Somogyi Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-31 / 126. szám

SOMOGYI HÍRLAP- 2006. MÁJUS 31., SZERDA Gyenesei Istvánba fojtották a szót országgyűlési szűzbeszédekor Többször is Gyenesei Istvánba fojtották a szót kedden parla­menti szűzbeszéde közben. Az ihlette előre nem tervezett fel­szólalásra: a KDNP-s Salamon László szerint Rákosi idejében sem fordult elő, hogy egy tör­vényjavaslatot csak néhány órá­val a szavazás előtt kapjanak kézhez, mint most az új kor­mányszerkezetről szólót. Szili Katalin házelnöknek kellett ren­det tennie a Gyenesei rövid hoz­zászólása alatt zúgolódó ellenzé­ki képviselők közt. Pedig csak annyit mondott az új somogyi honatya: ő már hétfőn délelőtt olvasta a törvényjavaslat szöve­gét, mert letöltötte az internetről. - Csak nem gondolják, hogy nekünk az internetet kéne bo­garásznunk? - kérdezte a fideszes Balsai István. - Tudtommal a 21. század­ban élünk - tette helyre a teret és az időt Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője, majd Gyenesei István megjegyezte: szoknia kell még a parlamenti stílust... ■ Fónai Imre Verssel ismerteti meg a gombát a gyerekekkel Fodor István több mint húsz éve foglalkozik gombával. Erdeiter­­mék-felvásárlóként meg kellett ismernie a kalaposokat. Abban az időben jött rá, hogy nagyon sok olyan ehetőt nem ismernek a gyűjtők, ezért nem szedik ös­­­sze. A gombavizsgálói szakvizs­ga megszerzése közben gondolt arra először, hogy kézikönyvet ír a gyerekeknek. - Egyre kevesebb helyen száll apáról fiúra a gombászás. A gye­rekeket meg kellene ismertetni ezzel a növénnyel, amelynek egyes fajtái ízletesek, mások azonban életveszélyesek mondta. - A létező szakkönyvek­­ nyelvezete egy gyerek számára szinte érthetetlen. Az összeállí­tással elkészültem, most támo­­­­gatókat keresek a kiadáshoz. Ez lesz a nehezebb feladat. Fodor István úgy tervezi, hogy a könyvet eljuttatja az általános iskolákba, s a tanintézetek min­den eladott példány után kap­nak száz forintot. ■ F. Szarka A. MEGYEI KÖRKÉP Sokan kételkednek benne, hogy a Csurgó térségi bo­rok egyszer majd felvehe­tik a versenyt a nevesebb szőlőtermő területek nedűi­vel. Németh Zoltán zákány­látóhegyi borát kóstolva azonban egyértelmű: ez egyedi minőségű. Varga Andrea A Dráva menti borút egyik legszebb a vidéken, és ritka vé­dett növé­nyekben is bővelkedő sző­lőhegyen év­százados hagyo­mányai vannak a szőlőtermelésnek. Ehhez a medi­terrán, párás klíma és a talaj meg­felelő feltételeket biztosít. Ugyan­akkor a hosszú évekig tartó határ menti borzárlat visszavetette a termelést, akik nem itták a bort, azok kivágták a szőlőtőkéket. Napjainkban a tulajdonosok kez­dik felfedezni a hegyhátban rejlő borászati és turisztikai lehetősé­geket, ám maga a szándék kevés. A kisparcellák a gépi művelést nem teszik lehetővé, az új telepí­tés, a teraszos művelés kialakítá­sa több millió forintos beruházást kíván. A Dráva-menti Szőlész Borász Egyesület azért alakult, hogy a borászatot fellendítse. Elnöke, Németh Zoltán többek között Zichy gróf két évszázados pin­céjét újította fel 80 méterrel a Dráva felett, pazar kilátással a kanyargó folyóra, ahol karnyúj­tásnyira lévőnek érezzük a hor­vátországi dombokat. Fotósok és festők is járnak ide a természet miatt, a vendégek pedig a grófi pincében ismerked­hetnek a bor gasztronómiájával. Az elnök elmondta: gyerekkorá­ban is volt szőlőjük, de akkor kényszerből művelték, a hegy szinte az egyetlen megélhetési lehetőségük volt Fiatalkorában aztán egészen más utakon járt, a kitérők után azonban rájött,­­ hogy bor és szőlő nélkül nem tud­­ élni. Egy kis hordóval kezdte 25 % éve, abból lett a borászata. 