Somogyi Hirlap, 1904. december (1. évfolyam, 178-201. szám)

1904-12-01 / 178. szám

Kaposvár, 1904. Előfizetési dij helyben: Egy évre 12 korona, fél évre 6 ko­rona, negyedévre 3 korona, egy hóra 1 korona, oooooooo Vidékre: Egy évre 16 korona, fél évre 8 korona, negyedévre 4 korona, egy hóra 1 kor. 50 fillér, o o o o o Tanítóknak: Egész évre 12 korona. — Egyes szám ára 4 fül. Felelős szerkesztő: MIKLÓS GYULA. JETiadó- és laptulajdonos GEJZŐ ZSIGMOND. I I. évfolyam. 178. szám. Gyib­örtök, Szerkesztőség és ki­shivatal: ír arona­ utcza 5, hova a lap szellemi és anyagi érdekeit illető közlemények és hír­hirdetések küldendők. Nyilttér petit soronként 30 fillér, kéziratokat nem adunk vissza Telefon­szám 5. Löw Mór és Testvére ----------- divatáru-tárában az idei ----------­nagy karácsonyi occasio november hó 21-én vette kezdetét. Figyelmébe ajánljuk a n­­év vevőközön­ségnek, hogy ezen alkalommal rendkívüli mennyiségű árut bocsátunk kiárusítás alá, úgyszintén, hogy ez évben az árakat is mé­lyebbre leszállítottuk az előző évek occasio áránál. Czivilizálatlan panamázók. Azt mondják, úgy tanítják, hogy a muszka czivilizálatlan, bar­bár nép. Bigot, buta s szellemi előrehaladásában meggátolja a czá­­rizmus, az alkotmány hiánya. Hát ez nem igaz, hazudik aki tanítja, rosszul teszi aki elhiszi. Mert a muszkák semmivel sem áll­nak a többi kultur­államok mögött, sőt felülmúlják azokat. A szellemi művelődés tetőpontján állanak. Épp úgy értenek a panamázáshoz, mint a mi uraink. Talán még különben is. Ahoz pedig, hogy valaki ügyesen tudjon­­ panamázni, ész és genialitás e fceil. Ezt kétségbe nem vonhatja okos ember. Most jön hire, hogy kétszázezer darab lepedőt Boskóként eltüntet­tek, százezer csizmát elkellett dobni, mert­­ ragasztva volt, egy konzerv gyárost kényszerítettek, hogy a háború színhelyére szállított egy millió konzerv után sápot adjon s mert ez vonakodott, mivel előállí­tási árban kötelezte magát a szál­lításra, rávették, hogy a sápot üsse rá az­ egy millió konzervre. És még erre a népre merésze­lik mondani, hogy barbár, buta és czivilizálatlan? Dehogy is. Nagyon művelt nép ez, akár mi magyarok. Ott is, mint nálunk, a nép nyomo­rog,­­ eszköz. A nagyok sütké­rezve a köztisztelet, becsület s ál­talános szeretet meleg sugaraiban, kedélyesen panamáznak a nép zse­bére. Ha véletlenül reá jönnek el­tussolják, ha nyilvánosságra jut, az őrültek házába csukják és minden rendben van a lovagiasság szabá­lyai szerin. Nem czivilizálatlan a muszka, óh dehogy. Hiszen azok, akik úgy — De mi köze ahhoz Kaláber Tórinak ? — Kiadtam neki albérletbe a regény­írást s kap minden ívért három forintot s én addig írom a „Fatime, a kelet gyöngye vagy az indiai kakadu“ czimü regényt. — Mi köze a kakadunak Fatiméhez? — Semmi, most legalább még nincs, de a czirae pompás, mi? Kaláber Tóni éppen most rohant be a kávéházba. Egy csomó kéziratot dobott le az asztalra. Leült, a haját felborzolta s derült arczc­al nézett Miskára. — Nos ? — kérdezte Miska. — Úgy ülök, mint egy spanyol inkvizitor — felelt Kaláber Tóni. — Ma reggel héttől kilenczig harmincz embert küldtem a másvilágra s valamennyit erő­szakos halállal. A természetes halált egy­általán mellőzöm. — Egészen jó rendszer. A tüdő­vészes alakok kultusza lejárt a fiatal Dumas-val; csak öljön, szúrjon, vágjon és