Somogyi Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-08 / 6. szám

4. OLDAL Hírek TAVAK PECÁSOKNAK. A tere­ki, fonyódi, szárszói és földvári tógazdaság horgászcentrummá alakulhat. A Balatoni Halászati Rt a létesítményei közül majd töb­bet kijelöl erre a célra annak érde­kében, hogy ezzel is bővüljenek a pecások lehetőségei. Xca) BLICCELŐ VENDÉG. Zamárdi és balatonföldvári szállodákban öt napot töltött el egy férfi, aki vé­gül fizetés nélkül távozott. Az utóbbi település hoteljéből még műszaki cikket is lopott. A siófo­ki rendőrkapitányságon már is­merik a férfi kilétét, aki a bejelen­tett lakásában már több mint egy éve nem tartózkodott. Feltehető­leg tehát nemcsak a balatoni szál­lodák vendége volt, hanem az or­szágban több szálláshelyen is be­csapta a vendéglátókat, (kz) LESZERELTEK. A taszári, illet­ve a jutar alakulatnál töltötte le sorkatonai szolgálatát az a mint­egy 70 somogyi fiatal, akik teg­nap szereltek le. A jövő héten, kedden lesz a következő bevonu­lás. Ezúttal hatvanhét fiatal ölti magára az egyenruhát, a tapolcai és a szombathelyi kiképzőköz­pontba várják őket. Akárcsak az előző csoport, ők is hat hónapra vonulnak be. (hm) KEVESEBBEN VIZSGÁZTAK. A rossz időjárással magyaráz­ták, hogy jóval kevesebb gépjár­művet hoztak tegnap időszakos műszaki vizsgára. A megyei közlekedés­felügyelet kaposvári központjában több mint hatszáz százalékos visszaesést tapasz­taltak. A hét második felében, az útviszonyok javulásával vél­hetően erőteljesen nő az ügyfe­lek száma. (hm) ÚJ SZAKMÁK. A 2003/2004-es tanévre mintegy 120-130 új ta­nuló felvételével számol a tabi Rudnay Gyula Középiskola. A gimnáziumi képzés mellett­­ itt emelt óraszámban tanítanak né­met és angol nyelvet, illetve in­formatikai képzés is van - szak­­középiskola, valamint szakisko­lai oktatás is indul. A szakközép­­iskolában a gépészet, illetve az elektronika-elektrotechnika szakmacsoport, míg a szakisko­lában gép-és szerkezetlakatos és női­ ruhakészítő szakmai képzés indítását tervezik. (kj)_______■ Hóba fulladt a megye közlekedése (Folytatás az 1. oldalról.) Schiszler László, a MÁV Rt kapos­vári csomóponti főnökségének vezetője elmondta: kezdetben 30- 40 percet késtek a vonatok, dél­utánra azonban több járat 1,5-2 órás csúszással ért célba. Megfe­szített munkával tisztították a biz­tonsági berendezéseket, de a fo­lyamatos havazás újabb és újabb nehézséget okozott. A közutakon sem volt rózsásabb a helyzet, an­nak ellenére, hogy a közútkezelő hajnali két órától 26 saját, illetve 95 bérelt géppel igyekezett járha­tóvá tenni az utakat.­­ Visszafordult a reggeli lakó­­csai járat, Dél-Somogyban csak nagyon nehezen lehetett közle­kedni - tájékoztatta lapunkat Bebics János, a Kapos Volán Rt személyszállítási igazgatója. Nadalost, Ecsenyt, Sörnyepusz­­tát, Rinya­újnépet, Varászlót és Somogy­aracsot alig lehetett meg­közelíteni, Ságvár és Nyim között rövid ideig egyáltalán nem tudtak közlekedni az autóbuszok. Egy 200 lóerős darus mentőautó húz­ta ki a Magyaregresnél árokba csúszott buszt, a Kaposvárra tartó balatonboglári járat pedig nem bírta a somogyvári emelkedőt. Délutánra sem javult sokat a helyzet. Gamásra meg sem kísé­relték a három tengelyes, 15 mé­ter hosszú autóbusz indítását. Ahol csak lehetett, a magasabb építésű, korábban gyártott 200-as Ikarusokat fogták munkába. Aki tehette, megfogadva a gyakran elhangzó jó tanácsot és későbbre halasztotta az utazást. A hivatásos sofőrök­ azonban el­indultak, ám közülük is többen szenvedtek balesetet. Molnár Sándortól, a katasztrófavédelmi igazgatóság ügyeletesétől meg­tudtuk: Kaposfüred és a desedai híd között keresztbe fordult egy Volvo nyerges vontató, Bőszénfa külterületén egy pénzszállító kis­busz, illetve gyümölcsöt szállító kamion csúszott az árokba. Nagy­atádon egy kisbusz okozott for­galmi akadályt, Kaposváron pe­dig egy csuklós autóbuszt kellett kihúzni a hóból. A buszosok rádi­ón jelezték