Somogyi Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-20 / 16. szám

6 DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ SOMOGYI HÍRLAP - 2005. JANUÁR 20., CSÜTÖRTÖK Találjuk ki Dél-Dunántúlt! pályázat Értékes díjak az olvasóknak A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. arra kéri a Tisztelt Olvasókat, hogy egy vagy két mondatban hatá­rozzák meg a dél-dunántúli ré­gió jövőképét - szükség szerint kiegészítve egy rövid (maxi­mum féloldalas) indoklással. A jövőkép legyen jól csengő, tar­talmas és jelenítse meg, hogy milyen régióban szeretnénk él­ni 15 év múlva! A szakmai zsűri által legjobb­nak ítélt három pályázatot érté­kes, régiós termékekből álló ajándékcsomaggal jutalmazzuk. A jövőképjavaslatokat január 31-ig várjuk a jovokep. ddrfthu e-mail címre, vagy a Dél-Dunántúli Regionális Fej­lesztési Ügynökség címére (7621 Pécs, Tímár utca 23.). Kérjük, hogy a borítékra ír­ják rá: JÖVŐKÉP” A miniszter személyes képviselője a tanácsban folyamatok Figyelemre méltó vélemény Pécs A múlt év december vége óta a pénzügyminisztert képvise­li a Dél-Dunántúli Regionális Fej­lesztési Tanácsban. A laikus ezért úgy vélhetné, hogy dr. Szűcs József tagsága kiváltképp komoly horderővel bír. A Magyar Államkincstár Baranya Megyei Területi Igazgatóságának vezető­je azzal egyetért, hogy helyzeté­nél fogva bizonyára szélesebb át­látással rendelkezik egyes folya­matokról. Az államkincstár köz­reműködője a pályázati eljárá­soknak, a teljesítéseknek és az el­lenőrzéseknek is. Ám az igazgató hozzáteszi: illetékessége ennyi és nem több, ugyanolyan tag a DDRFT-ben, mint más kollégája. - A szervezet testületként mű­ködik, döntése­it szavazattöbb­séggel hozza. Legfeljebb azt feltételezem, hogy a pénz­ügyminisztéri­um képviselőjének véleménye fo­kozott figyelmet vált ki. Dr. Szűcs József eddig több mint három évtizedet töltött a köz­­igazgatásban, dolgozott a Baranya Megyei Tanács pénzügyi osztály­vezetőjeként, majd 1991 és 1994 között Baranya megye közgyűlési elnöki tisztét látta el. Jogász és közgazdász képzettsége további fedezet arra, hogy a régiós testület szakszerű és megalapozott véle­ményekkel gyarapodjon. Komló polgármestere az M9-es útért lobbizik lehetőségek Csak térségi szemlélettel Komló Életét végigkísérte a köz­életi szereplés. A mérleg kedve­ző: páva Zoltán szerint ez a sze­rep egyáltalán nem volt hálát­lan. Még akkor sem, ha évről év­re több munkával járt és jár. Ugyanis Komló polgármestere, aki egyúttal országgyűlési kép­viselő is, új tisztséggel bízatott meg. A Baranya megyei kistér­ségi társulások képviseletében tagja lett a Dél-Dunántúli Regio­nális Fejlesztési Tanácsnak. - Ez a feladat a korábbiakhoz képest némileg más lesz - ad rövid helyzetértékelést Páva Zoltán. - Egyrészt Baranya me­gyét, másrészt Komlót és kistér­ségét kell képviselnem. Moz­gásterünket az anyagi lehetősé­gek szabják meg. Kedvező fejlemény, hogy a követ­kező időszak­ban várhatóan a dupláját tud­juk szétosztani annak a pénz­nek, mint amit a régió koráb­ban kapott. Ez azt is jelenti, hogy a regionális fejlesztési ta­nács szerepe megnő a közeljö­vőben. A polgármester személyében egyébként sokan tisztelhetik az M9-es út megvalósulásának el­kötelezett lobbistáját: azt vallja, hogy ez az út Somogy, Tolna és Baranya megyének egyaránt komoly fejlődést hozna. w Újabb fordulat a régióban 2005 Az együttműködés éve. II. Európa Terv, versenyképesség, gazdaságfejlesztés