2000-­­ ben Somogy fogyasztói bora, a Grófi pince a csücsökben szőlőhegy Minden együtt van, ami kell a jó Dráva menti borokhoz gasztronómia bora címet nyert, a 2004-es kékfrankosa pedig több­szörös aranyérmes. Borait ha­gyományos technológiával tölgy­fa hordóban érleli.­­ Manapság sokat beszélünk a bor gasztronómiájáról, vendége­imnek a bor tiszteletét hangsú­lyozom. Fontos, hogy megtanul­janak bort kóstolni, ami nagy él­mény. S nem árt, ha tudják, hogy egészségünk érdekében is taná­csos bort fogyasztanunk, amely - mértékletesen - vitaminbom­ba a szervezetnek, étványger­­jesztő, tápláló és mai rohanó, szorongó világunkban kedélyfo­kozó - mondta Németh Zoltán. Egyesületük napjainkra elér­te, hogy villany, vezetékes víz van a hegyen, már csak az uta­kat kellene rendbe tenni. Fejlő­désüket mutatja, hogy kezdet­ben csupán látóhegyi tagjaik voltak, mára azonban a gyéké­­nyesi, őrtilosi, szentmihályhegyi gazdák is csatlakoztak hozzá­juk. Szeretnének rangot adni a Dráva menti boroknak. 2002-ben Nagyszakácsiban Németh Zoltán kékfrankosa több versenyen is aranyérmet nyert Még csak becsülik a búza és az árpa idei hozamát A napos, száraz idő még csodát művelhet. Somogyban a gyors felmelegedés kedvezően befo­lyásolhatja majd a gabonater­més-hozamokat. A 2000-es évek második legki­válóbb ősziárpa-átlagtermésé­­ben reménykedtek, ám a május végi hűvös, nedves idő­járás lelohasztotta a növénytermesztők kedvét. - Eddig mérget vettünk volna rá, hogy árpából megismételjük a tavalyi, hektáronként 5,2 ton­nás átlagtermést - mondta ked­den Feil József, a balatonszent­györgyi Dél-Balaton Rt. elnöke. - Máshol fejlődik a növény, az általunk művelt mély fekvésű te­rületen napok óta áll a víz. Nyil­ván kevesebb árpát takarítunk be, talán 4,5 tonnát aratunk, bú­zából - hektáronként - 5,2 ton­nával már elégedett lennék. A napokban tekintélyes mennyiségű csapa­dék itatta a dél-so­mogyi területeket is. Varga Gábor, a földművelésügyi hivatal vezetője szerint nem törvényszerű, hogy a néhány napon át tartó hűvös idő hatására számottevően rom­lana az átlaghozam.­­ Árpából június 6-án tartjuk a végleges termésbecslést, búzából egy héttel később. ■ Harsányi M. ■ A végleges ter­mésbecslést június elején tartják Nyelvvizsga nélkül nem lehet diplomához jutni Csak minden ötödik somogyi be­szél idegen nyelven, ez derült ki az oktatási minisztérium legfris­sebb felméréséből. Az elmúlt ti­zenöt évben közel tíz százalékkal nőtt a nyelvvizsgázók aránya So­mogyban. Sok egyetemista ami­att kapja később kézhez a diplo­máját, mert nincs nyelvvizsgája. - A Kaposvári Egyetem Peda­gógiai Karának ötszázhúsz vég­zőse közül százkilencvenhatnak nincs nyelvvizsgája - mondta Molik Mária osztályvezető. Korábban többen vizsgáztak idegen nyelvekből, főképp an­golból és németből már a kö­zépiskolában. Falvai Péter, a ka­posvári Lite Nyelviskola vezető­je elmondta: az emelt szintű érettségit már nem lehet kivál­tani középfokú nyelvvizsgával. S a vizsgát követően is be kell járni a tanórára. A változás visszavetette a diákok érdeklő­dését. A szakember szerint fél év alatt alap-, míg közel egy év alatt középszintű nyelvtudás szerezhető. ■ Gungel Mónika 2005-ben nyelvvizsgájuk hiányzott a diplomájukhoz Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar 27% Kaposvári Egyetem Művészeti Kar 10% Kaposvári Egyetem Állattudományi­ és Gazdaságtudományi Kar 26-28% Csokonai is írt a zákányi borokról AZ 1800-AS ÉVEKBEN AZ Or­szág egyik legjobb szőlőter­mő helye volt a Dráva mente Csurgó térségében. Csokonai Vitéz Mihály 1799-ben írt Do­rottya című vígeposzában is megemlékezett a jó zákányi borokról. Gróf Zichy Ödön a múlt század elején ha tehette, Zákány-Látóhegyen töltötte az idejét, ahol hatvan hektáron termesztett szőlőt. Franciaor­szágból hozott oltványokat - mézesfehéret, nagyburgundit, oportót, hárslevelűt -, és Né­metországba, Franciaország­ba, Angliába vitte. 