Somogyi Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
2007-06-26 / 147. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2007. JÚNIUS 26., KEDD SOMOGYORSZÁG KINCSEI a csurgói bibliotéka 1944 őszén a katonák elől három óra alatt rejtették el egy bedeszkázott helyiségbe a pótolhatatlan könyveket, ősnyomtatványokat, kódexlaptöredékeket, térképeket KÉT ÉVSZÁZADOS AZ ELSŐ KÖNYVTÁR Somogy megye első bibliotékája a csurgói református gimnázium több mint két évszázados nagykönyvtára. Varga Andrea „Nem először járok itt, de nagyon-nagyon jó volt megint széttekintenem, most talán egy kicsit alaposabban is az itt őrzött emlékek között. Kevés ilyen könyvtár van ebben a szegény, romlott hazában, örök tisztelet azoknak, akik ezt a sok kincset ránkhagyták, s akik úgy gondját viselték és viselik, ahogy megérdemli ez a szinte páratlan szép gyűjtemény írta Varga Domokos író 2000 augusztusában a csurgói református gimnázium és általános iskola nagykönyvtárának a vendégkönyvébe. S ezenkívül még számos bejegyzés született kormányfők, egyházi méltóságok, írók, művészek, turista- és zarándokcsoportok, iskolai osztályok tollából, közülük sokan a határon túlról érkeztek. Harmincezer kötet könyv, nyolcezer régi folyóirat, több száz térkép, érem, pecsét és kéziratos könyv, ősnyomtatványok, kódexlaptöredékek alkotják a bibliotékát. - Már az ajtóban szólok a gyerekeknek, hogy muzeális gyűjteményt látnak, csak óvatosan... - mondta Violáné Bakonyi Ibolya könyvtáros, aki immár húsz éve őrködik a gyűjtemény felett. - Annyi viszontagságot megértünk a könyvtárban, el sem tudom képzelni máshol magamat. Érzelmi szálak fűznek ide. A nagykönyvtár a pápai, debreceni, pataki kollégiumi könyvtárakhoz - a nagytestvérekhez - hasonlítva fiatal intézmény a maga alig több mint két évszázados múltjával. Somogy megye „első oskoláját” gróf Festetics György, a környék felvilágosult katolikus földesura alapította 1792-ben. Kezdetben könyvtár nélkül folyt az oktatás, ezért kezdte el itteni professzorkodását 1799-ben könyvkérő levelek küldésével leghíresebb tanárunk, Csokonai Vitéz Mihály - mesélte Violáné. 1800-ban Sárközy János 180 kötetnyi ajándéka alapozta meg a könyvtárat. A legnagyobb és legértékesebb ajándék Sárközy István nagybajomi irodalompártoló köznemes 2600 kötetes gyűjteménye volt. A fenntartó somogyi református egyház az 1870-es évektől biztosított rendszeresen pénzt könyv- és folyóirat-vásárlásra. A tervszerű gyarapítás mellett azonban mindig akadtak mecénások. Valószínűleg ezzel magyarázható az állomány nyelvi és tartalmi sokszínűsége. A többségében magyar és latin nyelvű műveken kívül sok a német, angol, francia, kevesebb a görög, a héber. A hittudományi, szépirodalmi és történelmi munkákon kívül gazdasági, orvosi, pedagógiai művek sorakoznak a polcokon. A téma fennmaradása többször is veszélybe került. 1944 novemberében hadikórházzá nyilvánították, a diákokat hazaküldték. - Tavaly itt járt egy Lendva környéki ember, akit 1944 őszén írattak be, és mindössze két hónapig lehetett csurgói diák - mesélte a könyvtáros. Az összes értéket bedeszkázott helyiségbe rejtették. Egy levélben azt írják: három óra alatt kellett bepakolnunk, de három év se lesz elég a helyreállításra. Valóban így lett. Akárcsak a 2003-as beázásnál. Több mint kétévi többletmunkát adott számunkra egy hétköznapi csőtörés. Harminckét könyvet csak teljes restaurálással lehetett megmenteni. Ám megmentették, s azóta is őrködnek felette. Hogy teljesíthessék, amit Bábel Balázs érsek írt a vendégkönyvbe: Inter fólia fructus - Minden olvasó számára. SZERINTEM polgár ernőné gondozónő. - Gimnazista koromban a történelemtanárom volt a könyvtár vezetője. A tanórám ismertette meg velünk a csodálatos kincseket. A gimnáziumtól elválaszthatatlan a nagykönyvtár, ettől is vált egyedivé, különlegessé itt tanulni. Miután megismertem minden értékét, büszkén mondom ma is: igen, én csurgói diák