Somogyi Hirlap, 1905. június (2. évfolyam, 125-146. szám)
1905-06-01 / 125. szám
a források után, hogy a tervet nem fogadták kacagással, hanem komolyan vitatkoztak fölötte. Az illető franczia tudós szörnyen igazságtalannak találta, hogy azok, akik dolgoznak, munkájukon felül még adót is fizetnek, a gazdagok pedig, kik semmittevéssel töltik az életüket, ezért a „dolce far mentesért nem fizetnek semmit sem. A vita folyamán mely e kérdés körül fejlődött, az első ellenvetés az volt, hogy nehéz volna megállapítani, hogy micsoda az a semmittevés, mely adókötelesnek volna tekintendő. Aztán meg a legtöbb ember, ha rá kerülne a sor, valamilyen foglalkozást vállalna s mig csak névleg folytatná azt, egész szépen bújna ki a megadóztatás alól. Az általános nézet az volt, hogy a terv igazságtalan. A legtöbb tőkepénzes ugyanis, ki most semmittevéssel tölti napjait, talán addig, mig ide jutott, kétszer akkora munkásságot fejtett ki, mint kik nem tudták tőkepénzesekké felküzdeni magukat. Mi történjék azonban azzal, kinek névleg van foglalkozása, hivatala, mely után fizetést húz, de azért foglalkozása többé-kevésbbé a teljes semittevést leplezi? Szóval mi történjék a „sine cura“ hivatalokban levőkkel? Ilyen pedig nagyon sok van. Városi csendőrség. (A városatyák figyelmébe.) Olvassuk, hogy Zalavármegyének két városában, Zalaegerszegen és Nagykanizsán a csendőrséget akarják behozni s hogy Zalaegerszegen már befejezett dolognak vehető az. E szerint tehát Zalaegerszegen a közbiztonsági szolgálatot a szervezendő városi csendőrség látja el, ép úgy, mint az Alföldön Debreczenben, Szabadkán, Szolnokon, Kisújszálláson és Békésgyulán. vert föl Bolgár Ferencz főhadnagy (most országgyűlési képviselő) pisztolypárbaja Schleyer Hugó ezredessel. A párbajban Bolgár agyonlőtte Schleyert. Nyomon követte ezt egy másik halálos párbaj 1885. január 21-én, amelyben Kosztka Emil dr. agyonlőtte Tamásffy Gyula államtisztviselőt és ugyanazon év nyarán a debreczeni katonapárbaj, Gzerben Márk ezredes és Kornai Frigyes huszárőrnagy között. A két főtiszt valami csekélység miatt szólalkozott össze s Kornai őrnagy a párbajban elesett. Két évvel később Pásztélyi Jenő dr. agyonlőtte a sógorát, Literáty Ödön dr. orsz. képviselőt, Adráskay Gyula tart. tüzérhadnagy pisztolypárbajban megsebesítette Püspöky Graczián huszárfőhadnagyot; Wahrmann Richard pedig, néhai Wahrmann Mór fia, pisztolypárbajban mellbe lőtte Széchenyi Andor grófot. Körülbelül ebbe az időbe esnek Mandel Béla földbirtokos, lapunk felelős szerkesztőjének bátyja és Komlóssy György ügyvéd pisztolypárbaja, amelyben Komlóssy elesett, valamint Hegedűs Ede törvényszéki bíró és Olchváry Pál törvényszéki jegyző pisztolypárbaja Nyíregyházán, amely a biró halálával végződött. 1892-ben Nagyváradon Örley György megyei aljegyző és Kálmán József dr. ügyvéd vívtak pisztolypárbajt, amelynek utóbbi áldozatul is esett. 1893-ban Schaedia kereskedelmi ügynök pisztolypárbajban agyonlőtte Barcsics fiumei községi tanácsost. 1896-ban Szombathelyen Kormos és Lelovits huszárhadnagyok vivtak kardpárbajt, mely az utóbbi halálával végződik ; a kard nyakóterét vágta keresztül. 1898 ban Klein Izidor joghallgató Losonczon kardpárbajt viv Koléner Béla tart. főhadnagygyal és átvágja a szivét. Lewin Lipót bécsi miniszteri tisztviselő Pozsonyban pisztolypárbajban szivén lövi Kalabaska Miklós hadnagyot, akí családi boldogságát dúlta föl. Az 1899. év is tragikus végű pisztolypárbajjal kezdődik. Seidner Samu aradi földbirtokos Aradon kardpárbajt viv gróf Badini Damián hadnagygyal és átvágja a hadnagy ütőereit, úgy, hogy ez sebeibe belehal. Oberschail Pál jogakadémiai tanár Kolozsvárott ellenfelét, Putnoky Domokos földbirtokost agyonlőtte. 1901 - ben Kágya János Csíkszeredai ügyvéd pedig pisztolypárbajban agyonlőtte ellenfelét Duánszky ügyvédjelöltet. Bissingen Nippenburg Ottó gróf huszárszázadost ellenfelének, békási Békássy Ernő huszár- s főhadnagy golyója megölte Kecskeméten. SOMOGYI Hírlap 1905. Csütörtök, junius 1 Zalaegerszeg város a csendőrség szervezéséhez és fentartásához csak azzal az összeggel fog járulni, melylyel az eddigi rendőrséget fentartotta s e hozzájáruláséval 4 rendőr továbbra is megmarad szolgai és küldönczi teendők végzésére. A 9782 lélekszámmal biró Zalaegerszegen lenne e szerint 16 csendőr, ezek közt egy őrmester, 1 őrsvezető és 14 csendőr. Ezeket olvasva, eszünkbe jut városunk rendőrkapitányának, Varga Lajos dr.nak ama czikke, melyet lapunkban közöltünk, s amely szintén azzal a kérdéssel foglalkozik, vájjon nem volna-e helyesebb, ha a közbiztonsági szolgálatot Kaposváron is csendőrség teljesítené. Nemcsak közbiztonsági és közrendészeti, hanem bűnügyi és politikai dolgokban is kétségtelenül megbízhatóbb s kiválóbb elemet nyernénk a csendőrségben. Ami pedig a kérdés anyagi oldalát illeti, e tekintetben a városra egy fillérrel sem jutna több, mint amennyit ma a rendőrség fentartására fordít. A 24 rendőr, egyenként 800 koronával számítva, 19200 koronába kerül évenként. Egy csendőr évi fentartása igaz, hogy 1100 koronát igényel, de az állam, úgy tudjuk, már más városokban is, megelégedett azzal, ha részére az összegnek fele, vagyis 550 kor. fizettetett. Tehát, ha 10 rendőr hasonló czélból, mint Zalaegerszegen, nálunk megmaradna, a mostani költség mellett, a többi 14 rendőr helyett, még 6-al több, vagyis 20 csendőrt kaphatnánk , melyre szükségünk is volna, mert a mostani létszám a rendőrségnél, városunk népességének rohamos szaporodása s a város terjeszkedése mellett, úgyis kevés. Mindezeket a város ügyeit intézők szives figyelmébe ajánljuk. Orosz menekültek. (A muszka butaság áldozata.) Két agyoncsigázott, lerongyolódott szerencsétlen, ágról szakadt ember jár-kél mostanában a dunántúli városokban. Egyszer itt, másszor ott bukkannak fel. Orosz zsidók. Az egyik Varsóból, a másik Rigából való. Otthon gazdag emberek voltak, volt vagyonuk, családjuk, tekintélyük társadalmi állásuk — ma koldusok, menekültek. Az Oroszországban folyó zsidóüldözések kergették ki őket hazájukból. A varsóinak virágzó gyára volt, melyben állandóan 160 munkás dolgozott. A rigai gyógyszerész, rendkívül művelt ember, ki 5 nyelvet perfektül beszél. Angol nevelők nevelték úri módon, mondhatni pompában — ma ő a világ vándora és hogy gyermekei, felesége, szülei élnek-e még és ha élnek , miből, azt maga sem tudja. Hajmeresztő dolgokat meséltek ezek az oroszországi rettenetes viszonyokról. Ez minden képzeletet felülmúl. Azt mondják, ott milliók mennek tönkre anyagilag, szellemileg, naponként patakzik az utczákon az embervér, mint nálunk az esővíz. A varsóinak is meggyilkolták egy éjjel a szüleit, ő is csak nehezen tudott megmenekülni. Folytonos aggodalomban vannak, hogy mióta eljöttek, nem gyilkolták-e le otthon övéiket. A szerencsétlen emberek most sutba dobják nagy műveltségüket és mennek bármiféle munkát vállalni. A gyógyszerész háziszolga is szívesen lenne. Canadába tartanak, a Hirsch báró alapította zsidótelepre. Csoda-e, ha az orosz hadsereg egyik vereséget a másik után szenvedi? Hát lelkesedhetnek a katonák az olyan hazáért, mint Oroszország ? Iparművészeti kiállítás. (Újabb intézkedések.) Lázas sietséggel és körültekintő gondossággal folyik az előkészület a már is fényes sikerűnek mutatkozó iparművészeti kiállításhoz. A végrehajtó bizottság állandóan működésben van. A kiállítók nagy számmal jelentkeznek. Az iparművészeti társulat tervrajzai iránt, melyek a kiállítás titkáránál Mihalik Gyula, főgimnáziumi tanárnál bármikor rendelkezésre állanak, mind többen érdeklődnek. Az írásbeli bejelentésekből ítélve, már eddig is 4 szoba megteltnek jelezhető s a hely bővítéséről kell gondoskodni. Különösen a kályhás-, lakatos-, festő- és kárpitosipar lesz szépen képviselve. Egyes főurakhoz a vásárlás ügyében is ment felszólítás, ami szintén elég szép eredményre nyújt kilátást. Egyrészt legértékesebb és legérdekesebb része lesz a kiállításnak a népies iparművészeti tárgyak kiállítása, valósággal kis somogyi ethnographiai múzeum. Ennek előteremtésében a kiállítás nagy buzgalmú titkárjáé Mihalik Gyuláé ez érdem, aki sem időt, sem fáradságot nem kímél, hogy minél több értékes műtárgyat megszerezzen. Nem kevésbbé buzgón munkálkodik a kiállítás elnöke Scholcz Gyula, ki az Aradon rendezett iparművészeti kiállítást is meglátogatta s e napokban Budapesten is járt az iparművészeti társulat vezető embereivel, hogy a kiállítás sikerének biztosítására szolgáló minden tudnivalót megszerezzen. Szóval, serény munka fenn és alant s minden jel arra mutat, hogy ez a kiállításunk is fényesen be fog válni. Tarka levelek. * A külvárosiak terve. Senki sem tudja annyira méltányolni Kaposvár város anyagi helyzetét, mint a derék külvárosiak. A belváros folyton lamentál, nyakra-főre támadja hol a tanácsot, hol a közgyűlést, hol a kapitányt a rendőrség elégedetlensége miatt. Külvárosi polgártársaink ehelyett egy igen életrevaló eszme megvalósításán fáradoznak, már ki is dolgoztak egy tervezetet s amint halljuk, a legközelebbi közgyűlésen már tárgyalás alá is fog kerülni. Arról