a bajt a központnak, ahol hajnal óta külön csapat fog­lalkozott a járatok irányításával. Csapó József, a Kaposvári Tömeg­­közlekedési Rt vezérigazgatója szerint a gépkocsivezetők min­den tőlük telhetőt megtettek, ám a hirtelen lezúduló hó rendkívül nehézkessé tette a közlekedést. A megyeszékhely megtisztítását - mint Bartos Ferenc, a KVG Rt részlegvezetője elmondta nyolcvan dolgozóra bízták, közü­­­lük 49 rendkívüli hómunkás volt. 165 kilométernyi úthálózat, 175 buszmegálló, több száz gyalogát­kelő és 30 kilométernyi járdát kel­lett rendbe tenniük. Emlékezetes napot éltek át az élelmiszer-feldolgozók. A Kometánál tegnap hiába vártak 300 sertést a dunántúli és az alföl­di megyékből, nem érkezett meg a szállítmány. A fővárosba indult a Drávatej Kft kamionja, de nem sokkal a cél előtt kénytelen volt visszafordulni. Ráadásul egy-egy tartálykocsijuk elakadt Nagyatád, illetve Berzence közelében. A ne­hézségek ellenére folyamatosan dolgoznak, akárcsak a somogyi pékségek. A belső-somogyi fal­vakban mindenhol megkapták a kenyeret és a pékárut. A mentő­sök is eljutottak mindenhová, a megnövekedett menetidő miatt nem került veszélybe emberélet. Az időjárás előrejelzés szerint ma nyugat felől megszűnik a ha­vazás, így talán utolérik magukat a hóeltakarítók. Mert a megfeszí­tett munkájuk ellenére tegnap a tél nyerte az első idei csatát... HARSÁNYI MIKLÓS A gyalogosok is csak botorkáltak a sűrű hóesésben. Komolyabb baleset nem volt Zimmer Feri magyarosít (Folytatás az 1. oldalról.) Sokan ezt úgy oldották meg, hogy a kirakatba papírkartonra kiírták. Ugyanakkor tény: a deko­ratőrök, neontábla készítők ka­szálnak. Soókyné Pintér Krisztina, a City Média Kaposvár Kft irodave­zetője azt tapasztalta, hogy csak­nem egy év alatt fel lehetett ké­szülni a törvény hatályba lépésé­re, s ezt a vállalkozók jelentős ré­sze megtette. Igaz, a megkövetelt feliratok sok pénzbe kerülnek, a hatóság azonban igyekszik betar­tatni a rendeletet. Kaposváron évente két alkalommal lefényké­pezik a portálokat, annak alapján ki lehet szűrni azokat, akik nem tettek semmit. A Dráva mentén a horvát turiz­mussal együtt nőttek ki üzletek a földből. Balázsné dr. Vástyán Krisztina barcsi jegyző is azt mondta: túlzott a boltok száma. Az ellenőrzéseket már megkezd­ték, a tapasztalat az, hogy a vál­lalkozók nem hagyták az utolsó pillanatra a magyar nyelvű felira­tozást. Akik még nem tették meg ezt, azokat figyelmeztették, s ha­táridőt szabtak a pótlásra. Kertész Rezső, a Kisosz So­mogy megyei szervezetének társ­elnöke elmondta: ilyen kezdemé­nyezés volt már az 1980-as évek­ben is. Lényegét, azt, hogy a ma­gyar nyelv helyesírási szabályai­nak megfelelően alakítsák ki a cégtáblákat, a kereskedők elfo­gadják.­­ Az elmúlt tíz évben hono­sodtak meg a külföldi elnevezé­sek, főleg a nagyobb városok­ban és a Balaton-parton érzé­kelhetik úgy a sétálók, hogy alig van magyar nyelvű felirat. Gondolom a jogalkotókat ez inspirálta. A Kisosz időben tájé­koztatta a jogszabály követel­ményeiről a tagjait, lehetett ide­­jük felkészülni. czene attila 1 ® ° www.somogyihirlap.hu. PÁLYÁZAT_________ Somogy Megye Közgyűlése pályázatot hirdet a segesdi „Gondviselés" Szociális Otthon (7562 Segesd, Kossuth u. 1.) igazgatói munkakörének betöltésére. Pályázati feltételek:­­ szakirányú szakképzettség (az 1/2000.(1.7.) SzCsM. rendelet 3. sz. mellékletében foglaltak szerint), - 5 év szakmai gyakorlat,­­ - büntetlen előélet, - magyar állampolgárság, - vezetői gyakorlat előnyt jelent. A pályázathoz csatolni kell: - a személyes adatokat is tartalmazó részletes szakmai önéletrajzot, - a végzettséget igazoló okiratok másolatait, - három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, - az intézmény vezetésére vonatkozó szakmai programot, a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléssel, vezetői programot, - nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a pályázati anyagot