Somogyi Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-26 / 147. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2007. JÚNIUS 26., KEDD SOMOGYORSZÁG KINCSEI a csurgói bibliotéka 1944 őszén a katonák elől három óra alatt rejtették el egy bedeszkázott helyiségbe a pótolhatatlan könyveket, ősnyomtatványokat, kódexlaptöredékeket, térképeket KÉT ÉVSZÁZADOS AZ ELSŐ KÖNYVTÁR Somogy megye első bibli­otékája a csurgói refor­mátus gimnázium több mint két évszázados nagykönyvtára. Varga Andrea „Nem először járok itt, de na­­gyon-nagyon jó volt megint szét­tekintenem, most talán egy ki­csit alaposabban is az itt őrzött emlékek között. Kevés ilyen könyvtár van ebben a szegény, romlott hazában, örök tisztelet azoknak, akik ezt a sok kincset ránkhagyták, s akik úgy gondját viselték és viselik, ahogy megér­demli ez a szinte páratlan szép gyűjtemény írta Varga Domo­kos író 2000 augusztusában a csurgói református gimnázium és általános iskola nagykönyvtá­rának a vendégkönyvébe. S ezenkívül még számos bejegy­zés született kormányfők, egy­házi méltóságok, írók, művé­szek, turista- és zarándokcso­portok, iskolai osztályok tollá­ból, közülük sokan a határon túlról érkeztek. Harmincezer kötet könyv, nyolcezer régi fo­lyóirat, több száz térkép, érem, pecsét és kéziratos könyv, ős­­nyomtatványok, kódexlaptöre­­dékek alkotják a bibliotékát. - Már az ajtóban szólok a gyerekeknek, hogy muzeális gyűjteményt látnak, csak óva­tosan... - mondta Violáné Bako­nyi Ibolya könyvtáros, aki im­már húsz éve őrködik a gyűjte­mény felett. - Annyi viszontag­ságot megértünk a könyvtár­ban, el sem tudom képzelni máshol magamat. Érzelmi szá­lak fűznek ide. A nagykönyvtár a pápai, debreceni, pataki kollégiumi könyvtárakhoz - a nagytestvé­rekhez - hasonlítva fiatal intéz­mény a maga alig több mint két évszázados múltjával.­­ Somogy megye „első osko­láját” gróf Festetics György, a környék felvilágosult katolikus földesura alapította 1792-ben. Kezdetben könyvtár nélkül folyt az oktatás, ezért kezdte el itteni professzorkodását 1799-ben könyvkérő levelek küldé­sével leghíresebb tanárunk, Csokonai Vitéz Mihály - mesél­te Violáné. 1800-ban Sárközy János 180 kötetnyi ajándéka alapozta meg a könyvtárat. A legnagyobb és legértékesebb ajándék Sárközy István nagy­bajomi irodalompártoló közne­mes 2600 kötetes gyűjteménye volt. A fenntartó somogyi refor­mátus egyház az 1870-es évek­től biztosított rendszeresen pénzt könyv- és folyóirat-vásár­lásra. A tervszerű gyarapítás mellett azonban mindig akad­tak mecénások. Valószínűleg ezzel magyarázható az állo­mány nyelvi és tartalmi sokszí­nűsége. A többségében magyar és latin nyelvű műveken kívül sok a német, angol, francia, ke­vesebb a görög, a héber. A hit­­tudományi, szépirodalmi és történelmi munkákon kívül gazdasági, orvosi, pedagógiai művek sorakoznak a polcokon. A téma fennmaradása több­ször is veszélybe került. 1944 novemberében hadikórházzá nyilvánították, a diákokat haza­­küldték. - Tavaly itt járt egy Lendva környéki ember, akit 1944 őszén írattak be, és mindössze két hónapig lehetett csurgói di­ák - mesélte a könyvtáros. Az összes értéket bedeszkázott helyiségbe rejtették. Egy levél­ben azt írják: három óra alatt kellett bepakolnunk, de három év se lesz elég a helyreállítás­ra. Valóban így lett. Akárcsak a 2003-as beázásnál. Több mint kétévi többletmunkát adott számunkra egy hétköznapi csőtörés. Harminckét könyvet csak teljes restaurálással lehe­tett megmenteni. Ám megmentették, s azóta is őrködnek felette. Hogy teljesít­hessék, amit Bábel Balázs ér­sek írt a vendégkönyvbe: Inter fólia fructus - Minden olvasó számára. SZERINTEM polgár ernőné gondozónő. - Gimnazista koromban a törté­nelemtanárom volt a könyvtár vezetője. A tanórám­ ismertet­te meg velünk a csodálatos kin­cseket. A gimnáziumtól elvá­laszthatatlan a nagykönyvtár, ettől is vált egyedivé, különle­gessé itt tanulni. Miután meg­ismertem minden értékét, büszkén mondom ma is: igen, én csurgói diák voltam. Vida