Somogyi Hirlap, 1904. augusztus (1. évfolyam, 79-102. szám)

1904-08-02 / 79. szám

Kaposvár, 1904. Kedd, augusztus 2. I. évfolyam, 79. szám. Előfizetési ár: Kaposvárott, Vidéken: Egy évre . . K. 12.— Egy évre . . K. 16.— Fél évre. . . K. 6.— Fél évre. . . K. 8.— Negyed évre . K. 3.— Negyed évre . K. 4.— Egy hóra . . K. 1.— Egy hóra . . K. 1.50 Egyes szám ára 4 fillér. FÜGGETLEN NAPILAP Felelős szerkesztő: KARÁCSONYI ALADÁR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Korona-utcza 7. Hirdetések mérsékelt díjazás mellett Gerő Zsigmond könyv­kereskedésében vétetnek fel. Nyilt-tér soronkint 30 fillér. · A szerkesztőség és kiadóhivatal telefon­száma 5. · A vármegye nyári közgyűlése. — aug. 2. Somogyvármegye törvényható­sági bizottsága tegnap délelőtt Tallián Gyula főispán elnöklete alatt tar­totta rendes évnegyedes közgyűlését. Tekintettel a nagy mezei munkára és a markáns forróságra, aránylag elég nagy számban jelentek meg a bizottsági tagok a közgyűlésen, amelynek részleteiről a következő­ket jelentjük: * A gyors tempóban lefolyt közgyűlés a bő tárgysorozatot, amely 93 pontból állott, délig letárgyalta. Miután az alispán évnegyedes jelen­tését tudomásul vették, először az egyes törvényhatóságok átirataira került a sor. Debreczen átirata a magyar nyelv és jelvények jogai a külképviseletben való érvényesítése tárgyában pártoló fel­irattal határoztatók el támogatni. Vásár­hely és Kassa átiratát (Rákóczy hamvai­ról) tudomásul vették. „Az Országos Irodalmi Szövetség“ és a „Somogyvármegyei Berzsenyi Iro­dalmi társaság“ alapító tagságába 200 200 koronával lépett be a vármegye. „A vakokat gyámolító országos egye­sület“ tekintettel arra, hogy az országban 16 ezernél több vak van, — elhatározta, hogy a dunántúli vakok számára Szombat­helyen egy foglalkoztató intézetet ál­lit fel s igy a szerencsétlen vak gyermekek­ből törekvő iparosokat nevel. E czérra egyelőre 50 korona segély szavaztatott meg azzal, hogy az intézet felállítása után a vármegye külön alapítványt is fog tenni. A tűzrendészeti szabályrendelet mó­dosítását a lapunkban már többször ismer­tetett okokból a közgyűlés levette a napi­rendről. Tárgyaltatott még Csanád vármegye átirata a vasárnapi munkaszünet kiter­jesztése tárgyában a kormányhoz intézett feliratának támogatása iránt. A közgyűlés elhatározta, hogy ezt a feliratot pártoló­­lag támogatja. A kaposvári közkórháznál építendő pavilonra a „Pesti hazai első takarékpénz­táritól 100.000 korona kölcsön felvétele elhatároztatott. Kapocsfy Jenő felebbezésével fog­lalkozott a közgyűlés, amelyben meg lett felebbezve a város közgyűlésének ama határozata, hogy irassék ki már most a városi vízművek munkálataira a pályázat. E tárgyhoz többen hozzászólottak, párto­­lólag Kapocsfy és Szalay, ellene pedig Berger Samu dr. és Kovács József. A közgyűlés helyt adott a felebbezésnek és elrendelte, hogy először a vízművek kutai furassanak meg. Gács Lajos okleveles gyógyszerész egy Mozsgón felállítandó gyógyszertár engedélyezéséért folyamodott. A várme­gyei egészségügyi bizottság a tiszti főor­vos véleményéhez képest, a kérelmet pár­tolván, a választmány pártolólag terjesz­tette fel az iratokat a belügyminiszterhez. A vármegyei székháznak az igazság­ügyi palota felépítése után leendő teljes átalakítását a közgyűlés kimondotta oly­képpen, hogy az alispán a költségvetés elkészíttetésére és bemutatására felhi­vassék. Inkey Pál báró indítványt tett, hogy tekintettel a terjedő lépfenére mond­ják ki kötelezőleg, hogy a gazdák a mar­háikat beoltsák. G­ál Gaszton azt indítványozta, hogy az oltásokat az ebadó terhére végezzék. A fő- és az alispán felvilágosít­ó sza­vai után a közgyűlés csupán a mellett határozott, hogy