és régiószervezés a közös érdekek alapján A 2005-ös év lesz az első, amelyet teljes egészében az Európai Unióban töl­tünk. Miszler Miklós, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója sze­rint az előttünk álló év számos területen gyöke­res átalakulást hoz. Deák Gábor - Sokat emlegetik, hogy a 2007-2013. közötti n. Európa Terv keretében 15 ezer milliárd forintnyi fejlesztés való­sul meg­, így ez a terv alapjaiban hatá­rozza meg az ország jövőjét . A II. Európa Terv csak­ugyan kiemelkedően fontos dokumentum, s a régiónkban is ennek megfelelően kezeljük. Kiemelném, hogy a régiók sa­ját önálló regionális operatív programok (ROP) megalkotá­sára készülnek a II. Európa Terven belül. A jelenlegi terve­zési munka lényege egyébként az, hogy amit mi most kijelö­lünk fejlesztési prioritásként, arra lesz forrás, ami kimarad, arra pedig nem. - Mi áll majd a­z. Európa Terv közép­pontjában? Mit tudhatunk erről? - Az egész tervezés néhány­­ területre koncentrál, és min­den fejlesztési irány egyetlen célt, a versenyképességet fogja szolgálni. Nekünk a régióban magunkból kell kiindulnunk, vagyis meghatároznunk azt a néhány célt és prioritást, amelyben a mi régiónk adott­ságai kiemelkedők, valamilyen szinten egyediek, s az mellé teljes erőbedobással fel kell so­rakoznunk. Ebből is követ­kezik, hogy az idei év február­jára ki kell jelölnünk a jövőké­pünket, vagyis, hogy milyen régióban szeretnénk élni 15 év múlva. (Ehhez kapcsolódik az a cikkünk, amelyben az Olva­sók segítségét kérjük: Találjuk ki Dél-Dunántúlt!). Ez lesz a döntő, ebből vezetjük le az év során a régió konkrét fejleszté­si irányait. - Egy korábbi interjújában hangsú­lyozott egy másik fontos változást is. - Igen. Újítás, hogy az idén az ügynökség fókuszába helye­zi a közvetlen gazdaságfejlesz­tést is. Ennek •'S­ ik lépese­­n­­ként a régió­­ J. I négy másik T 0 gazdaságfej­lesztési sze­replőjével és­­ két egyetemé­vel létrehoztuk a Regionális Innovációs Ügynökséget (RIÜ) és az ehhez kapcsolódó dél-du­nántúli innovációs hálózatot. - Bár egyre ismertebb, de még min­dig sokaknak homályos kifejezés az in­nováció. Mit jelent ez a gyakorlatban? - Az innováció új termékek, technológiák kifejlesztése és bevezetése, amivel egy vállal­kozás versenyképesebbé vá­lik, így javulnak piaci esélyei. Ezekhez a forrást az idén meg­nyíló, több száz millió forintos regionális keretű Innovációs Alap biztosítaná. Továbbá a ré­gió nagyvállalataival is fel­vesszük a kapcsolatot, hogy kialakuljon köztük valamint a kis- és középvállalkozások kö­zött egy beszállítói hálózat, amely szintén elősegíti a tech­nológiafejlesztést. Ezek a fo­lyamatok egyébként mérhető­ek, s már öt-hat éven belül jól látható eredményt kell, hogy hozzanak. - Az együttműködésekről jut eszem­be. Gyakran hallhattuk már az ügynök­ségről, hogy régiószervezőnek tekinti - A célunk valós tartalom­mal megtöltött együttműködé­sek megindítása. Ennek egyik elemeként előkészítjük a Dél- Dunántúli Regionális Fejlesz­tési Tanács partneri körének kiszélesítését a többi regioná­lis hatókörű (egészségügyi, if­júsági, stb.) szervezettel. A második elemének pedig ré­sze lesz a Magyar Turizmus Rt. Regionális Marketing Igaz­gatóságának az ügynökségbe való olvasztása, amely mások mellett a párhuzamosságok megszüntetésével javítja majd a hatékonyságot. Valamint el­indítjuk az úgynevezett TIPP programot, amely a kistérségi, képzési, projektgenerálási