Nikolett könyvtáros-infor­­matikus: - A szakdolgozatom készítésekor alkalmam volt job­ban megismerni a könyvtárat, mely az oktatás, kutatás mellett a szabadidő eltöltésére is alkal­mas hely. A gimnázium büszke lehet rá, hogy a könyvtári doku­mentumok egy része öregdiá­kok, neves személyek adomá­nya, s hogy az ország egyik leg­jobban gondozott tékája az övék. Horváth József levéltáros:­­ Két évtized következetesen vé­gigvitt állományvédelme, fel­dolgozása mellett nyitottá tet­ték a könyvtárat a szakma és kultúrapártoló közönség szá­mára is. Egy-egy ilyen rácso­­dálkozás eredményeként ha­sonmás kiadásban jelenhetett meg az országos visszhangot kiváltott Leveleskönyv és a Kálmáncsai Graduál. Könyvtárnyi kincs. A csurgói diákok igazán büszkék lehetnek arra, hogy gimnáziumuk a szívén viseli Csokonai Vitéz Mihály örökségét Rózsacsokrot kapott az Uruguayban élő egykori diáktól A Csokonai levél a kedvencem, gyakran idézek belőle - mond­ta Violáné Bakonyi Ibolya. A költő 1799 májusában írta Sárközy Istvánnak, amikor he­lyettes professzornak idekerült Csurgóra. Csokonai ebben a le­vélben foglalja össze pedagógi­ai elveit, s azt, hogyan akar ta­nítani. Akkoriban forradalmi­nak számított, hogy magyarul tanított verstant. 1985-ben ke­rültem a könyvtárba, és 1988- ban történt, hogy megkeresett Kovács Gábor István Uruguay­­ból, aki az 1940-es években az iskola diákja volt. Hozott ne­kem egy rózsacsokrot, ugyanis korábban hallott egy velem ké­szült rádiós riportot, amelyben ifjonti lelkesedéssel beszéltem a könyvtárról. Ennek hatására úgy érezte, vissza kell jönnie az alma materbe. Violáné Ba­konyi Ibolya: forradalminak számított, magyarul tanított ü 1800-ban alapították 1800-ban vetette meg a könyvtár alapjait Sárközy János 180 kötetes gyűjtemé­nyével. A reformkorban so­mogyi lelkészek, tudósok, tanítók gyarapították. 1898-ra elkészült az első ka­talógus, a „Sorjegyzék’’. 1948-ban bizonytalanná vált a könyvtár sorsa, végül muzeális gyűjteménnyé nyil­vánították. Szent Margit tiszteletére szentelték föl műemlék Az Árpád-korban eredetileg vártoronynak építették a templomot A templomtorony ma is beszé­des jelképe az elmúlt évszáza­doknak - írta a Szentlélek Templom történetéről szóló ki­advány előszavában Maczkó Gyula esperes. S valóban, az Ár­pád-kori torony, rajta az ősi ala­pítást jelző kettős kereszttel, há­romnegyed évezrede őrködik a táj fölött. Eredetileg vártorony céljára épült, alul négyszögle­tes, csak felül falazódik nyolc­szögletessé. Lőrésekkel tagolt. Források szerint az 1119-ben alapított Templomos lovag­rend számottevő rendházzal rendelkezett Csurgón, sőt ta­lán az első magyarországi rendházuk volt a csurgói. Más leírások a johannitákat neve­zik meg a rendház első gazdá­inak; ittlétükről már 1163-ban vannak adatok. A Szent Margit tiszteletére szentelt csurgói rendház alapí­tási éve 1217 és 1226 közé te­hető. Amikor a települést 1566-ban elfoglalta a török, a templomot imaházként hasz­nálták. Magyar kézre kerülé­sét követően - vélhetően a szentély és a sekrestye meg­maradt romjaiból - kis temp­lomot alakítottak ki, és oltárt emeltek benne a Szentlélek tiszteletére. 1733-ban teljesen újjáépíttette Festetics Kristóf. Az elmúlt évek felújításainak köszönhetően a templom Felső-Csurgó éke. 13 Zrínyi Miklós Eposzát is őrzik a Táncsicsban Régi könyveket rejt az ugyan­csak Somogyország kincse cí­met viselő kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium könyvtára. Kilencszáz darab 1825 előtt íródott dokumentumuk van, amelyek védettek, s nemzeti értéket képviselnek. A legbe­csesebbek egyike Zrínyi Mik­lós Eposzának első kiadása, amelyből a világon mindössze nyolc példány létezik. Ugyan­csak értékes Pázmány Péter Igazságra vezérlő kalauza, s a Berzsenyi Dániel-kiadványok, meg a Csokonai Vitéz Mihály­­fordítások. A katalógus egyelő­re hagyományos, de folyamat­ban van az állomány számító­­gépes feldolgozása. A kaposvári gimnáziumban 900 reformkor előtti könyvet őriznek

Next