voltam. Vida Nikolett könyvtáros-informatikus: - A szakdolgozatom készítésekor alkalmam volt jobban megismerni a könyvtárat, mely az oktatás, kutatás mellett a szabadidő eltöltésére is alkalmas hely. A gimnázium büszke lehet rá, hogy a könyvtári dokumentumok egy része öregdiákok, neves személyek adománya, s hogy az ország egyik legjobban gondozott tékája az övék. Horváth József levéltáros: Két évtized következetesen végigvitt állományvédelme, feldolgozása mellett nyitottá tették a könyvtárat a szakma és kultúrapártoló közönség számára is. Egy-egy ilyen rácsodálkozás eredményeként hasonmás kiadásban jelenhetett meg az országos visszhangot kiváltott Leveleskönyv és a Kálmáncsai Graduál. Könyvtárnyi kincs. A csurgói diákok igazán büszkék lehetnek arra, hogy gimnáziumuk a szívén viseli Csokonai Vitéz Mihály örökségét Rózsacsokrot kapott az Uruguayban élő egykori diáktól A Csokonai levél a kedvencem, gyakran idézek belőle - mondta Violáné Bakonyi Ibolya. A költő 1799 májusában írta Sárközy Istvánnak, amikor helyettes professzornak idekerült Csurgóra. Csokonai ebben a levélben foglalja össze pedagógiai elveit, s azt, hogyan akar tanítani. Akkoriban forradalminak számított, hogy magyarul tanított verstant. 1985-ben kerültem a könyvtárba, és 1988- ban történt, hogy megkeresett Kovács Gábor István Uruguayból, aki az 1940-es években az iskola diákja volt. Hozott nekem egy rózsacsokrot, ugyanis korábban hallott egy velem készült rádiós riportot, amelyben ifjonti lelkesedéssel beszéltem a könyvtárról. Ennek hatására úgy érezte, vissza kell jönnie az alma materbe. Violáné Bakonyi Ibolya: forradalminak számított, magyarul tanított ü 1800-ban alapították 1800-ban vetette meg a könyvtár alapjait Sárközy János 180 kötetes gyűjteményével. A reformkorban somogyi lelkészek, tudósok, tanítók gyarapították. 1898-ra elkészült az első katalógus, a „Sorjegyzék’’. 1948-ban bizonytalanná vált a könyvtár sorsa, végül muzeális gyűjteménnyé nyilvánították. Szent Margit tiszteletére szentelték föl műemlék Az Árpád-korban eredetileg vártoronynak építették a templomot A templomtorony ma is beszédes jelképe az elmúlt évszázadoknak - írta a Szentlélek Templom történetéről szóló kiadvány előszavában Maczkó Gyula esperes. S valóban, az Árpád-kori torony, rajta az ősi alapítást jelző kettős kereszttel, háromnegyed évezrede őrködik a táj fölött. Eredetileg vártorony céljára épült, alul négyszögletes, csak felül falazódik nyolcszögletessé. Lőrésekkel tagolt. Források szerint az 1119-ben alapított Templomos lovagrend számottevő rendházzal rendelkezett Csurgón, sőt talán az első magyarországi rendházuk volt a csurgói. Más leírások a johannitákat nevezik meg a rendház első gazdáinak; ittlétükről már 1163-ban vannak adatok. A Szent Margit tiszteletére szentelt csurgói rendház alapítási éve 1217 és 1226 közé tehető. Amikor a települést 1566-ban elfoglalta a török, a templomot imaházként használták. Magyar kézre kerülését követően - vélhetően a szentély és a sekrestye megmaradt romjaiból - kis templomot alakítottak ki, és oltárt emeltek benne a Szentlélek tiszteletére. 1733-ban teljesen újjáépíttette Festetics Kristóf. Az elmúlt évek felújításainak köszönhetően a templom Felső-Csurgó éke. 13 Zrínyi Miklós Eposzát is őrzik a Táncsicsban Régi könyveket rejt az ugyancsak Somogyország kincse címet viselő kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium könyvtára. Kilencszáz darab 1825 előtt íródott dokumentumuk van, amelyek védettek, s nemzeti értéket képviselnek. A legbecsesebbek egyike Zrínyi Miklós Eposzának első kiadása, amelyből a világon mindössze nyolc példány létezik. Ugyancsak értékes Pázmány Péter Igazságra vezérlő kalauza, s a Berzsenyi Dániel-kiadványok, meg a Csokonai Vitéz Mihályfordítások. A katalógus egyelőre hagyományos, de folyamatban van az állomány számítógépes feldolgozása. A kaposvári gimnáziumban 900 reformkor előtti könyvet őriznek