Somogyi Hirlap, 1905. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1905-01-01 / 1. szám
Frisszprofit EBV évre 16 korona, fél évre 8 korona, negyedévre döfizetési korona, egy hóra 1 kor. 50 fillér, o • • ° • Ölj * Tartóknak: Egész évre 12 korona. — EgY®8 szám ára 4 fill. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerk ~*o: MIKLÓS GyuLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IJOFona-utcza "Z Nyilttér árszabás szerint. — Szerkesztőség telefonszáma 5 Jegyzetek. Kaposvár, január 1. Adjon Isten boldog uj esztendőt . . . Bort, búzát, békességet. Az aszályos esztendő után, ha kerül is egy mérő búza, vagy egy pint bor, de hej, messze elszállt tőlünk e béke, a nyugalomnak, a megelégedésnek, a jólétnek erős alapja, amely nélkül nincsen állam, nincsen társadalom. Eddig csak a német, a rácz, a potyesz, a bunyevác, a szláv, meg a medvetánczoltató oláff volt ellensége a magyarnak, míg most már ma a gyár áll szemben a magyarral. Szörnyűséges testvérharcz! És a Korona kávéház kerekasztal törzsvendégei kezükben a Független Magyarországgal hadonászva, bár üvöltve követelik a testvérharczot, mégis többet ér egy csipetnyi b' Lengyel Zoltán és társainak mindenki . Hátha hónalj alá lehetne kaparitani egy mandátumot? Végre is ily alkalommal nem az eszköz a fő, hanem a czél A tudás, a lelkiismeret, az önzetlen házaiság az mellékes. A szájaskodás, a gorombakodás, a politikai ellenfeleknek a legszemberzése a fő, az elengedhetetlen kellék. Aztár, ha minden alkalommal kéznél lesznek azok a bizonyos ezüstkanalak és a saját kitön vívótermekben biztosra veszik a hagyomnyos magas kvarcot, akkor biztos a politikai karrier. Legalább ezt hiszik a süldő Gambetták, de nem így az értelmes választók, akik már undorral fordulnak el a politikai szegény legénykedéstől és a kiknek nem „hecz“ hanem béke kell, amelynek nyomában fakad az egészséges közgazdaság, kereskedelem és ipar? Nem ?* rw \7nrp''-'fii” Családi rokoni kötelékek nem bénítják meg működésében. A többi ezer ok mellett ez az első. És nagyon fontos. b. fö? Oh. s /,vos.-an Sz Perv-'e/fő tyukprókátorok, ta..m iroj li. iák kivetik i. horgot egy-egy mandátum . ^ r; 1 1 * pL . r fp'V írpjj '* r fogadta 3 kftnvjseldestuiat. a r., sokat vár majd a hozzáfűzött remények’.., Paszteilek. In aeteenum . . . Börtön-őrmester volt az apja, ő maga gavallért játszott. Egy közjegyzőnek volt az írnoka. Nagyon előkelőnek választott frizurát hordott, párisi illatszert locsolt, a zsebkendőjére és a világ azt mondta, ennek az embernek még az alsó ruhája is selyemből való. Egy negyven éves asszony tartotta ki. A nő meghalt májrákban, a közjegyző pedig nemsokára elcsapta bélyegnyalásért. Az apja a szuronyával űzte ki hazulról. Egy hétig a népligetben hált, onnan kórházba került. ott meghízott a koszton. Tél volt, mikor fellábadt, Piszkos flanelruhában, nyakkendő nélkül, egy félreesett sárga czipőben elment a hatásához és munkakönyvet váltott. De csak az utczákon ödöngött. Metsző hideg volt. Az emberek úgy siettek a sütött szobákba, mintha földi mennyországuk volna. Az ötödik napon megszólított egy utt az utczán. Ismerőse volt a régi jódókból. Rekedt volt és félénk. _ - i !— r 11 ITT--TNT ■ Ki «.Itt I — Kérlek . . . kérem önt, ha rámismerne, könyörüljön rajtam . . . Fázom és öt nap óta nem eljen, — könyörgöm, ajándékozzon meg egy ócska télikabáttal. Ráismertek. Ott van az ismerőse lakásán és boldogan jár a konyhában, amig egy rénhedt felöltőt kihalásznak a szerencsétlennek. Megvan. Magára ölti, simogatja, örül neki. Egy forintot is kap hozzá. A vén kabát egy kissé partfürtös. A nyomorult hamiskásan hunyorít, és ez szári gőggel találgatja: — Gyöngvirág ? Jem, ibolyaillat, Oh nekem igen jó orrom van ! . . . Édes hazám isten veled ! Bankpénztárnok volt és kártyázott. Makaót, nasi-vasit fetelit. És állandóan vesztett. Az ördögbe is és ugyanakkor elkezdtek vele a hölgyet kaczérkodni. Nem a húsból és vérből valók, de azok a hideg arczok a papírpénzeket Mint Don Juannak több Szerencse volt. Elcsábított belőlük vagy ötvenezer forintot. Nosza, az óczeárra - h onnan az aranymezőkre szél- Amerikába. Hamburg felé röpíti a gyárvonat. Barátunk elég higgadtan ül a pirosbársony pamlagon, csak amikor a podgyászhálóra esik a tekintete, idegesen az ajkába harap. Podgyászai közt van egy selyemvánkos. Ha a szakaszból átmegy a buffetbe, ezt a vánkost oda is magával viszi. Talán a rejtett kincs? Hamburgban elfogják. Elfogatásakor is görcsösen szorongatja ezt a kis selyem vánkost, hát a ponczáj azt bontja fel először. No de hogy megkaczagja a ponczáj. Föld van a vánkosában, fekete, kövér, magyar,rögök az édes hazából. Hiszi az óczeánon túl is szabad talán szépet álmodni a magyarok országáról. Piros és fehér. . . . Úgy járta a kánkánt, hogy az inspekcziós rendőrtiszt is megcsóválta a fejét. Hálás is volt érte a szerecsen-utczai orfeumnak csúfolt kis kávéház törzsközönsége. Már vége járt a műsornak, mert a zongoramester részeg volt az absintból. A dohány és szesz gőzzel teli levegőben műértően néztek szét a kifestett arczu dámák. És letelepedtek vala a már- A feloszlás előtt. — Politikai munkatársunktól. — A képviselőház, mint az már lapunk távirati rovatában részletesen közölve volt, január hó harmadikáig elhalasztotta az üléseit. Ebben az ülésben a miniszterelenök jelzése szerint „előreláthatólag már közölhető lesz az országgyűlés feloszlatására vonatkozó legfelsőbb királyi kézirat". Az 1901-ben összehívott országgyűlésnek tehát minden valószinüség szerint ez lesz az utolsó ülése. m i • » r . "* ' • 0,. 15 J-I •;]:) i‘i ; KKf J v rU!. Ilii a_* ~ v* ; L -! iriTiuár -to . if.ismét btt-vp u Keit-* U EGYEDÜL ELISMERT’KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER.