Somogyi Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-14 / 215. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. SZEPTEMBER 14., SZERDA VILÁGTÜKÖR Az Iszlám Dzsalád palesztin aktivistái imádkoznak a kiürített Necarim zsidó telep lerombolt zsinagógája előtt. A szélsőséges palesztin fegyveres szerve­zet tegnap bejelentette, hogy addig folytatja küzdelmét Izrael ellen, amíg a zsidó állam nem hagy fel a Gázai övezetből ki-, illetve oda belépők ellenőr­zésével. Ahmed Korei kormányfő egy nappal az izraeli hadsereg távozása után a földközi-tengeri partvidék újjáépítésére szólította fel honfitársait. Jog a békés célú atomhoz észak-korea Csempészektől származnak a berendezések A felek álláspontja ugyan nem közeledett, de már az is eredmény, hogy Kínában folytatódnak a hatoldalú megbeszélé­sek Észak-Korea atom­programjáról. Gyulay Zoltán hatoldalú tárgyalások Észak­­Korea vitatott atomprogramjáról kedden Pekingben folytatódtak. A megbeszélések augusztus ele­­én kézzelfogható eredmények nélkül megszakadtak, miután az Egyesült Államok elfogadhatat­­annak nevezte Phenjan törek­véseit az atomenergia polgári hasznosítására. A tanácskozás bdalát eredetileg már augusz­­us végén újra föl kellett volna venni, de Dél-Korea és az Egye­­sült Államok közös hadgyakorla­­t miatt az északi országrész az iőpontot lemondta. A hatoldalú tárgyalások részt­vevője Észak- és Dél-Korea mel­­ett Kína, Japán, Oroszország és az Egyesült Államok. Az egyez­tetések célja, hogy Észak-Koreát kedden az észak-koreai tárgyaló­rá vegyék atomprogramra felfüg- küldöttség vezetője, Kim kie­gesztésére, cserébe Phenjan gaz­ Gvan, mielőtt a megbeszélések dasági segítséget és biztonsági színhelyére, a kínai fővárosba garanciákat kapna, utazott volna. „Ha Washington Az északi országrész azonban ennek a jognak a gyakorlásában továbbra is mereven ragaszkod megakadályozna bennünket, azt dik a magenergia polgári célú egyeztetés nélkül elutasítanánk hasznosításának jogához. „Ezt - fűzte hozzá Kim. - Ráadásul a jogot sem elvenni nem lehet, országunk már rég nem egy sem mások jóváhagyása nem atomfegyvermentes Koreai-fél­­szükséges hozzá” - jelentette ki szigeten él.” Ugyanakkor Szong Min Szun dél-koreai külügymi­niszter-helyettes mindkét fél ré­széről nagyobb rugalmasságot szorgalmazott. Kim erre utalva közölte, hogy Phenjan „rende­sen részt vesz a megbeszélése­ken, s ha kell, a kért rugalmas­ságot fogja tanúsítani”. Pervez Musarraf pakisztáni elnök mindeközben a The New York Timesnak adott nyilatkoza­tában kijelentette, hogy egy atomcsempész-hálózat nagy va­lószínűséggel egy tucat centri­fugát szállított Észak-Koreának nukleáris fegyver létrehozására alkalmas urán gyártásához. A pakisztáni atombomba „atyja­ként” ismert atomszakértő, A. & Kan csaknem két esztendőn át tartó kikérdezése során azonban nem sikerült olyan nyomra buk­kanni, amely bizonyítaná, hogy bombagyártáshoz szükséges, Kínából származó berendezések jutottak volna Phenjan birtoká­ba. Kan 2004 elején beismerte, hogy az iszlámábádi kormány tudta nélkül a kérdéses techni­kát Irán, Líbia és Észak-Korea tu­domására hozta. Kevés a megegyezés esélye Iránnal M­AHMÚD AHMADINEDZSÁD iráni elnök ma New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésén új javaslato­kat tesz országa vitatott atom­programjával kapcsolatban a megoldásra. Az elnök teheráni indulása előtt sajtótájékoztatón közölte, hogy nem