a jogszabályban előírt bizottság megismerheti. Bérezés a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján. Szolgálati lakást nem tudunk biztosítani. Az igazgatói munkakör 2003. július 1. napjától 5 vagy 10 év határozott időre tölthető be (a közgyűlés döntésétől függően). A pályázatot 2003. január 20-ig kell benyújtani dr. Gyenesei Istvánnak, a Somogy Megyei Közgyűlés elnökének (7401 Kaposvár, Csokonai u. 3. Pf. 122.) M­E­GYEI K­Ö­R­K­É­P PÁLYÁZAT__________ Somogy Megye Közgyűlése pályázatot hirdet a Somogy Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (Kaposvár, Őrei u. 18/a.) igazgatói munkakörének betöltésére. Pályázati feltételek:­­ szakirányú szakképzettség, felsőfokú szociális szakképzettség, vagy felsőfokú pedagógus szakképzettség, - pedagógus pályán eltöltött 5 év szakmai gyakorlat, - legalább 5 év vezetői gyakorlat, - büntetlen előélet, - magyar állampolgárság. A pályázathoz csatolni kell: - a személyes adatokat is tartalmazó részletes szakmai önéletrajzot, - a végzettséget igazoló okiratok másolatait, - három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, - az intézmény vezetésére vonatkozó szakmai programot, - nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a pályázati anyagot a jogszabályban előírt bizottság megismerheti. Bérezés a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján. Szolgálati lakást nem tudunk biztosítani. Az igazgatói munkakör 2003. április 1. napjától 5 vagy 10 év határozott időre tölthető be (a közgyűlés döntésétől függően). A pályázatot 2003. január 20-ig kell benyújtani dr. Gyenesei Istvánnak, a Somogy Megyei Közgyűlés elnökének (7401 Kaposvár, Csokonai u. 3. Pf. 122.) ^ '­­928C 2003. Január 8., Szerda Fizetett a liftgyár Barcs-Pécs A pécsi dolgozóinak az utolsó két hónap bérével még adós, a barcsi üzemben dolgozókat azonban kifizette a pénzügyi nehézségek­kel küzdő Liftcomp kft. A pécsi központú liftgyártó vállalkozás a bérleményei zömét felmondta, Barcsról azonban nem vonul ki. A cég több mint egy éve azzal a szándékkal érkezett a somogyi határvárosba, hogy rövid időn belül közel ezer embernek mun­kát adó üzemet hoz itt létre. Je­lenleg ötven embert alkalmaz a barcsi ipari parkban. - A dolgozóinknak átlagosan másfél hónap bérével tartozunk, a barcsiak esetében azonban csu­pán félhavi az elmaradás. Hogy őket kifizettük, ez is jelzi: fontos­nak tartjuk a barcsi telepet, s mindenképpen szeretnénk meg­tartani - mondta Zsuffa András, a társaság ügyvezetője. - A barcsi projekt megvalósításáról sem tet­tünk le, s az ehhez elnyert támo­gatás szerencsére akkor is fel­használható lesz, miután sikerül egyenesbe kerülnie a cégünknek. A legnagyobb üzleti partneré­nek fizetésképtelensége miatt ju­tott nehéz helyzetbe a társaság, amely 2001-ben még 450 dolgo­zót alkalmazott, és 2,7 milliárd forint árbevételt ért el. A partner bécsi cég tavaly csődközeli álla­potba került, és magával rántotta a pécsieket. A társaság leépítésre kényszerült, létszáma 250-re, majd 220-ra csökkent. Liftcomp bizonytalan kintlévősé­­­ge több százmillió forintra rúg, a bank nyár óta szüneteltette a fi­nanszírozást. Csak az év végére sikerült megegyezésre jutniuk a bankkal, azonban addigra a nyu­gati partnereik visszavonták a több milliárdos megrendelések nagy részét. Ma már kapnának hitelt és bankgaranciát, azonban addig nem akarnak hozzá­nyúlni a pénzhez, amíg nem látják biz­tosítottnak a kitermelését. De­cembertől a mai napig csupán a megrendelések harmadát sike­rült visszanyernie a cégnek, de januárban újabb munkákat re­mélnek. NAGY LÁSZLÓ Vízre bíznák a gabonát Dráva mente A Dráva segítségében remény­kednek a dél-somogyi gazdasá­gi szakemberek. Szerintük a vízi szállítás meghonosítása komoly gazdasági előnyökkel járna. Ez pedig ráférne a tér­ségre. A beruházás több száz millió forintba kerülne, de a jó ügy érdekében összefognának a vállalkozások és persze álla­mi segítségben is