mérgezzen. Kaláber Tóni a kéziratokat rendez­gette az asztalon s gyönyörködve nézett a teleirt lapokra s közbe-közbe felkiáltott: — Micsoda fordulatok ! . . . Micsoda tudnak panamázni, nem lehetnek czivilizálatlanok. Mi is azok volnánk akkor, pedig ország-világ kiabáljuk modernségünket, művelt voltunkat. A muszkák éppen azt csinálják, amit mi. Dézsmálják a közpénzeket, árusítják magukat. Nálunk hason­lóan cselekszenek. Ne menjünk to­vább, maradjunk itthon. Ez országban is panamáznak és pedig erősen. Jön­­nek-mennek ugyan miniszte biztosok, de ezek amolyan szenteltvíztartók. Se nem ártnak, se nem használnak. A muszka kormányzók ép igy jár­nak el. Takargatják, eltussolják az úri fosztogatók kisded játékaikait. Ne mondjuk hát, hogy a musz­kák czivilizálatlanok. Modernek azok, műveitek, hiszen nagyszerűen érte­nek a panamázáshoz, akár a mi uraink — fennt és alant. A rekord. Jelenet egy bohém asztalnál. Irta: Pásztor József. Miska, a „Fáklya“ czimű szépiro­dalmi és művészeti lap jeles tollú munka­társa asztalunknál ült s egy csomó papír­lap hevert előtte. Fényes üzleteket kötött a Brunner Mór és társa kiadóczéggel, mely czég vörös és zöld füzetekben fej­lesztette az ízlést és morált s a szakácsé­nék és szobacziczák romantikus vágyait elégítette ki a „Vörös grófné, vagy a barlang titka“, „A félkezü haramia vagy a fekete rém“ s hasonló czimü regények­kel, melyekben sok volt a szerelem és a vér, szeretkeztek és öltek benne fesztele­nül minden lapon. Miska türelmetlenül verte tollát az asztalon álló vizes pohárhoz s hozzám fordult: — Hol az ördögbe marad az a Ka­liber Tóni? — Mit akarsz vele? — Pompás üzleteket kötöttem a vörös Brunerrel ; nyolcz forintot fizet egy nyomtatott ívért. körül. Köztudomású, hogy ragályos bete­geknél milyen óvóintézkedéseket rendel a törvény. De az a nagy baj, hogy ez az óvóintézkedés nagyon is egyoldalú, mert a ragályos beteget kezelő orvos bejelenti a városi hatóságnak, aztán vége, meg­akad a dolog, mert az iskolai hatóságo­meseszövés! . . . Meghajlok magam előtt. Mikor tegnap hazamentem, még magam sem tudtam, mit írok. Leültem s elkezd­tem inni . . . Komor, sötét fellegek úsztak az égen, a gróf, — feltétlenül gróffal kell elkezdeni, kinyitotta a kertajtót és rémült arczc­al meresztette szemeit a sötétségbe. — És azután ? — kérdezte Miska. — Azután? A többi már magától jött, csak a kezdet nehéz. A harmadik oldalon már elszöktettem egy apáczát s megöltem egy ulánus főhadnagyot. — Nagyon szép, határozottan szép felelte Miska — ha ön igy fog haladni,, felemelem ivét egy fél forinttal. Kaláber Tónit elragadta a hév. — Fogadni mernék önnel, hogy egy óra leforgása alatt nyolczvan embert megölök! — Helyes, fogadjunk. A­ki keve­sebbet öl meg egy óra alatt, az fizeti a teát. Adolf! Két teát, rummal, czitrommal, tejjel, mindennel! — Én folytatom a Fa­timát ; nekem nehezebb szerepem lesz, mint magának — szólt Tónihoz, — mert az én históriám­ Keleten játszik. A mű­— Folytonossághiány az óvóintézkedés . .. gazdasági bundáskabátok, bőrkabátok, lábzsákok, takarók, városi télikabátok és öltö- 14 fg­a­ftklinflel­­zetesek valamint fiu-ruhák és télikabátok NAGY VÁLASZTÉKBAN jutányos áron kaphatók UldrUUllllUdK, SZÉKELY ÁRMIN ruha üzletében. Csakis saját műhelyeimben , i­­onim készült elismert jóminőségű úri ruhákat tartok raktáron.

Next