engednek a nemzetközi nyomásnak, de biztosítékokat kíván nyújtani, hogy a programot kizárólag békés célokra fordítják. Irán azonban továbbra is el fogja utasítani az urándúsítás leállí­tását Iszfahánban. Teherán ugyancsak zordan elvetette az Európai Uniónak a megoldásra vonatkozó javaslatait is, a tartós vita a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség hétfőn Bécsben megkezdődő őszi ülés­szakán is téma lesz. A testület az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé idézhheti Iránt, és büntetőin­tézkedéseket hozhat az ország ellen. Különösen az Egyesült Államok veti Teherán szemére, hogy atomfegyver létrehozására készül. Irán a vádat természete­sen tagadja. Hajsza a főfelelősök után (atri­ma Bush tagadja, hogy elhanyagolták a feketéket A holttestek összegyűjtésével aglalkozó csapatok iszonyú fel­­idézést tettek az egyik New­­rleans-i kórházban: negyvenöt fős beteg holttestére bukkan­­ak. Az első jelentések szerint sem a hurrikán és nem is az ára­­ás következtében vesztették létüket, hanem a hőségtől, a kórházban ugyanis egy héten eresztül nem volt áram, és a észgenerátorok is felmondták szolgálatot. A Memórial Me­­dcal Centert csak a hurrikán tán több nappal tudták kiüríte­­i. A halálos áldozatok száma egyszázötven fölé emelkedett. Közvélemény-kutatások sze­­int az amerikaiak nagy része kifejezetten elégedetlen azzal, ahogy Bush elnök a katasztrófát kezelte. Az elnök a hétvégén visszahívta a katasztrófavédel­mi hivatal (FEMA) vezetőjét. Michael Brown lemondásakor azt mondta, hogy az elnök és az ügynökség érdekében távozik. A The Washington Post sze­rint a FEMA nyolc csúcsvezető­jéből ötnek nem volt szakmai ta­pasztalata, viszont mindannyian benne voltak Bush 2000. évi kampánystábjában. A kritikák egy része kitért arra is, hogy va­jon a kormány kezdeti késleke­dése hátterében meghúzódtak-e faji okok, vagyis az, hogy a men­tésre, a segítségre várók túlnyo­mó többsége fekete bőrű volt. Bush erre úgy reagált, hogy a hurrikán sem tett különbséget emberek között, így a mentési­helyreállítási erőfeszítésekben sem tesznek különbséget az ál­dozatok között. Öt magyar orvos utazik hu­szonnégy órán belül tíz-tizen­­négy napra a katasztrófa hely­színére. Küldetésük öszesen tíz­millió forintba kerül. Los Angelesben és környékén hétfő éjjel két órán át szünetelt az áramszolgáltatás. A mintegy 2 millió embert érintő áramki­maradást az elektromos művek szerelőinek tévedése okozta. ■ Farkas Károly I Jehanurovot javasolja kormányfőnek Juscsenko az eddigi miniszterelnök-he­lyettes, Jurij Jehanurov nevét terjesztette az ukrán parla­ment elé az államfő. Julija Timosenko utódja ismert jogász, különösebb politikai ambíciók nélkül. Változatlanul tartanak a zavargások Belfastban negyedik napja tartanak az északír fővárosban a zavargások. Protestáns szélsőgések gyújtóbombákat és köveket dobáltak a rend­őrökre és az üzletek kira­kataiba. A garázdálkodást az Orániai Rend hagyományos felvonulása váltotta ki. Szélesedő éhségsztrájk a guantánamói táboriban egy hónapja tart Kuba szige­tén a guantánamói fogolytá­borban a rabok éhségsztrájk­ja, amelyben már százhu­szonnyolcan vesznek részt. A katonai szóvivő szerint ti­zennyolcukat már kényszer­táplálásnak vetették alá. Baloldali kormányváltás októberben Norvégiában a választási vereséget köve­tően a jobboldali-polgári kor­mány miniszterelnöke, Kjell Magne Bondevik októberig, a