bíznak. A szakemberek szerint akár hat­száz tonnás teherszállító hajó is bátran közlekedhetne a Dráván, sőt megfelelő mederkotrás mel­lett akár ezer tonnás is szállíthat­ná a térség áruját, terményeit a határvizén. A vízi szállítás a leg­olcsóbb, jelentősen javítaná a gazdálkodók esélyeit, megkön­­­nyítené az áru piacra juttatását. A drávai árufuvarozás megteremté­sére most teszik az első lépéseket a térség vállalkozói Francz Rezső, a Dráva-Coop Rt vezetője és a barcsi alpolgármester kezdemé­nyezésére. - Rengeteget profitálhatna belő­le a térség, amire az idei kukorica­termések érté­kesítése is jó példa - mond­ta a térség leg­­nagyobb mezőgazdasá­gi vállalkozá­sának vezető­je. - Nekünk és a térségben gazdálkodók közül még so­kaknak a nyakunkon maradt a kukorica, ugyanakkor a Duna tér­ségében élők a vízi szállításnak is köszönhetően el tudták adni. Nem mi találtuk fel a spanyolvi­aszt, hiszen a múlt században az ország második legnagyobb ke­reskedelmi központja volt Barcs. Az átmenő gabonaforgalom elérte a négymillió mázsát. Felmérik a térségben élő legna­gyobb gazdasági társaságok és a horvát oldalon élők érdeklődését a vízi szállítás iránt, és megvizsgál­ják a támogatásszerzés lehetősége­it. Nagyberuházást igényel, hiszen megfelelő kikötőre lenne szükség, daruval, ipari vágánnyal, tárolók­kal, s mindazzal, ami a berakodás­­hoz szükséges._______nagy László Életmentő Lamperth-forintok - A somogyi önkormányzatok anyagi helyzetét jelentősen befo­lyásolták azok a támogatások, amelyek az elmúlt év döntéseinek eredményeképpen jutottak So­mogyba - mondta dr. Kolber István országgyűlési képviselő (MSZP). Hozzátette: a legfontosabb ezek között az a mintegy 5 milliárd fo­rint, amely címzett támogatás for­májában került a megyébe. Ebből finanszírozható a m­egyei kórház műtéti tömbjének, illetve a kapos­vári Óvoda, Általános Iskola és Di­ákotthonnak a rekonstrukciója. Mindkét fejlesztés a regionális sze­repkör erősítését is jelenti, hatása átnyúlik a megyehatárokon. Céltámogatások segítségével több fontos egészségügyi gép-mű­szer kerülhet a megyébe. Önkor­mányzatok és kórházak a 92 mil­lió forintnyi támogatással együtt mintegy 200 millió forintos fej­lesztést finanszíroznak. Ugyan­csak céltámogatásból jutott 870 millió forint csatornafejlesztésre, ebből a fonyódi, a siófoki, a köröshegyi, tabi pótlólagos támo­gatás számít jelentősnek. A működésképtelen önkor­mányzatok támogatására, az úgy­nevezett Lamperth-forintokra minden korábbinál nagyobb a szükség, ezért emelték a tavalyi második félévi keretet, így So­­mogyból 53 település 130 millió forinthoz jutott. Az önhibáján kívül hátrányos helyzetű, úgynevezett önhikis ön­­kormányzatok mintegy 1 milliárd forintot kaptak, 132 település ré­szesült ilyen támogatásban. - Ezért is fontos a kormánynak az a törekvése, hogy új alapokra he­lyezze az önkormányzatok finan­szírozását - mondta dr. Kolber István. - Ami korábban kivétel volt, mostanra általános lett. A Széchenyi terv lakásprog­ramjának keretében lehet bérlaká­sokat, garzon és nyugdíjasháza­kat építeni, illetve panelházakat korszerűsíteni, egyházi ingatlano­kat felújítani. Kaposváron 470 la­kás felújítása valósulhat meg 53 millió forint támogatással, mivel itt van a legtöbb panel, de jutott pénz a vidéki településekre és egyházi épületek felújítására is. A települési szilárd hulladék elhe­lyezését is támogatta a kormány: 47 önkormányzat jutott 37 millió forintos támogatáshoz. Ugyan­csak számottevő segítség a Bel­ügyminisztérium költségvetésé­ben szereplő víz- és csatornadíj tá­mogatás, amelynek az összegét jelentős mértékben emelte az az 500 millió forintos javaslat, amit a parlament dr. Kolber István javas­latára fogadott el. - Érdemes a forrásokra pályáz­ni, hiszen az önkormányzatok, az országgyűlési képviselők és a BM szorosabbá váló kapcsolata még több sikert ígért - összegezte mon­­danivalóját dr. Kolber István. ■

Next