Somogyi Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-30 / 74. szám

6 A BUX index 2010. március 29-én 24900 lA*ki Változás:-1,04% j 24800 V 1,­<JY » \ Zarvertek: 24700­­ W, 24400 24.600 "fjf] Á 24500 ..................................... 24400 Előző heti f­­­tp 24300 ZírÍÍrrk: 45.30, a New York-i p 24655 tőzsde nyitása /j 24P 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 / FORRÁS: BÉT NYERTESEK______________2010.03.29. Mmhy Utolsó ár IRS­MModsPO MUoFt Danubius 3 500 1,44_____3_ Fotex 430 0,93 72 PannErgy 790 0,63 83 ANY_________885 0,58 7 Mól 20400 0,31 2 926 VESZTESEK________ FORRÁS: BÉT Réavéoy Utolsóár­ Ft­ ÜKSK­ KeG_________364­­ 6,66 29 OTP_______7 000 -3,04 19864 Econet 122 -1,61 15 FHB 1490 -1,45 69 Egis 21050 -1,17 148 A BUX index az elmúlt napokban BÉT-áruszekció (forint/tonna, 03.29.) FORRÁS: BÉT 25300 25­048 25000 X 24700 24 442 X Ni 24400 24114 24055 24100 23800 .✓W 23 5 ° ° 23546 23 200-------------------------------------­pont: 03.19 03.22 03.23 03.24 03.25 03.26 C| elszámolási ár EUROBÚZA 2010. május____________26 200 TAKARMÁNYBÚZA 2010. másius____________26 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. május___________30 300 TAKARMÁNYÁRPA 2010. május____________28 000 OLAJNAPRAFORGÓ 2010. május____________83 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. március 29-én. Forintbetéti* kamatok (%) * ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA. ** AKCIÓS. * * * KAMATMOST EXTRA BETÉTAKCIÓ. %/Ft $/Ft CHF/Ft 1 * 265,65 197,23 185,58 +0,83 Ft -0,77 Ft +0,43t 2hő 3 hő Allianz Bank_________4,75 5,00 Banco Popolare 3,72 3,72 Budapest Bank______3,25 3,25 Erste Bank 3,80 4,00 MKB Bank__________4,44 4,54 OTP Bank 1,50 1,50 OTP Bank***___________5,91 Raiffeisen Bank** 5,60 5,30 Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 03.29.)­ ­______________Vételi Eladási Allianz Bank 258,55 271,81 Budapest Bank 257,15 273,06 CIB Bank 254,40 275,60 Citibank_________254,64 275,86 Erste Bank________257,58 272,42 K&H Bank 258,13 273,01 MKB Bank________258,37 271,63 OTP Bank 259,16 272,45 Raiffeisen Bank 260,28 272,00 GAZDASÁG Egyre vonzóbb forinthitelek mib közeledő kamatszintek, de egyelőre jobb az euróalapú kölcsön Egyre vonzóbbak lehetnek a forintalapú lakossági hi­telek, hiszen az elmúlt időszak jegybanki kamat­vágásainak, a bankközi kamatláb csökkenésének hatásai kezdenek tükrö­ződni az árazásban - de­rül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Barát Mihály A jegybank szerint az elmúlt egy évben a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél történt a leg­látványosabb változás: az MNB­­ kalkulálta átlagos kamatláb több mint 5 százalékponttal, 10,5 szá­zalékra mérséklődött a januárig tartó tizenkét hónap alatt. Mér­sékeltebb ütemű, de hasonló ten­dencia figyelhető meg a lakáshi­teleknél is: míg az átlagos ráta 2009 elején bőven 12 százalék felett mozgott, mára alig haladja meg a 10 százalékot. (Ez utóbbi elsősorban a közelmúltban meg­jelent, piaci alapú forintkonst­rukcióknak köszönhető.) A forintkamatok mérséklődé­se következtében pedig lassan, de folyamatosan csökken a tá­volság a hazai devizában kínált, illetve az euróalapú hitelek ára között. Hiszen ez utóbbiaknál jó­val visszafogottabban változtat­ják a tarifákat a bankok. Kivételek persze akadnak a piacon. Az Erste Bank a napok­ban csökkentette meglévő, sváj­­cifrank-alapú jelzáloghiteleinek kamatait, a mérséklés mértéke pedig terméktípustól függően 0,3, illetve 0,5 százalékpont. Sztanó Imre lakossági üzletág­ért felelős vezérigazgató-helyet­tes