költségvetési törvény be­nyújtása után adja át hivata­lát a győztes baloldali Jens Stoltenbergnek. Már ötödször rabolták ki a nagyváradi püspökséget Két számítógép memóriaegysé­gét, hatmillió lejnyi készpénzt és az alkalmazottak személyi iratainak másolatát vitték ma­gukkal azok a betörők, akik a tegnapra virradó éjszakán be­hatoltak a nagyváradi római ka­tolikus püspökség székhelyére. Fodor József általános helynök elmondta, a könyvelőségről el­tűnt tárgyakon kívül a betörők további kárt is okoztak, tíz ajtót és egy ablakot is megrongáltak - a kár eléri az ötvenmillió régi lejt (háromszázhatvanezer fo­rintot). A vikárius hozzátette, is­meretlen elkövető ellen már megtették a feljelentést, a rend­őrség rögzítette a nyomokat, és nyomozást indított az ügyben. Az elmúlt időszakban nem elő­ször történt hasonló eset, s az egyházi vezető úgy véli, mind­annyiszor ugyanaz a banda fosztogatott. A rendőrség min­den esetben végzett helyszíni vizsgálatot, ám eddig egy elkö­vetőt sem sikerült azonosítani. Legutóbb nyár elején történt be­törés a Kanonok-soron, akkor a betörők a Bunyitai Vince könyv­tárba és a Várad folyóirat szer­kesztőségébe is behatoltak, és készpénzt, valamint számítás­­technikai eszközöket vittek el. ■ Lukács János, Kolozsvár Hontalanná lettek a lettországi magyarok Lettországban a lakosság majd­nem felét kitevő nem lett ajkú népesség nem kaphatja meg az állampolgárságot, köztük több száz magyar nemzetiségű sem, akik még a Szovjetunió fennál­lása alatt költöztek többnyire Ukrajnából családi okok miatt a balti államba. Hegyi Gyula euroképviselő lapunknak el­mondta: „Már négy család átte­lepült Ukrajnába, ahol minden további nélkül megkapták az ál­lampolgárságot”. Lett kérésre tegnap egyeztet­tek a magyar képviselővel. „El­zárkóznak a megoldástól, azzal takaróznak, hogy őket megszáll­ták a szovjetek, ami igaz is, de nem indok arra, hogy a magya­rok ne kaphassanak állampol­gárságot” - mondta a képviselő, aki szerint ez a gyakorlat egye­dül Lettországban létezik. „An­­­nyit már sikerült elérni, hogy ez ott is bekerült a köztudatba, és téma lett, így van esély a rende­zésre” - mondta. ■ F. K. Amerika még idén kivonulhat irak Jól halad a lázadók fellegvárának kifüstölése Dzsalal Talabani iraki elnök nem tartja lehetetlennek, hogy még ebben az évben mintegy ötven­ezerrel csökkentsék az amerikai csapatok számát a közel-keleti országban. Az elnök szerint er­re azért kerülhet sor, mert az ira­ki hadsereg felkészült arra, hogy átvegye az ellenőrzést az ország egy részén. Dzsalal Talabani a többi között erről is egyeztetett tegnap George Bush amerikai el­nökkel a washingtoni Fehér Ház­ban tartott megbeszélésén. „Amerika teljes joggal hazaren­delhetné egyes csapatait Irak­ból, mert úgy gondoljuk, hogy fent tudjuk tartani a rendet sa­ját erőinkkel” - nyilatkozta az iraki elnök a The Washington Post című amerikai napilapnak. Ezt megerősíteni látszik a tény, hogy az iraki kormányerők a hi­vatalos jelentések szerint jól ha­ladnak offenzívájukkal a láza­dók fellegvárának tartott Tel- Affar városában. Az iraki védel­mi miniszter szerint több száz lázadót megöltek és ellenőrzé­sük alá vonták a város nagy ré­szét. Közben azonban újra me­rényletek történtek az ország középső részén és a fővárosban is. Bagdadban egy betonakadá­lyokat szállító kamion sofőrjét és egy szállítómunkást öltek meg ismeretlen fegyveresek. ■ Farkas K.

Next