Somogyi Hirlap, 1905. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1905-04-01 / 75. szám

II. évfolyam. Szombat, 1905. április 1. 75. szám. SOMOGYI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP. ffelelős szerkesztő 1 Előfizetési EST 1 évre 10 korona, fél évre 8 korona, negyedévre !­j... 4 korona, egy hóra 1 kor. 50 fillér, c » » « ° UIJ' Tanitóknak: Egész évre 12 korona. — Egyes szám ára 4 fill. MIKLÓS GYULA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: í£orona-utcza 7 Nyik­tér árszabás szerint. — Szerkesztőség telefon­száma 5. A szabadelvű­párt a nemzethez. Kaposvár, márczius 31. A országos szabadelvű­párt leg­utóbbi értekezletén a következőkben foglalja össze a nemzet előtt poli­tikai álláspontját. A szabadelvű­ párt eddigi állás­pontjához híven, a jelen helyzetben is azt óhajtja, hogy az ország ügyeit oly kormány intézze, amely a királynak és a képviselőház több­ségének bizalmát bírja és sajnálattal látja, hogy a képviselőház jelenlegi többségét képező koalíc­ió kebelé­ből mindeddig kormány nem ala­kulhatott. A szabadelvű párt, mint a jelenlegi képviselőház kisebbsége, a válság lefolyását nem irányíthatja, annak megoldására nem vállalkozha­­tik. Viszont a megoldást megnehe­zíteni semmi irányban nem kívánja, az alakulandó új kormánynyal szem­ben tisztán a közérdek által vezetve gyakorolja alkotmányos ellenőrző kötelességét és az ügyek törvényes alapon való intézésének zavartalan menete előmozdítására kész. A párt programmja. A szabadelvű párt programmjához a jelen helyzetben is változatlanul ragaszkodik , és rendíthetetlen kitartással helyt áll elvei mellett, melyek alapján sikerrel kormányo­zott a múltban és a melyek helyes volta mellett ép a jelen bonyodalmak képezik a legerősebb bizonyítékot. A nyugodt alkotmányos fejlődés garancziát azon al­kotmányos intézményekben látja a párt ma is, a­melyet az 1867. évi XII. törvény­­czikk létesített. Ezek alkotják a nemzeti fejlődés oszlopait, ezek alapján lehetett a jogosult a nemzeti szempontokat lépésről lépésre érvényesíteni. Ezek alapján nemzet és király köl­csönös bizalomtól áthatva, egyetértésben oldhatták meg ama kérdéseket is, melyek­ben a magyar közjogi szempont és a magyar nemzet jogos érdekeinek a teljes érvényesülése a közös intézményekben is, még függőben van. A hadsereg­ adják a sikeres nemzeti politika biztos alapjait. E fontos szempontok ma is változatlanul fenállanak. Ép ezért a szabadelvű párt, míg egyrészt öröm­mel látja ő felségének minden oly elhatározását, a­mely a magyar nyelvnek a hadsereg vezényleti és szolgálati nyelvében teljes tért nyitna, másfelől óva inti a nemzetet attól, hogy óhajtásaihoz mereven ragasz­kodva, az alkotmányos presszió fegyvereinek alkalmazása által kocz­­kára tegye a nemzet és király közti béke és belső öszhang áldásait. A vámkérdés: megtérés. Irta: Dr. Varga Lajos. Ifjak, kiknek szivében már régen ki­aludt az első szerelem lobogó tüze s akik ma üres szívvel futkostok egy-egy kaland után, hogy szivetek hazavadó tü­zét né­mileg élesszétek, nem jut-e eszetekbe néha-néha az az édes óra, melyben elő­ször szeretett titeket valaki, akit ti is szerettetek? A múltnak fátyolában nem látjátok-e lelki szemeitekkel azt a főt, amely elő­ször pihent meg ifjúi kebleteken s ame­lyet először csókoltatok? .... Én is tegnap még közétek soroztam magamat, — közétek üres szivü kalandra vágyó ifjak .... de ma már megtértem — és leráztam a közönyösség békéit ma­gamról. És ezek lehullásával olyan édes megelégedés érzete fogott el, olyan csen­des boldogság sejtelme lengett körül, mint azokban a napokban, amikor­ még if­jan szerettem egy leányt. Megtértem . . . beláttam, hogy hiába minden kaland,­­ az első és szent sze­relmet a szívből sohasem lehet végképen eltörölni. És örülök neki, hogy ily korán meg­értettem az idő intését , mert őszülő