Somogyi Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-22 / 144. szám

6. OLDAL FIAD Átalakították az autót Csaknem 350 ezer forintot köl­tött az önkormányzat a falu­­gondnoki autó átalakítására, hogy kilenc utast szállíthassa­nak. Ebben az összegben ben­ne van a kocsi műszaki vizsgáz­tatása is. A Mazda nyolcéves, majdnem egymillió kilométert futott, ezért ha pénzhez jutnak, tervezik a lecserélését. Sikeres gyermekversenyek Nagy sikerű rendezvényt szer­veztek, ezúttal már negyedszer a falu gyermeknapjára: 40 óvo­dás és kisiskolás vett részt az ügyességi és sportversenyeken. Az okleveleket és jutalmakat Jártás Sándor polgármester ad­ta át a győzteseknek. A rendez­vényt több mint 20 ezer forinttal támogatta az önkormányzat. Számítanak az adóforintokra Nyolcszázhatvanezer forintra szá­mít az önkormányzat a kommu­nális és a gépjárműadóból. Helyi adóból több mint 400 ezer forin­tot tervezett az idén a képviselő­­testület. A kommunális adó ingat­lanonként évi ötezer forint, s 450 ezerre számítanak gépjárműadó­ból. Adóból tavaly 775 ezer forint folyt be a kasszába.___ ■ Fradi Hírmondó Recept Fiadról Erdélyi tokány Ezt a receptet a 12 éves Horváth Milántól kaptuk, aki otthon gyak­ran készíti ezt az ételt. Hozzáva­lók: 1,5 kg sertés- vagy marha­hús, 30 dkg füstölt szalonna, 30 dkg vöröshagyma, 3 dkg fok­hagyma, 10 dkg paradicsompü­ré, 3 dl fehérbor, *5 dkg sertés­zsír, ízlés szerint só, bors, étel­ízesítő és egy kávéskanálnyi ka­kukkfű. A szalonnát aprítás után zsírjára sütjük, majd dinszteljük a fölszeletelt vöröshagymát. Hoz­záadjuk a csíkokra vágott húst, a fokhagymát, fűszereket. Ezután a húst puhára pároljuk, hozzá­tesszük a paradicsompürét, a fe­hérbort, és pár percig összefor­raljuk. Köretként általában no­­kedlit adunk a tokány mellé. ■ A CIKKEKET KRUTEK JÓZSEF ÍRTA FOTÓK: GÁTI KORNÉL AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A FRADI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA A­L M­A­N­A­C­H 2004. Június 22., Kedd Kacskaringós út visz a dombok között Fiadra. Erdők övezik a zsáktelepülést, s itt vége az út­nak. Lakosai a világtól csaknem elzárva élnek, ez az előnyük és a hátrányuk is. Munkahely nincs, és rossz a tömegközleke­dés. A polgármesteri hivatal fa­lán nemzetiszínű lobogót lenget a szél. Az épület mellett ápolt füves terület, de a harangláb fel­újításra vár. A hivataltól 20-25 méterre az élelmiszer- és az ital­bolt. Ez a mintegy 180 lakosú falu központja, itt zajlik az élet. A régi lakosok többsége már idős. Betyárdűlő szélén kilátástalanul Rossz út vezet erre a kis zsáktelepü­lésre. A közútkezelő kht munkásai dolgoztak éppen a falu és a Kisbárapáti közti szakaszon­: az út­padkát javították, vízelvezető árkot ástak. A jövő hónap közepéig a ter­vek szerint egy három kilométeres szakaszt bitumenemulziós mód­szerrel érdesítenek. Fiad egyutcás, hosszú falu. Az út bal oldalán a polgármesteri hivatal, ami egyben könyvtár és imahelyi­ség, és itt van az orvosi rendelő is. Mellette a vegyesbolt meg a kocs­ma, mögötte a temető. Kővári Ist­ván, Orsós Győző közcélú és Fórián János közalkalmazott éppen a hiva­tali épület melletti harangláb aljzat­betonozásán dolgozott. Délelőtt megjött a faluba a háztartási termé­keket, műanyag árut és ruházatot kínáló autóbusz is. Ottjártunkkor a 70 éves Roller Józsefné éppen gyer­mekruhákat válogatott az unokái­nak... Többcélú faluház Borúlátóan beszélt a község hely­zetéről Járfás Sándor polgármester. Az önkormányzat most egyetlen feladat megoldására összpontosít: augusztus végéig be kell fejeznie a többcélú faluház építését, ami évek óta félkészen áll. Az elnyert pályá­zati támogatással, mint megtudtuk, a nyáron még ötmillió forint értékű munkát végeznek el. Ebből három­milliót fedez a korábban elnyert te­rületfejlesztési támogatás, kétmillió forint pedig a saját erő.