Somogyi Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 101-125. szám)

2004-05-23 / Vasárnap Reggel, 21. szám

4 Közélet, gazdaság, politika 2004. május 23., vasárnap Ne csak a kezüket figyeljék! Dávid Ibolya mosolya ma már kényszercselekvés, Medgyessy Péter egy laza pulóverben jobban érzi magát, mint öltönyben. Kovács László profi kommuniká­tor, de újabban indulatosabban beszél, Gyurcsány Ferenc interjú közben bög­rét szorongat a kezében, Kuncze Gábor változatlanul medvésen dörmög. - Jó kommunikációs húzás volt Orbán Viktortól, hogy elvonult egy évre - mondja DÁNOS KORNÉL, a Semmelweis Egye­tem Nyelvi Kommunikációs Központjának igazgatója, aki munkatársaival ízekre szedte politikusaink kommunikációját. Elemezték kormánypárti és el­lenzéki politikusok mondatter­vezését, mimikáját, mosolyát, fellépését, mindent, amiből fel­épül egy politikai kommuniká­ciós produkció. Orbán a válasz­tások elveszítése után tudatosan maradt a háttérben, miként az is tervezett lépés volt, hogy egyes politikustársait kivonja a forga­lomból. Például Deutsch Ta­mást, akivel kapcsolatban a Fi­desz rájött, nem kell az embe­reknek, a magyar vidéktől is idegen a stílusa. Orbán visszaté­rése után stílust váltott, mert a középkorosztály nem vevő a Fi­deszt korábban jellemző fiata­los hévre. Ennek tudható be, hogy a nem rossz kommuniká­ciós készséggel megáldott Po­­korni Zoltán lassabban beszél. Rá egyébként a nemcsak okos vagyok, de ezt ki is hangsúlyo­­zom-stílus jellemző. Orbán Vik­tor tegnap gúnyoros szószátyár volt, ma mélyebb hangú, meg­fontoltabb kommunikátor. A so­kak szerint Orbán utódjának te­kintett Rogán Antalról Dános Kornél úgy tartja, felvett szerep­ben tetszeleg, amiben szemmel láthatóan nem is érzi jól magát.­­ Mondatainak második felét mély torokból, megkeményítve, szándékosan ritmizálva mondja, mintha szeretne meg­győzni valakit - jellemzi a szak­ember a Fidesz farkaskölykét. - Úgy néz ki, saját magát akarja meggyőzni, és e formából ön­maga számára kíván bátorságot meríteni. Logikusan gondolko­dik, jól csinálja, amit csinál, de tipikusan az a személyiség, aki hetvenéves koráig megmarad a nagy ígéretnek. Nem alkalmas arra, hogy többfrontos harcot folytasson, igaz, jól kommuni­kál, de csak egy síkon. Amit Or­bán képes megtenni, hogy egy­szerre küzd ellenfeleivel, a passzív választópolgárokkal, a párttársaival, akik közül az egyiket ki kell nyírni, a másik­nak letörni a szarvát, a harma­dikat bátorítani, minderre Ro­gán képtelen. Dávid Ibolyát rendkívül csi­nos, megnyerő hölgyként jel­lemzi, korábban öt hangmagas­ságban, dallamos intonációval szólalt meg, amit kellemes volt hallgatni. Ez ma már csak há­rom hangnyi, keményebb, kicsit dühödtebb lett, annak ellenére, hogy mosolyog. Csakhogy ez a mosoly mára inkább kényszer­cselekvés. Újabban az öltözkö­dése is kissé merev, kétségtele­nül elegáns, de ez nem biztos, hogy előnyére válik. Dávid Ibo­lya újabban hevesebben, több érzelemmel reagál, ami nála, mint nőnél érthető, de Dános Kornél szerint Kovács László, az MSZP elnöke, külügyminiszter mindig Kovács Lászlóul nyilvá­nul meg. Igazi, tanult kommuni­kátor, adottságait szerencsésen párosította tudatos