együttműködések állandó ke­reteit teremti meg a korábbi ad hoc, illetve programokhoz kötött együttműködések he­lyett. A gazdaságfejlesztés és az innováció az idén kiemelt hangsúlyt kap a Dél-dunántúli régióban is. Ebben eddig is élen járt a Videoton kaposvári gyára, ahol az új termékek kifejlesztése szinte napi feladat HÍREK A RÉGIÓBÓL Pályázatok Eddig, azaz január közepéig 211 dél-dunántúli ROP pályázatot regisztrált a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség. Ez a várakozásokat megha­ladóan nagy­ szám. Éppen ezért az 1. és 2. prioritás intézkedéseire­­ kiírt pályáza­tokat 2004. novem­­ber 5-i hatállyal felfüggesztették, azonban a 3- as prioritás intézkedéseire még lehet pályázatot benyúj­tani. Az ügynökség elsősorban felsőoktatási intézmények pályázatát várja a 3.3-as intézkedésre. A felfüggesztett pályázati kiírá­sokat a fennmaradó keretek függvényében hirdetik meg ismét. A DDRFÜ (www.ddrft.hu) és az ROP Irányító Hatóság (ROP IH) hon­lapján (www.rop.hu) lehet tájékozódni a regionális oper­atív program aktuális híreiről és az esetleges újabb felhívások időpontjáról. Formanyomtatványok idén január elsejével némileg megváltozott a Regionális Operatív Program (ROP) pályázatoknál használt for­manyomtatvány, mely vál­tozás jelenleg kizárólag a nyit­va levő intézkedéseket érinti (3.2.1, 3.2.2 és 3.3), de min­den ezen dátum után benyúj­tott pályázat esetében már ezt a módosított dokumentumot kell a pályázóknak használni­uk. Az új, módosított forma­­nyomtatvány a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynök­ség Jwww.ddrft huj, illetve a ROP honlapjáról (www. rop.hu) is letölthető. Dél-Dunántúli Régió www.ddrft hu (88657) Pénz a hátrány leküzdésére támogatás Óvoda, iskola, városmag, települési önépítés Hat dél-dunántúli telepü­lés képviselői írták alá a múlt héten a Regionális Operatív Program (ROP) szerződésüket. dél-dunántúl Összességében mintegy 2,5 milliárd forint vis­­­sza nem térítendő támogatást hoz a térségnek. Barcs, Dombó­vár és Szekszárd terveiről már jelent meg összefoglaló, ez alka­lommal Karád, Marcali és Segesd pályázatának lényegét ismertetjük. Karád óvodafelújításra és ne­velési eszközök korszerűsítésé­re költhet 49 millió 900 ezer fo­rintot. A Somogy megyei község így kívánja megteremteni az in­tegrált nevelés feltételeit, az esélyegyenlőség növelése érde­kében. A település halmozottan hátrányos helyzetű, nagy mérté­kű a munkanélküliség, az óvoda kihasználtsága megfelelő, de je­lentős a speciális fejlesztésekre szoruló gyerekek száma. Marcali barnamezős területé­nek rehabilitációja egymilliárd forintba kerül. A Somogy me­gyei város központjában talál­ható az a rész, melynek minősé­gi megújítása feltétlen követel­mény. Az ipari terület kármen­tesítése, valamint megfelelő inf­rastruktúra kialakítása valósul meg. A végső cél a Balaton hát­tértelepülései között jelentős súllyal szereplő Marcali szen­­­nyezett központi területének megtisztítása, az eddig kihasz­nálatlan területeknek a város szerves részévé történő átalakí­tása. Segesd a helyi általános isko­la és óvoda felújítását, az iskolai informatikai technológia fej­lesztését, a nevelés-oktatás mi­nőségének és hatékonyságának növelését kezdheti el 112 millió 700 ezer forintból. A somogyi településen az informatikai esz­közökkel felszerelt általános is­kola megnyitja kapuit a község lakossága számára a tanítási időn kívül.

Next