­­ Nagy gondunk, hogy a pénzt utólag kapjuk, így csak az ötmilliós számla kifizetése után tudjuk vis­­­szaigényelni a hárommillió forint pályázati pénzt az államkincstártól - mondta a polgármester. - Egy ön­­kormányzati bérlakás eladásából teremtettük elő az önerőt, valamint az egymilliós kamatmentes Siotour­­részvényből, amit két év alatt kell visszafizetni. S erre költjük a költ­ségvetésből rendelkezésünkre álló minden szabad forintot is. Az épület most kétharmados ké­szültségi fokon áll: hátravan a sze­relvényezés, a külső vakolás, a tér­burkolat, a festés-mázolás meg a te­reprendezés. A községnek 8,5 mil­lió forint a forráshiánya, így csak a működéshez szükséges pénzzel számol a költségvetés. A hivatal mostani épületében van szeptem­ber óta a könyvtár, ez szolgálja a hitéletet is. A faluházba költözik majd a hivatal, az orvosi rendelő, s igény esetén a civil szervezetek is kapnak helyet. Esték a magaslesen Csaknem százezer forintot költ évente szenvedélyére, a vadászatra Horváth Ferenc. Fiatalon, huszon­évesen lépett be a kisbárapáti Béke vadásztársaságba. A természet meg a vadak szeretetét ugyancsak vadá­szó nagyapjától örökölte. Már gyer­mekkorában is gyakran elkísérte, és figyelte a vadak mozgását.­­ Általában hétvégeken meg te­lente járom az erdőt, olyankor va­dászom is - mondta. - Ez a hob­bim. Főleg a fradi határban a toldi erdőrészbe megyek, ott sok a szar­vas, az őz meg a vaddisznó. Leg­utóbb egy hete voltam kint a lesen, de nem lőttem semmit. Elég sok időt elvesz a figyelés, mert meleg­ben a vad elég későn mozdul. Es­ténként járok ki, s olykor részt ve­szek társas vadászatokon is. Néha fácánozunk. Horváth Ferenc 1997-től a Gaz­dák Földtulajdonos Vadásztársasá­gának a tagja, 2002 óta titkára. El­mondta: büszke arra, hogy lőtt már egy 19,8 centiméteres agyarú vad­kant, illetve a fiadi réten négy éve egy szarvasbikát. Ennek a trófeája ezüstérmes lett. - A családom már megszokta, hogy szabadidőm egy részét az er­dőn töltöm - mondta búcsúzáskor. - Azt is, hogy ez a szenvedélyem igencsak apasztja a pénztárcámat. Háromhetes baba Mindössze három hete született Nyári Jennifer Vanesza. A község legifjabb lakosa a Nyári család ötö­dik gyermeke. Nyári Imréné éppen befejezte a szoptatást, amikor beko­pogtunk. Legidősebb gyermeke, Lí­via nyolcéves, és az igali iskolában tanul, két fia és a kisebb leány a kis­bárapáti napközis óvodába jár. Nyári Imréné elmondta: tudatosan vállalták az ötödik gyermeket is, bár a férje rokkantnyugdíjas, rossz a hallása, ezért csak alkalmi mun­kát tud vállalni. - Elég nehéz a megélhetésünk, mert sok a kiadás - mondta. - En­nek ellenére arra törekszünk, hogy a gyerekeknek mindig meglegyen a rendes ruhájuk, cipőjük. Szeret­nénk őket tisztességesen fölnevel­ni... Most a legtöbb időt a pici igényli, sokat kell vele foglalkozni. Aztán ott a főzés, mosás, takarítás. Munkával telik az egész napom... A héttagú család egy szoba­­konyhás házban él. A 28 éves fiatal­­asszony azt mondta, hogy a szoc­­pol-kedvezmény igénybevételével - ha találnak kivitelezőt - szeretné­nek a házban fürdőszobát is kiala­kítani, így sokkal kényelmesebb körülmények között laknának. Fellépőruhát varr kék alapon színes, tulipánmintás fellépőruhát varrt a táncosoknak a 62. évében járó Nyerges Istvánná. Fiadon ugyanis márciusban 14 tag­gal megalakult a néptánccsoport. Közülük öt még az általánosba jár, kettő pedig középiskolás. Vannak fiatal dolgozó nő tagok is, a legidő­sebb éppen Nyerges Istvánné, őt a fiatalok hívták maguk közé. Azt mondta: a faluban rendezett vidám nyugdíjas-találkozó után kérték, hogy legyen az együttes tagja. - Hetente vasárnap délelőtt a polgármesteri hivatalban két órát próbál a csoport - mondta. - Karád­­ról jár ki Tschepen Attila, somogyi táncokat tanít, és társastáncot is. Egyelőre még csak a magunk szóra­kozására járuuk, amolyan táncház jelleggel. A többcélú faluház avatá­sakor szeretnénk bemutatkozni so­mogyi tánccal. Ezt a fellépőruhát már arra készítem... Nyerges Istvánné reméli, hogy nyilvános szereplésük sikeres lesz, többen is kedvet kapnak és belép­nek a tánccsoportba. A május végi jótékonysági bál bevételéből vették a fellépőruha alapanyagát, s ezt ő térítésmentesen