Somogyi Hirlap, 1905. április (2. évfolyam, 75-99. szám)
1905-04-01 / 75. szám
II. évfolyam. Szombat, 1905. április 1. 75. szám. SOMOGYI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP. ffelelős szerkesztő 1 Előfizetési EST 1 évre 10 korona, fél évre 8 korona, negyedévre !j... 4 korona, egy hóra 1 kor. 50 fillér, c » » « ° UIJ' Tanitóknak: Egész évre 12 korona. — Egyes szám ára 4 fill. MIKLÓS GYULA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: í£orona-utcza 7 Nyiktér árszabás szerint. — Szerkesztőség telefonszáma 5. A szabadelvűpárt a nemzethez. Kaposvár, márczius 31. A országos szabadelvűpárt legutóbbi értekezletén a következőkben foglalja össze a nemzet előtt politikai álláspontját. A szabadelvű párt eddigi álláspontjához híven, a jelen helyzetben is azt óhajtja, hogy az ország ügyeit oly kormány intézze, amely a királynak és a képviselőház többségének bizalmát bírja és sajnálattal látja, hogy a képviselőház jelenlegi többségét képező koalíció kebeléből mindeddig kormány nem alakulhatott. A szabadelvű párt, mint a jelenlegi képviselőház kisebbsége, a válság lefolyását nem irányíthatja, annak megoldására nem vállalkozhatik. Viszont a megoldást megnehezíteni semmi irányban nem kívánja, az alakulandó új kormánynyal szemben tisztán a közérdek által vezetve gyakorolja alkotmányos ellenőrző kötelességét és az ügyek törvényes alapon való intézésének zavartalan menete előmozdítására kész. A párt programmja. A szabadelvű párt programmjához a jelen helyzetben is változatlanul ragaszkodik , és rendíthetetlen kitartással helyt áll elvei mellett, melyek alapján sikerrel kormányozott a múltban és a melyek helyes volta mellett ép a jelen bonyodalmak képezik a legerősebb bizonyítékot. A nyugodt alkotmányos fejlődés garancziát azon alkotmányos intézményekben látja a párt ma is, amelyet az 1867. évi XII. törvényczikk létesített. Ezek alkotják a nemzeti fejlődés oszlopait, ezek alapján lehetett a jogosult a nemzeti szempontokat lépésről lépésre érvényesíteni. Ezek alapján nemzet és király kölcsönös bizalomtól áthatva, egyetértésben oldhatták meg ama kérdéseket is, melyekben a magyar közjogi szempont és a magyar nemzet jogos érdekeinek a teljes érvényesülése a közös intézményekben is, még függőben van. A hadsereg adják a sikeres nemzeti politika biztos alapjait. E fontos szempontok ma is változatlanul fenállanak. Ép ezért a szabadelvű párt, míg egyrészt örömmel látja ő felségének minden oly elhatározását, amely a magyar nyelvnek a hadsereg vezényleti és szolgálati nyelvében teljes tért nyitna, másfelől óva inti a nemzetet attól, hogy óhajtásaihoz mereven ragaszkodva, az alkotmányos presszió fegyvereinek alkalmazása által koczkára tegye a nemzet és király közti béke és belső öszhang áldásait. A vámkérdés: megtérés. Irta: Dr. Varga Lajos. Ifjak, kiknek szivében már régen kialudt az első szerelem lobogó tüze s akik ma üres szívvel futkostok egy-egy kaland után, hogy szivetek hazavadó tüzét némileg élesszétek, nem jut-e eszetekbe néha-néha az az édes óra, melyben először szeretett titeket valaki, akit ti is szerettetek? A múltnak fátyolában nem látjátok-e lelki szemeitekkel azt a főt, amely először pihent meg ifjúi kebleteken s amelyet először csókoltatok? .... Én is tegnap még közétek soroztam magamat, — közétek üres szivü kalandra vágyó ifjak .... de ma már megtértem — és leráztam a közönyösség békéit magamról. És ezek lehullásával olyan édes megelégedés érzete fogott el, olyan csendes boldogság sejtelme lengett körül, mint azokban a napokban, amikor még ifjan szerettem egy leányt. Megtértem . . . beláttam, hogy hiába minden kaland, az első és szent szerelmet a szívből sohasem lehet végképen eltörölni. És örülök neki, hogy ily korán megértettem az idő intését , mert őszülő fejjel várjon mit értem volna el az igaz útra való téréssel ? Akkor már késő lett volna és bus magányban kellett volna az élet utait unott lélekkel, üres szívvel s talán bete- A közös hadsereg szolgálati és vezényleti nyelvének megállapítása az alkotmányos fejedelmi jogok közé tartozik. E rendelkezés nyugvópontot jelent közel egy század megmegújuló küzdelmeiben. Ama hazafiak, akik az 1867-iki kiegyezés bölcsőjénél állottak, e kérdést levették a napirendről abban a tudatban, hogy a király és nemzet közti teljes béke helyreállítása és fentartása gén megjárni addig a gödörig, amely az élet örömeit és bajait befogadja magába. Most ismét tied vagyok, tekéked élek. Nem tudom, emlékezel-e még reám, nem tudom meg fogsz-e ismerni, de én hiszem mindezeket. És hinni a szerelemben olyan jól esik nekem. Mert nem a győzedelmes, kivívott szerelem tesz boldoggá valakit, hanem az öntudatlanul megérdemelt szerelem. Nem az a valódi szerelem, amelyért hódítani, tüntetően törekedni kell, hanem amely két lélek öntudatlan találkozásából származik. Öntudatlan, hódítás nélkül hódoltam meg neked és nem mondhatom én sohasem, hogy azért szeretlek, mert szép vagy mert kedves vagy . . . okok nélkül, a lélek igazi vonzódásával szerettelek meg és most, hogy hozzád örökre ismét megtérek, — ugyanúgy szeretlek, mint először. Nem mondom most sem, hogy szép vagy, hogy kedves vagy, csak azt mondom, hogy lélekkel szeretlek a lelkedért. Ne gondold, hogy unott arczoktól menekülök a te tiszta lelked bűvkörébe, — hogy a változatosságból táplálkozik lelkem s hogy egy változat most te vagy — nem — ne mond, mert fájna ez nekem ! S ha fájdalmam nem mutatnám, észrevennéd te azt szememből, amely most nem tévedezik sóvárul a testnek vizsgálására, hanem a lélekből olvas, a te lelked tükréből — szemedből. S hiába mondanád, hogy nem haragszol a múltért, os én tudnám, hogy nem úgy van . . . Ami a gazdasági viszonyokat illeti, az ország önálló gazdasági berendezkedéshez való jogát a törvény is fenntartja és az idevágó kérdések eldöntésénél kizárólag a gazdasági czélszerűség szempontja irányadó. Nem zárkóznánk el a külön vámterülettől, ha méltányos kiegyezés Ausztriával nem volna megköthető. Jelen viszonyok közt azonban nemcsak a földmivelés, hanem ipar és kereskedelem szempontjából is fontos, hogy kiviteli czikkeink az osztrák piacon vámmentes elhelyezést találjanak. Ennélfogva a szabadelvű párt a közös vámterület fentartásához ragaszkodik és a képviselőház előtt fekvő és érdekeinket általában kielégítő kiegyezési javaslatok Pedig, lásd, tudom, hogy te is feledni igyekeztél — és mégis mikor rám gondoltál — érezted, hogy engem egy sem pótol, valamint téged sem pótolt nekem sekisem. Feledni igyekeztünk mind a ketten. Nem kerestük, hogy miért — csak olyan után kutattunk a tömegben, aki hasonló lenne az elfelejtett óhajtotthoz. Én is hányszor néztem a tömegben, vájjon találok-e olyat, aki te rád emlékeztessen, akinek a haja a te hajadhoz, szeme a te szemedhez hasonlítana ? És néha találtam is. Léha módra futottam utána addig, míg enyémnek mondhattam, de csalódtam mindig ... a lelket sohasem találtam fel a hasonló testben ... és akkor gyáván ott hagytam, kerestem másikat. Nem tettem sohasem összehasonlítást — de éreztem, hogy nem te vagy . . . és ilyenkor rád gondoltam, a te jóságos lelkedre mely szemedben tükröződöl vissza. Nem tudom voltak-e neked is ilyen óráid, amelyekben feltalálni véltél engem egy másikban, — de ha voltak is, te is bizonyára ott hagytad őket, ha reám gondoltál. De várjon gondoltál-e reám ? . . . Nem tudom! . . . Mert azóta — és az régen volt — nem találkoztunk s meg emléked sem volt tőlem . . . Lehet, hisz’ régen volt — hogy te elfeledtél és megtaláltad azt, aki jobban megérdemel nálam téged, — lehet, hogy te már másé vagy . . . *