szerint a forrásköltségek csökkenése tette lehetővé, hogy rövid időn belül másodszor is csökkentse a bank a frankalapú hitelek kamatát, elérve ezzel a válság előtti kamatszinteket. A kamatszintek közeledése el­lenére persze a kínálatban ma­radt euróalapú hiteleknek még mindig jelentős az árelőnye, fő­ként a fogyasztási típusú hite­leknél. A jegybank statisztikái szerint a forintlakáshitelek janu­ár végi, 10,03 százalékos kama­ta majdnem 2,4 százalékponttal magasabb az euróalapú kölcsö­­nökénél. De a szabad felhaszná­lású jelzáloghiteleknél is bő 2 százalékpont a különbség az utóbbiak javára. A legnagyobb, majdnem 8 százalékpontos elté­rés pedig a személyi kölcsönök­nél mutatkozik: ott a forintkonst­rukciókat bőven 20 százalék fe­letti kamatok mellett adják. A még jelentős különbségek ugyanakkor tovább csökkenhet­nek a jegybank tegnapi, 25 bázis­pontos alapkamat-csökkentése nyomán. (Elemzők nem tartják kizártnak a december végi 5,25 százalékos alapkamatot sem.) A forinthitelek gyors terjedését viszont jelentősen gátolja az eny­hén szólva is visszafogott lakossá­gi hitelkereslet. Ennek következ­tében a kihelyezett kölcsönök mennyisége változatlanul ala­csony szinten mozog. A pangást jól szemlélteti, hogy a piaci alapú, forintlakáshitel-konstrukciók „tö­meges” megjelenése ellenére nem mutatkozik növekedés az új kihelyezésekben. A januárig tartó öt egymást kö­vető hónapban ugyanis folyama­tosan csökkent az újonnan kihe­lyezett forintlakáshitelek men­­­nyisége, és két hónappal ezelőtt alig több mint 7,5 milliárdnyit tett ki. A forintban felvett ingatlan­­kölcsönök jövőbeni pozícióit vi­szont jelentősen javíthatja a nemrég hatályba lépett, a körül­tekintő lakossági hitelezésről szó­ló rendelet, amely a felajánlott fe­dezethez képest a forintkölcsö­­nöknél engedi a legmesszebb el­menni a pénzügyi szolgáltatókat. Újonnan folyósított lakáshitelek állománya (forint alapú, milliárd forint) 18..................... 2009. jan.-2010. jan. VG-GRAFIKA Forrás: MNB Forinthitelek állománya* &UUj. zUÁU. január január Lakáscélú 1538,6 1487,9 Jelzálog^*________33,5 61,8 Folyószámla 370,4 425,2 Személyi_________347,1 364,8 Gépjármű_________15,4 23,7 Áruvásárlási 70,9 87,1 * HÁZTARTÁSOKNÁL, MILLIÁRD FORINT * * SZABAD FEL­HASZNÁLÁSÚ. FORRÁS: MNB Rekordszinten: már 5,5 százalék az alapkamat­ A MAGYAR ÉS A KÜLFÖLDI ELEMZŐI VÁRAKOZÁSOKNAK megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a monetáris ta­nács tegnap az irányadó jegy­banki alapkamatot. Az új alapkamat így minden eddi­gi szintnél alacsonyabb: 5,5 százalék. a nemzeti bank utoljára idén februárban vágott, ak­kor 25 bázisponttal, 5,75 százalék lett az irányadó jegybanki alapkamat 2010. MÁRCIUS 30., KEDD Félmillió ember regisztrált munkanélküli, ez 11,4 százalék Csaknem félmillió ember állás­talan: 11,4 százalékra nőtt a munkanélküliség a tegnap köz­zétett friss adatok szerint. 101 ezer fővel lett több munkanélkü­li egy év alatt. Ezzel tizenhat éves csúcsra jutott a ráta 2009 decembere és 2010 februárja kö­zött, az arány 2,3 százalékpont­tal haladta meg az egy évvel ko­rábbit. A 15-74 éves foglalkozta­tottak száma 3,726 millió, a munkanélkülieké 479 ezer volt - közölte a KSH. A téli időszakban mindig töb­ben vannak munka nélkül, a ta­vaszi-nyári szezonális munkák­nál a szám valamelyest csökken. A multinacionális vállalatok ugyanakkor az elmúlt hónap­ban több száz munkahely te­remtéséről szóló bejelentést tet­tek, de ez továbbra sem tudja el­lensúlyozni, hogy a belföldre termelők még mindig nagy vál­ságban vannak. Márciusig