megvarrja. Gondok állás nélkül Kilátástalannak látja a helyzetüket Trautenberger Zsoltné. Varrónő, s most munkanélküli. A szakkép­zettség megszerzése után a Jeans- Tex Kft andocsi varrodájában kez­dett dolgozni, majd a karádi­ telepre került. Április közepén közös meg­egyezéssel megszűnt a munkavi­szonya. Azt mondta: naponta mindössze 2-300 forintot kerestek, és abból nem tud megélni a család. A fiatalasszony azóta három mun­kahelyen is próbált elhelyezkedni, de nem sikerült. Kaposvárra a bejá­rást a rossz közlekedés miatt nem tudta vállalni. Sikertelen volt Kapolyon is az Epró kft-nél, és Bog­láron is. Személygépkocsi nélkül igen nehéz kimozdulni a faluból. A férje már két éve állástalan. Egy gyermekük van, most ötéves. - Nagyon nehéz így a megélhe­tés - mondta -, és kilátástalan a jö­vőnk. Elköltözni nem tudunk, mert a házért nem kapnánk annyit, hogy városba menjünk... Hárman havi mintegy 45 ezer forintból élünk. ■ Horváth Ferenc: Drága, de ez a szenvedélyem Nyári Imréné: Tudatosan vállaltuk a kicsit is Nyerges Istvánná: Már varrom a fellépőruhát Úton Európába Milliók az épületre Vegyesboltot és kocsmát működtetnek Andrásovitsék családi vállalkozásban. 1994-től vezetik a boltot, amit az áfésztól vettek, s két év múlva övék lett az italbolt is. A két egység mintegy 200 négyzetméter alapterüle­tű, s ezekre az uniós előírások és a HACCP minőség­­biztosítási rendszer követelményei szerint az utóbbi években hárommillió forintot költöttek. Felújították a tetőzetét, járólapoztak, vizesblokkot alakítottak ki. - A lakosság igényeit próbáljuk kielégíteni - mond­ta Andrásovits Sándor. - Az élelmiszerek mellett pa­pír- és vegyi árut, ajándéktárgyakat, selyemvirágot, zöldségfélét, sőt még szeget is tartunk. A hét végén pedig sütemény is kapható. A lakosság zöme elége­dett az áruellátással, a választékkal. Ha valaki külön igényel valamit, azt is mindig beszerzem. • Nagykereskedők szállítják az árut, az apró cikke­ket a kereskedő szerzi be. S mint mondta, nagyon meglátszik a forgalmon, hogy mikor van nyugdíj- és segélyfizetés. Az autós családok pedig a diszkontüz­letekbe járnak nagyobb bevásárlásra.­­ A tíz éve indított kereskedelmi vállalkozásba be­segítenek a szüleim is - mondta. - A feleségem a két kisgyerekkel otthon van, az italboltban pedig több­nyire apám dolgozik. Hosszú távra tervezünk, ezért is ruháztunk be milliókat a vállalkozásba. ■ Nemcsak élelmiszert tartunk, hanem a napi piperecikkeket, mosópor meg ajándéktárgyakat is - sorolta Andrásovits Sándor a kínálatot 0­5­2 Fiad Kincse Legendás erdők, vadak A kis falunak páratlanul szép a környezete. Lakosai állítják, hogy a falu legnagyobb értéke a tiszta levegő és a híres Betyár-dűlő. A 78. évében járó Andrásovits Mihály négy évtizedig dolgozott az erdészetnél, s ál­lította: a tölgyesek és a bükkerdők tisztítják a levegőt. S ezek az erdők vadban gazdagok, elsősorban szarva­sok, őzek és vaddisznók lakják. Egykor volt dámszar­vas is. Az erdő rengeteg valaha jó búvóhelyet kínált a bujdosóknak. A község határában levő résznek ma is Betyár-dűlő a neve. Annak idején, 1863 decemberé­ben három betyárt lőttek le itt a zsandárok. - Récsei Péter nagyapámtól hallottam, hogy itt, a vadasban tanyázott Juhász András, a híres betyár - mutatta az erdőt Andrásovits Mihály. - Innét járt át a toldi erdőbe. A régi öregek mesélték, hogy menyecské­je is volt a faluban. Talán ennek köszönhető, hogy a fiadiakat soha nem bántotta. Legalábbis erről nem ma­radt fenn szóbeszéd. A betyárok a rablást nagyon is tervszerűen hajtották végre. Úgy tudom, Somogyban, a Dunántúlon is főleg gyalog jártak. Ha messzebb­re mentek, lefoglalták a kocsit az uradalmakban... A Hadiak úgy látják, most semmi hasznuk nincs a szép természeti környezetből, a vadakban gazdag er­dőségből. Talán növelné a kis falu vonzerejét, ha be­­kapcsolódhatnának a falusi turizmusba._________■ A falutól nem messze itt, a vadasban tanyázott valaha Juhász András, a híres betyár is - mutatta Andrásovits Mihály a sokat emlegetett erdőt

Next