Somogyi Hirlap, 1904. július (1. évfolyam, 52-78. szám)

1904-07-01 / 52. szám

Kaposvár, 1904. I. évfolyam, 52. szám. ■ Péntek, július 1. Előfizetési ár: Kaposvárott, Vidéken: Egy évre . . K. 12.— Egy évre . . K. 16.— Fél évre. . . K. 6.— Fél évre. . . K. 8.— Negyed évre . K. 3.— Negyed évre . K. 4.— Egy hóra . . K. 1.— Egy hóra . . K. 1.50 Egyes szám ára 4 fillér. FÜGGETLEN NAPILAP Felelős szerkesztő: BABACSONTI ALADÁR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Korona-utcza 7. Hirdetések mérsékelt díjazás mellett Gerő Zsigmond könyv­­kereskedésében vétetnek fel. Nyilt-tér soronkint 30 fillér.­­ A szerkesztőség és kiadóhivatal telefon­száma 5.­­ A pécs-kaposvári szinikerület ellen. Somogyi Károlyért. (Somogyi Hírlap, Nagyvárad és a Pécsi Napló.) — Válasz az Akna-munkára. — — julius 1. Lapunk előfizetési felhívásának sorai között találhatók ezek a szavak: „Nem ismerünk kasztot, klikket, füg­getlenek vagyunk. A mindennapi élet marakodásához semmi közünk. Nem bán­tunk senkit. Nincsenek méreg fogaink.“ E czikkhez még csak e két szót írjuk hozzá: legálisak és türelmesek vagyunk. A Somogyi Hírlap május 1-iki számában Lenkei Lajosról, a Pécsi Napló felelős szerkesztőjéről a kö­vetkezőket írtuk : „A Pécsi Napló élén egy olyan ki­tűnő újságíró áll, aki iránt a magyar zsurnalisztika minden munkása igaz nagyra becsüléssel és mély tisztelettel viseltetik.“ Május 29-iki számunkban pedig így írtunk: „Lenkei nem az az újságíró, aki ha­mis hangból írjon és bárki kedvéért gik­­szereket fogjon. A­milyen egyenes lelkű, fényes elméjű újságíró Lenkei, épp olyan a lapja.“ Készséggel aláírjuk, hogy Len­kei nem szorul a mi dicséretünkre, dicséri őt az ő munkája, de viszont az ő vállveregetésétől sem leszünk mi soha egy hüvelykkel is maga­sabbak a publikum előtt. Ezek előrebocsájtása után kolle­giális tisztelettel kérdjük Lenkei La­jos urat, mi czélból akar minket, — a Somogyi Hírlapot, — újságjában hazugnak feltüntetni, kik a publiku­mot félre akarják vezetni a Somogyi Károly visszahívásának kérdésében s miért ir­igy rólunk : „Itt pedig a közvélemény nem ért egyet a „Somogyi Hírlap“ egyedül­álló gondolkodásával és a „S. H.“-nak aligha sikerül a maga tendencziózus eszméjének egyetlen hívet is szerezni.“ Majd más helyen, Nagyvárad czímű laptársunkat is megtámadva, honnét veszi azt a bátorságot, hogy ily gyanúsításnak engedjen tett lap­jában : „A „Somogyi Hírlap“ már ennél sok­kal kisebb valótlansággal is beéri és csak annyit mert képzelődéséből megkoczkáz­­tatni, hogy: „A városatyák között meg­indult a mozgalom a czélból, hogy Somogyi Károly jöjjön vissza Kaposvárra.“ „Sem a „Nagyvárad“, sem a „Somogyi Hírlap“ nem mondtak igazat, mert ennek a mozgalomnak a gondolata egyetlen agy­ból pattant ki csupán és az is a „Nagy­várad“ redakcziójából repült el a „Somogyi Hírlap“-ig,­­ahol azt a gondolatot most már hosszú lére eresztve tálalták fel új kiadásban a közönségnek.“ Ez a közlemény, a­mely a Pécsi Napló vasárnapi számában „Akna­­munka*- czim alatt jelent meg »Lili* aláírássa elejétől­ végig valótlanság. Nem akarunk keményebb kifejezés­sel élni, mert a czikk szerzője állí­tólag (tekintettel az aláírásra)nő. De Lenkei tért adott e czikk­­nek, ő érte a felelős, ha egyáltalán tudott a dologról, illetve az ő tud­tával lett az közölve. De legyünk minvégig tárgyi­lagosak és lássuk, kinek volt igaza. (Somogyi Ha­lap és a Nagyvárad.) A nagyváradiak szívesen vennék, ha a kaposváriak újra velük szövetkezve, együtt tartanák fenn Somogyi Károly