önfejlesztés­sel. Mindemellett ráadásul a pártpolitikus külügyminiszter­ként a diplomáciában megtanul­ta és megszokta, hogy minden szónak jelentősége van. - Az utóbbi időben érzel­mektől fűtött ember lett - mondja az igazgató. - Mindig tart papírt a kezében, az egyko­ri higgadt ember ezt a papírt rázza, indulatból beszél, nem egyszer megsértődött és dühös lett a parlamentben. Korábban elképzelhetetlen lett volna, hogy ez a faarcú diplomata így viselkedjen. Az SZDSZ elnöke, Kuncze Gábor évről évre hozza változat­lan kommunikációs stílusát, amit megszoktak az emberek. Mély hangú medve, aki olykor gúnyoros, máskor humorizál, de a beszédtempója és gesztus­rendszere ugyanaz. Gyakran szerepeltetik feleslegesen, alkal­manként semmitmondó témák­ban is megszólal. A többi SZDSZ-es politikust alig hallani. Magyar Bálinton nem lehet fo­gást találni, mert ritkán szólal meg. Nem tartják rossz kommu­nikátornak, de nem tudta elhi­tetni a szakemberekkel, hogy ő maga is szakember. Csillag Ist­ván, a „matricás” miniszter rossz kommunikátor, elmond néhány száraz, célratörő mon­datot, majd örül, hogy vége a ri­portnak. Gyurcsány Ferencnek viszont Dános Kornél szerint az a kényszerképzete, hogy ő le­hetne a nagy magyar politikai mágus. Úgy érzi, minden képes­sége megvan ahhoz, hogy fana­tizálhassa a tömegeket. Impulzí­­vabb, mint amennyit egy mi­nisztertől elvisel a mai közgon­dolkodás. Esetenként látványo­san gesztikulál, hiperaktív, jól érzi magát beszéd közben, leg­szívesebben négy kilométert is legyalogolna, tévéinterjúi köz­ben rendszerint csészét szoron­gat a kezében, tehát a jó tarta­lomhoz rossz kommunikációs formát választ.­­ Medgyessy Péternek kínos, kötött szerepet jelent a minisz­terelnökség - véli Dános Kornél. - A gimnazista Medgyessynek semmi baja nem volt a kommu­nikációval, ezt mint egykori osztálytársa bizonyíthatom. Nem akadozott, nem látszott félszegnek. Amióta „miniszter­­elnökül” kell viselkednie, és kri­tizálni kezdték, sikerült beleül­tetni minden gátlást, ami addig hiányzott belőle. Kötetlen sze­repléseinél egészen más embert látunk, felvesz egy pulóvert, és jól érzi magát, mert nem kell az öltönyös figurát eljátszania. Él­vezi a kötetlenséget. Tony Blair miniszterelnökként is ugyan­olyan lezser, mint magánember­ként. Nem lehet egyszerre két bőrbe belebújni. Csontos Tibor Rákkutatás: két lépés előre, egy hátra Évente hetvenezren betegednek meg nálunk rákban, amit harmincezren nem élnek túl. Ha a daganatképződés tartja ezt a félelmetes ütemet, hamarosan minden második magyar rákos lesz. A férfiaknál a tüdő-, a nőknél az emlőrák vezeti a halállistát.­ ­ Az emlőrák, mint olyan, nem létezik - mondja a Svédország­ban élő prof. dr. Tabár László radiológus. - Ugyanis huszonöt különböző betegséget neve­zünk együttesen emlőráknak, megértéséhez az összes fajtáját meg kell ismernünk. Nem kell terrorizálni a nőket, hogy ettől vagy attól lehet megkapni, most már szükséges lenne a drámát elhagyni és megértetni a ma­gyar nőkkel is, hogy termé­szetes legyen számukra az emlőrákszűrés. Ez is szóba került a héten az Emlőkonferencia az Egészséges Emberért című szakmai to­vábbképzésen, amelyet a korai mellrákfelismerésben