fejjel várjon mit értem volna el az igaz útra való téréssel ? Akkor már késő lett volna és bus magányban kellett volna az élet utait unott lélekkel, üres szívvel s talán bete- A közös hadsereg szolgálati és vezényleti nyelvének megállapítása az alkotmányos fejedelmi jogok közé tartozik. E rendelkezés nyugvó­pon­tot jelent közel egy század meg­­megújuló küzdelmeiben. Ama haza­fiak, akik az 1867-iki kiegyezés böl­csőjénél állottak, e kérdést levették a napirendről abban a tudatban, hogy a király és nemzet közti tel­jes béke helyreállítása és fentartása gén megjárni addig a gödörig, amely az élet örömeit és bajait befogadja magába. Most ismét tied vagyok, tekéked élek. Nem tudom, emlékezel-e még reám, nem tudom meg fogsz-e ismerni, de én hiszem mindezeket. És hinni a szerelem­ben olyan jól esik nekem. Mert nem a győzedelmes, kivívott szerelem tesz bol­doggá valakit, hanem az öntudatlanul megérdemelt szerelem. Nem az a valódi szerelem, amelyért hódítani,­­ tüntetően törekedni kell, hanem amely két lélek öntudatlan találkozásából származik. Öntudatlan, hódítás nélkül hódoltam meg neked és nem mondhatom én soha­sem, hogy azért szeretlek, mert szép vagy mert kedves vagy . . . okok nélkül, a lé­lek igazi vonzódásával szerettelek meg és most, hogy hozzád örökre ismét megté­rek, — ugyanúgy szeretlek, mint először. Nem mondom most sem, hogy szép vagy, hogy kedves vagy, csak azt mon­dom, hogy lélekkel szeretlek a lelkedért. Ne gondold, hogy unott arczoktól menekülök a te tiszta lelked bűvkörébe, — hogy a változatosságból táplálkozik lelkem s hogy egy változat most te vagy — nem — ne mond, mert fájna ez nekem ! S ha fájdalmam nem mutatnám, észrevennéd te azt szememből, amely most nem tévedezik sóvárul a testnek vizsgálására, hanem a lélekből olvas, a te lelked tükréből — szemedből. S hiába mondanád, hogy nem harag­szol a múltért, os én tudnám, hogy nem úgy van . . . A­mi a gazdasági viszonyokat illeti, az ország önálló gazdasági berendezke­déshez való jogát a törvény is fenntartja és az idevágó kérdések eldöntésénél ki­zárólag a gazdasági czélszerűség szem­pontja irányadó. Nem zárkóznánk el a külön vámterülettől, ha méltányos kiegyezés Ausztriával nem volna megköthető. Jelen viszonyok közt azonban nem­csak a földmivelés, hanem ipar és keres­kedelem szempontjából is fontos, hogy kiviteli czikkeink az osztrák piac­on vám­mentes elhelyezést találjanak. Ennélfogva a szabadelvű párt a közös vámterület fentartásához ragaszkodik és a képviselőház előtt fekvő és érdekeinket általában kielégítő kiegyezési javaslatok Pedig, lásd, tudom, hogy te is feledni igyekeztél — és mégis mikor rám gon­doltál — érezted, hogy engem egy sem pótol, valamint téged sem pótolt nekem sekisem. Feledni igyekeztünk mind a ketten. Nem kerestük, hogy miért — csak olyan után kutattunk a tömegben, aki hasonló lenne az elfelejtett óhaj­­totthoz. Én is hányszor néztem a tömegben, vájjon találok-e olyat, aki te rád emlékez­tessen, akinek a haja a te hajadhoz, szeme a te szemedhez hasonlítana ? És néha találtam is. Léha módra futottam utána addig, míg enyémnek mondhattam, de csalódtam mindig ... a lelket sohasem találtam fel a hasonló testben ... és akkor gyáván ott hagytam, kerestem másikat. Nem tettem sohasem összehasonlítást — de éreztem, hogy nem te vagy . . . és ilyenkor rád gondoltam, a te jóságos lelkedre mely szemedben tükröződöl vissza. Nem tudom voltak-e neked is ilyen óráid, amelyekben feltalálni véltél engem egy másikban, — de ha voltak is, te is bizonyára ott hagytad őket, ha reám gon­doltál. De várjon gondoltál-e reám ? . . . Nem tudom! . . . Mert azóta — és az régen volt — nem találkoztunk s meg emléked sem volt tőlem . . . Lehet, hisz’ régen volt — hogy te elfeledtél és megtaláltad azt, aki jobban megérdemel nálam téged, — lehet, hogy te már másé vagy . . . *

Next