szín­társulatát, ezért kivétel nélkül minden nagyváradi újság örömmel vett tudomást a kaposváriak mozgalmáról, amely Somogyi visszahívását czélozza. A legmelegebben talán Nagyvárad czímű laptársunk írt e mozgalomról. Ezért a Pécsi Napló nem csak nekünk, hanem e lapnak is neki támad. Gúzsba köt min­ket, majd azt állítja, hogy a Nagyvárad közleményei után mentünk be mi is a dologba. Ez az állítás azért valótlan, mert mi nem állunk csere­viszonyban a Nagyvá­raddal, tehát fogalmunk sincs, hogy mit irt ez a lap Somogyiról és Kaposvárról. Ugyancsak férfias szóra jelentjük ki, hogy e kérdésben soha Somogyi Károlylyal nem tárgyaltunk. A Pécsi Napló ama állítása, hogy a Nagyvárad Somogyi „hivatalos lapja,“ nevetséges tájékozatlanság. E sorok írója sokáig volt a Nagyvárad szerkesztőségé­nek tagja s jól tudja, hogy éppen ez az újság volt Somogyi iránt a legtárgyilagosabb. Az tehát, hogy minket a Nagyvárad biztatott fel, nem egyéb mint agyrém. De menjünk tovább. (A városi képviselők mozgalma.) A Pécsi Napló szerint tehát egyedül állunk Somogyi Károly mellett. (Ezen mulatnak is Kaposvárott.) Előttünk fekszik egy iv, szövege a következő: „Alólirott városi képviselő-testü­leti tagok Somogyi Károly színigaz­gató visszahívására ezennel megin­dítjuk a legszélesebb körű mozgal­mat. Kaposvár, 1904. junius 25.“ Az aláírók élén Roboz István kir. tanácsos és lapszerkesztő áll, ugyancsak ő teszi meg az indítványt a város legkö­zelebbi közgyűlésén, hogy a pécs-kapos­vári szinikerület felbontassák és Somogyi Károly hivassák vissza. Az aláíráskor Hágelmann Károly is kijelentette, hogy ő is akar ez irányban indítványt tenni. Németh István polgármester a kö­vetkezőleg nyilatkozott szerkesztőnk előtt: — Híven fejezte ki a közhangulatot lapjában, amely a városi képviselők és a nagyközönség Somogyi iránt való szimpá­­tiáját illeti. Kovács Soma polgármester-helyet­tes kijelentette, amikor ezt az ívet aláírás végett elébe tették, hogy „egyetlen városi képviselő sem fog akadni, aki ezt az ívet nem írja alá.“ Úgy is történt. S­i­p­o­s­s Géza városi főjegyző ezt mondotta: — Azon kezdem, hogy be sem en­gedjük azt az urat (Kövesyt) társulatával. A pécsi szövetségből kilépünk és vissza­hívjuk Somogyi Károlyt. Bakonyi Ferencz ügyvéd és bank­­igazgató, már a városi tanácsnál megteszi a lépéseket Somogyi visszahívása érdekében. Hogy a Pécsi Napló gyanúsítását teljesen elhárítsuk magunkról, az iv alá­írásait akkor tesszük közzé, ha kivétel nélkül minden városatya aláírja azt, habár a többség — ötvenkilenct — már is aláírta. És vegye tudomásul a Pécsi Napló — ez akárhogy fáj neki — Kaposvárott kivétel nélkül mindenki szabadulni akar a pécsi másod, harmadrangú társulatok ide rándulásaitól és Somogyi Károlyt akarja mindenkép visszahívni. Nem hazudik a Nagyvárad, amikor népgyűlésről beszél, mert ha a nép meg­szólal, az is Somogyi mellett lesz. (Csúnya rosszakarat.) A pécsi „nemzeti“ színházat (a mil­lióst !) senki sem akarja lekicsinyíteni, legkevésbé mi, akik annak örülnénk, ha csakugyan elsőrendű társulatok játszaná­nak benne s azok rándulnának át hozzánk nyáron, a mi „nyomorúságos deszkabó­dénkba,“ amint azt a Pécsi Napló nagyon szellemesen megjegyzi. „Csúnya rosszakaratról“ beszél a Pécsi Napló. Ej, ej: Lenkei Lajos úr bi­zonyára nem olvasta lapjában a minap megjelent tárczát „Kaposvári séták“ volt a czíme, az egyik munkatársa írta. Ol­vassa el, az Isten áldja meg, olvassa el s azután vádoljon minket Lili kisasszony által „csúnya rosszakarattal.“

Next