szigorú felszólítást in­téznek a marhák tulajdonosaihoz és hogy felírnak a belügyminiszterhez, miszerint az oltó szérumokat olcsóbb árakon szolgál­tassa ki a gazdáknak. Nagyatád községben a böhönyei mértékhitelesítő hivatal megszüntetésével mértékhitelesítő kör alakítását, határoz­ták el. Balassa­berény, Szobb és Szenta községek országos vásárok engedélyezését kérték a kereskedelemügyi minisztertől ; a megalkotott helypénzdíj szabályzatokat helyben hagyták. Zselicz Szerdahely­­puszta községgé alakulni óhajtván, miután a törvény által kívánt kellékek megvan­nak, az átalakulás a belügyminiszternek ajánltatott. A törvényhatósági közutak kiépíté­séről szóló alispáni indítványt egész ter­jedelmében elfogadták. Ezek után több apróbb ügyek tár­gyaltattak: a községi bírók, kisbírók, kör­jegyzők, szülésznők és harangozók fizetés­emelése, valamint Karád község képvise­­lőtestületének ama határozata, hogy Schmi­­ermund Lajos részére, hogy a mértékhi­telesítői vizsgát letehesse, 100 korona se­gélyt szavazott meg. Pálfalu község pe­dig elhatározta, hogy a községi bika-ala­pot harang­vételre fordítja, a mit a köz­gyűlés tudomásul vett. A közgyűlés a főispán éltetésével ért véget, nácsot ad­ó jellege miatt most kétszeres értékkel bir«... * If Bis dat, qui cito dat!­­ Julius hó 31-én Kaposfüreden az uradalmi cselédházaknál egy­­széna boglya és egy ól égett le, és csakis a teljes szél­csendnek köszönhető, hogy a nagy szá­razságban a tűz terjedése megakadályoz­ható volt. Nem mulaszthatom el, hogy ezen tűzesetet párhuzamba ne állítsam egy gödrei tűzesettel, melynél szintén mint szemtanú voltam jelen. Kaposfüreden, a­midőn a harangot félre verték, emberben nem volt hiány, seregestül tódult a kiváncsi nép, férfiak, asszonyok és gyermekek jajveszékelve futottak a tűzhöz, de sajnos üres kézzel, viz nélkül, az­az dehogy üres kézzel, néhány férfi kezében vasvilla volt. A tűz­nél megkezdődött a fejetlen kiabálás, nem volt víz, nem volt edény kéznél és csak elkésve hordottak össze annyi vizet és vízhordó edényt, hogy a­ tüzet eloltani sikerült. Ezzel szemben a múlt évi gödrei tűznél azt láttam, hogy a harang félre­verésekor egyetlen ember, asszony sőt gyermek sem indult ki háza udvaráról, mielőtt egy nagy vagy két kisebb edényt — dézsa, kanna, vödör, fazék — vízzel meg ne töltött volna és azzal jelent meg a tűznél. A vészhelyeken férfiak és legények félkörbe állva vették át a tömegesen át­nyújtott, vízzel telt edényeket, és azok tartalmát nyomban felhasználták. Mondanom sem kell, mily áldásos jó szokása ez a józan gondolkozású német népnek, és mily áldásos az eredménye ezen szokásnak. A közbiztonság érdekében kívánatos, hogy a község értelmisége, de különösen a jegyzők, lelkészek és birtokosok szív­leljék meg ezt a könnyű szerrel keresz­tül vihető jó tanácsot és ki-ki a maga hatáskörében, a néppel érintkezve hono­sította meg a falujában azt, hogy tüzese­teknél minden ember, a saját udvarából — a kutnál vagy konyhában megtöltött — vizes edény­nyel induljon a vész he­lyére és be lesz igazolva, hogy a gyors segély — kétszeres segély. Tűzoltás falun. — aug. 2. Rimanóczy Géza m. kir. posta- és távirda felügyelő, a kaposvári posta- és távirda hivatal ügybuzgó és népszerű főnökétől kapjuk a következő sorokat, amely a folyton megismétlődő nyári tüz­esetek szomorú szezonjában praktikus­aa­ NAPI HÍREK. — Katonai szemle. Rohr Ferencz cs. és kir. vezérőrnagy a Kaposvárott el­helyezett honvéd csapatok megszemlélé­sére ma délután 5 óra 25 perczkor váro­sunkba érkezett. — Áthelyezés. A pénzügyminiszter Völgyi Gusztáv kaposvári pénzügyi fogalmazót a dévai pénzügyigazgatóság­hoz helyezte s egyszersmind pénzügyi segédtitkárrá léptette elő.

Next