to­vább emelkedik a munkanélkü­liség szintje. Ekkor azonban el­indulnak a szezonális munkák a mezőgazdaságban, az építő­iparban, s nyáron a turizmus­nak is felszívó hatása lesz a munkaerőpiacon. ■ Központi források állásteremtésre és-megőrzésre A KORMÁNYSZÓVIVŐI iroda közölte: a 2009-es progra­mok nagy része lezárult, a kormány az idén forrásokat és új pályázatokat nyit meg: a 2010-es központi munka­helyteremtő programok ré­vén 2000 új munkahelyet várnak, mindezt 1,7 milli­árd forintból. Emellett 500 millió forint kerettel 4000 munkahely megőrzésével számol a kormány egy kü­lön központi programmal az út a munkához program­ban közel 100 ezren kerül­hettek vissza a munka vilá­gába, ez 2010-ben megnövelt forrásokkal folytatódik [UNK] míg a 2009-es költségvetésben 97 milliárd, a 2010-es költ­ségvetésben 110 milliárd fo­rint állt rendelkezésre, amely további 7,5 milliárd forint uniós forrással egé­szül ki - közölte a szóvivő. Nincs szükség reformra, fenntartható a pálya­ nyugdíjrendszer A tartósabb sikerhez erősebb tőkepiac kellene - Ne csak az államban bízzunk! Nincs szükség azonnali nyugdíj­­reformra - erre a következtetés­re jutottak a szakemberek a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal (NYIKA) és a Portfolio.hu konfe­renciáján. „Pénzügyi szempont­ból a nyugdíjrendszer fenntart­ható pályán tud maradni” - hang­súlyozta Oszkó Péter pénzügymi­niszter. Kérdés viszont, a rend­szer társadalmi igazságossága, a nyugdíjasok eltartásának színvo­nala is fenntartható-e tartósan. A következő kormánynak a pénzügyminiszter szerint a pénzügyi stabilitás megőrzése mellett a foglalkoztatottság nö­velésével kell majd foglalkoznia, hogy javítsa az aktívak és inak­tívak arányát. Fontos kérdés a magán-nyugdíjpénztári rend­szer finomhangolása is, hiszen hamarosan járadékot kell fizet­niük a kasszáknak. A következő kormány számá­ra a legfontosabb szempontnak a makrostabilitásnak kellene lennie - mondta Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befekte­tési Alapkezelő menedzsere. Ha a bruttó hazai terméket (GDP) szeretnénk növelni, azt nem a nyugdíjrendszer reformján ke­resztül kell megvalósítani. A fog­lalkoztatottság, a demográfiai helyzet, az egészségügy, az üzle­ti környezet javításával lehet fej­lődést elérni. A második pillérről szólva megjegyezte, a magánnyugdíj-pénztárak képesek pótolni azt a hozamot, amelyet a tb elveszít. Az idősebb pénztártagok vissza­lépésével megoldódott azoknak a problémája, akik feltehetően veszítettek volna a kétpilléres rendszerben. További lépések szükségesek viszont ahhoz, hogy a magán-nyugdíjpénztári pillér a vártnak megfelelő mér­tékben fejlessze a hazai tőkepia­cokat. Hasonlóan vélekedett Szalay- Berzeviczy Attila, az UniCredit Corporate & Investment Ban­king ügyvezető igazgatója is. „A sikeres nyugdíjrendszerhez a hazai tőkepiac erősítésére is szükség van” - mondta. Szintén fontos a megtakarítási hajlandó­ság növelése, az öngondoskodá­si formák ösztönzése, hiszen va­lószínűleg a következő kormány sem lesz képes a demográfiai helyzeten javítani. Az egykori tőzsdeelnök dicsérte a Bajnai­­kormányt a tartós befektetési számlák bevezetéséért, a követ­kező kormánytól pedig azt sze­retné, ha folytatná az új tulajdo­nosi programon keresztül a ha­zai vállalatok tőzsdére lépésé­nek támogatását. „Az öngondoskodás alapvető­en kulturális kérdés” - mondta Oszkó, aki egyetértett abban, az állami ösztönzőkön kívül fontos felhívni az emberek figyelmét arra is, ne csak az államra szá­mítsanak. ■ VG Oszkó: Öngondoskodás - kultúra

Next