1945-ben elment a gróf, a nagybirtok állami tulajdonba került - a vincelléreket viszont nem la­ko­ztatták ki -, az 1970-80-as években kiparcellázták a sző­lőt A leromlott állapotú pin­cét - amelyben egykor nyolc­ezer literes hordók álltak - Németh Zoltán vette meg, újí­totta fel A nemes penész jól érzi benne magát, s ez önma­gában dicséret. Azt mondják errefelé: a jókedv és a szédü­lés nem a borok miatt van, hanem a Dráva-parti oxigén­dús levegő hatása 5 Olvasóink írták Lapunk május 29-én meg­jelent, Kilencvenhét évesen ugrott című írásunkkal kapcsolatban fogalmazta meg gondolatait a zamárdi Friesz Károlyné. Azt mond­ta: A nyolcvanéves veterán atléta Dobribán Gézáról írt cikket olvasva szomorú let­tem és szégyenkezem. Szo­morú vagyok, hogy semmi­nemű anyagi támogatást nem kap, csak elutasítást. Szerintem az önkormány­zatnak emberi kötelessége lenne egy ilyen idős ver­senyző támogatása. Szé­gyenkezem azért, mert Zamárdiban senkinek nem jutott eszébe hogy anyagi­lag támogassa vagy gyűjt­sön a számára. Én megtet­tem az első lépést, és ab­ban bízom, hogy lesznek követőim, hogy Géza bácsi ott lehessen a lengyelorszá­gi versenyen, ne úgy kell­jen a költségeket összeku­­porgatnia. Remélem, mind­annyian jó egészséget és si­keres versenyzést kívánha­tunk neki. ♦ ♦ ♦ A babócsai cigány önkor­mányzat elnöke, Kalányos István egy helyi incidens miatt ragadott tollat, így írt: „Vannak olyan emberek, akik szíves-lélekkel, időt és fáradságot nem kímélve teszik dolgukat egy közsé­gért, egy faluért. Dolgoznak a környezet tisztaságáért, a helyi rendezvények sikeré­ért. Babócsán néhány nap­ja két ilyen ember - Arató Béláné és a cigány szárma­zású Orosházi Istvánná - Babócsáért kitüntetést ka­pott Az utóbbi öröme azon­ban nem tarthatott sokáig, ugyanis a boltban egy hely­beli idős asszony minden ok nélkül rátámadt, meg­szégyenítette. Ebben a faluban évtizedek óta példásan élnek egymás mellett romák és magya­rok. Az ilyen támadások so­kat árthatnak az együttélés­nek, s még többet ronthat­nak a község megítélésén.” Alkupozícióba kerültek a Brettyó tulajdonosai Ha a tulajdonosok méltányos vé­telárat szabnak, akkor az állam esetleg megvásárolja a zamárdi Brettyó ingatlanait. Ezzel álltak fel az érdekeltek a tárgyalóasz­tal mellől a legutóbbi egyez­tetést követően. Amint már megírtuk, az érté­kes, beépítetlen Balaton közeli belterületet a Natura 2000 tör­vény védelem alá vonta. A közel kétszáz tulajdonos nemrég for­galomlassító demonstrációval fe­jezte ki elégedetlenségét. Jóval többet érne ugyanis a terület, ha arra építkezni lehetne.­­ Egyértelműen elzárkóztak a hatóságok szakemberei a Brettyó védelmének törlésétől - tájékoztatta lapunkat Csákovics Gyula zamárdi alpolgármester. - Arra hivatkoztak, hogy része a dél-balatoni berkeknek, meg hogy védendő élőhelyek van­nak. Eljutottunk azonban végre odáig, hogy szóba került: ma­radjon védett, de akkor vásárol­ja meg az állam tisztességes áron a tulajdonosoktól.­­ A szakhatóságoknak tizenöt na­pon belül meg kell fogalmazni a javaslattal kapcsolatos állás­pontjukat, mi pedig megbízzuk az ingatlantulajdonosok képvi­selőjét, hogy társaival egyeztet­ve szabjon vételárat - tette hozzá. - Ez előrelépés, hiszen alkupozícióba kerültek a gaz­dák. A kérdés az, lesz-e pénz az adásvételre? ■ Fónai Imre

Next