a világ legelismertebb szakértőjének számító dr.Tabár László tartott a Primavera Alapítvány kez­deményezésére. Az uppsalai egyetem professzora hozzáte­szi, hogy a svéd nők kikövetelik maguknak a mellrákszűrést. Magyarországon évente négyezer nő betegszik meg em­lőrákban. Az időben felismert emlőrák háromnegyede azon­ban gyógyítható, amennyiben persze létezik hatásos gyógy­mód. Minél előbb rábukkannak a rákos elváltozásra, annál ki­sebb az esélye a radikális keze­lési módok alkalmazásának. Az emlődaganatok egyes fajtái jól kimutathatók mammográfiás szűréssel. Az áttéteket képző, a szerve­zetben a daganatos megbetege­déseket okozó burjánzó rákos sejtek továbbjutásának meg­akadályozására alkalmas gyógy­szeren magyar kutatók dolgoz­nak. Az állatkísérletek szerint egy bizonyos véralvadásgátló és szívritmus-szabályozó medi­cina alkalmas arra, hogy meg­akadályozza a rákos áttétek ki­alakulását. Hazai orvoskutatók vizsgálják bizonyos őrfehérjék viselkedését is: a rákos sejteket őrfehérjék burkolják be, ame­lyek megakadályozzák, hogy a gyógyszerek kifejtsék hatá­sukat. - Igyekszünk a rákos daga­natokat már a bébistádiumban elkapni, mert idővel felnőtt lesz belőlük - mondja dr. Tabár László. - Nem szabad bele­menni olyan vitákba, amelyek szerint igaz-e, hogy a szoptató nők kevésbé vannak kitéve az emlőrák veszélyének, a gyer­mektelen nőknek félniük kell, teljesen mindegy, a nőket fe­nyegeti az emlőrák, márpedig e daganattípus huszonöt fajtájá­nak soha nem fogjuk megtalál­ni az okát. Évente harminc­ezren halnak meg rákban. A legtöbb áldozatot a tüdőrák szedi. A szájüregi rákok által okozott halálozásban Európá­ban első helyen állunk a férfiak és a nők esetében is. Annyi férfi betegszik meg prosztatarákban, amennyi nő emlőrákban, számukra az je­lenti az igazi veszélyt. Feltűnő, hogy egyre több fiatal férfi és nő szervezetében fejlődik ki a prosztata-, illetve a mellrák.­­ Az emlőrákszűrésre je­lentkezők elvárják a tökéletes eredményt - mondja dr. Pén­tek Zoltán. - A szűrésen részt vevők nyolcvan százaléka szá­míthat ilyen leletre, mert egyik-másik rákfajta esetleg dr. Tabár László nem vehető észre ugyan­abban a ko­rai stádium­ban, mint egy másik. Ezért alkal­m­­a­z­u­n­k egyszerre több szűrési mód­szert a tapintástól az ultrahan­gig, a mammográfiás szűrésig mindent. Egyébként a magyar nők csupán negyven százalé­ka vállalkozik erre a szűrésre. Nálunk semmilyen rákszű­résre nem divat járni, miköz­ben a ráktól tartunk a legjob­ban. Igaz, a gyomorrákos meg­betegedések száma csökken. Vészhelyzet van viszont a vég­bél- és vastagrák megbetege­désekben. Cs. T. Sugárterápiás sikerek A sugárterápiát számítógépen szimulálják, így határozzák meg a besugárzási területet. Ez megóvja a károsodástól az egészsé­ges szöveteket. Ez a precíziós sugárterápia, amelyet már tüdő-, máj- és hasnyálmirigyrák esetében is alkalmaznak. A fej- és nyaki területen képződő daganatok sugárkezelése egyre kevesebb mellékhatással jár, akárcsak a prosztataráké: a kezelés a végbél és a hólyag sérülése nélkül végezhető el. Új terápiás eljárás az ultrahangos kezelés: hetven fokra melegítik a szöveteket, ettől a tumoros sejtek elpusztulnak. 4 111

Next