezetékes gázszolgáltatást. Már csak a szennyvízcsatorna-hálózat hiányzik a közművek közül. HELYBEN NINCS MUNKA A lakosság helyben nem talál munkát. Néhány magánvállalkozón kívül minden munkaképes ember a szomszéd településekre jár dolgozni, elsősorban Marcaliba és Nemesvidra. Néhányan a falusi turizmusból is szerény bevételhez jutnak, s alkalmi munkát ad a helyi vadásztársaság. KÉT BOLT, EGY KOCSMA A lakosság két boltban vásárolhat, mindkettőben elsősorban a napi cikkeket és az olcsóbb árukat veszik. Nagyobb bevásárlásra a városokba mennek. A falu kocsmájában télen-nyáron élénk az élet. Hidegebb időben kártyapartik zajlanak, melegebb évszakokban tekeversenyek a kerthelyiségben. A kocsmában az időjárástól függetlenül leginkább a csapolt sör fogy. ÖTSZÁZ ÉVES TELEPÜLÉS Simonyi a XIV. század óta lakott hely. A török uralom idején ugyan elpusztult, de hamar új életre kelt. A XVIII. század elején Festetich Pál birtoka volt, majd a Zichy családé lett. Több mint 400-an lakták, s az 1930-as években katolikus iskolája is volt. A temploma 1932-ben épült. Simonyihoz tartozott Gardospuszta, Irmapuszta és Angyalvár-telep. 1951-től 1969-ig önálló község volt, majd más településsel társult; ma a nemesvidi körjegyzőségbe tartozik. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: FÁBOS ERIKA FOTÓK: KOVÁCS TIBOR A KÖZSÉG KORFÁJA Az állandó lakosok száma: 86 Ötévesnél fiatalabb: 36-16 éves: 9 17-55 éves: 41 55-60 éves: 6 60 évesnél idősebb: 27