Somogyi Hirlap, 1905. szeptember (2. évfolyam, 199-223. szám)
1905-09-01 / 199. szám
II. évfolyam, Péntek, 1905. szeptember 1. 199. száálé* POLITIKAI NAPILAP „KAPOSVÁRÉ POLITIKAI NAPILAP __ * I ^*7 évre 16 korona, fél évre 8 korona, net DrsZa 8 gyedévre 4 korona, egy hóra 1 kor. 50 fillér, díj: Tanítóknak: egész évra 12 K. —■ Egyatazám ára 4?. Valahin ! Társszerkesztő : SIKLÓS GYULA. Dr. VÉNISS KÁROLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Koronautcza 7. szám. Hvatter árszabás szerint. — Szerkesztőség telefonszáma 7. MT AZ IPARMŰVÉSZETI TBR KIÁLLÍTÁS ===== megtekinthető: ===== reggel 9-től félig és délután fél 3-tóla • • ■ este fél 6 óráig. =■=■■=■■■■■■■= Úrhatnámság. Kaposvár, augusztus 31. Számtalan újság, számtalan cikkelyben elmélkedik mostanság a pályaválasztás problémája fölött, mikor iskoláink a szünidő után ismét megnyílnak. E pillanatban szinte lehetetlen kitérni a kérdés felvetése elől : mi lészen az ifjúság azon tömegéből, mely évről év után roppant tömegekben távozik középiskoláinkból ? Nagy probléma ez és szerfölött aggasztó. Hiába állítottunk polgári iskolát, kereskedelmi iskolát, felsőbb ipariskolát , az ifjúság mégis idegenkedve fordul el az ipari, kereskedelmi, szóval produktív pályáktól, s elárasztja jelöltekkel a közhivatalokat, szóval közeltartásra pályázik ! Azok közül, akik a polgári iskolát elvégezték, végtelen kevesen adják magukat ipari pályákra. Gyökeret vert nálunk az a balfelfogás, hogy üdvösebb apró közhivatalokban nyomorultan elkallódni, mint életerős és jutalmazó ipart folytatni. A „tekintetes uraság“ gyengesége, végzetes hibája a mi szegény népünknek ! Szegény az és büszke, mint a spanyol hidalgó. Szégyenli az árt, a tűt, a gyalut, e nemes és hasznos ipari eszközöket, s gyermekeit arra neveli, hogy a hálátlan kalamushoz, meg sorvezetőhöz folyamodnak, s a hivatalok sószobáinak egészségtelen légkörében rozsdásodjanak meg, mint írnokok, bijnokok, vagy egyebek! A kereskedelmi iskolák végzett növendékei minden egyebek lesznek, csak kereskedők nem ! Ritkaság egy egy kereskedelmi iskolát végzett ifjút látni a pult mellett, mert ezek a fiatal urak abban a tévhitben vannak, hogy tudományos színvonalukhoz immár méltatlan dolog a kereskedelem ! Egy végtelenül szomorú dolog és egyúttal együgyü. A kereskedelmi iskolát végzett ifjak vasutasok, postások, kishivatalnokok előszerettei lesznek. Egy csekély részük pénzintézeteknél keres és talál szakszerű foglalkozást, de azoknak a száma végtelenül csekély, akik érettségivel kezükben kereskedők lesznek. Holott egy szakszerű műveltséggel, gyakorlati ismeretekkel bíró ügyes segéd állása összehasonlíthatlanul külömb, mint a legtöbb kishivatalnoké, s oly emelkedéssel kecsegtet, ami a hivatalnoki pályán egyáltalán el sem érhető ! De az ifjúságra nézve vonzóbb a „tekintetes” cím, mint a reális jövő és bizonyos boldogulás ! Szívesebben eltengődik rosszul fizetett hivatalokban, kicsiny állásokban, ahelyett, hogy ipari és kereskedelmi vállalatokban fejtené ki erejét és tehetségeit. Oda megy, ahol nincs semmi remény a szebb jövendőre, mint a főnyeremény az osztálysorsjátékon ! A gimnázimot végzett ifjúságot pedig számtalan pályáról egészen leszorítják azok az ifjak, akik szakszerű képzettségük irányánál fogva egészen más térre volnának utalva. De leszorítják az úgynevezett Rossz asszonyok. A jó asszony a világ ékessége, a férfi boldogsága, a társadalom legértékesebb kincse. A jó asszony a legnagyobb áldás, mert belőle árad és táplálkozik az erköcs. A jó asszony maga az élet, ő benne van az emberiség jövőjének minden szép reménysége. A jó asszony mindenért kárpótlás, vigasztalás. A nép, a nemzet, amelyben túlnyomó többséggel vannak jó asszonyok, nem félhet attól, hogy egykönnyen sorvadásnak, hanyatlásnak indul. Mert a jó asszony mellett a férfi is könnyebben megmarad jónak, erkölcsösnek. A csábítások kevésbé érintik. Családi érzése kifejlettebbé válik. Kötelességérzete növekszik, erősbödik. A kötelességérzet pedig annyi naint tisztesség, férfiasság. A rossz asszony ellenben átok, Isten csapása. A rossz asszony százszorta hamarabb megront maga körül mindent, mint a férfi, mert a hatása már a zsengékreis ellenállhatatlan, a megtettekre pedig végzetes gyöngítéssel, testi és lelki elernyesztés- sel van. A rossz asszony olyall az emberiségre, mint amikor a fának a gyökere beteg. A rossz férfi annyi, mintha a fa teteje kezdene száradni. Attól a fa még sokáig jó erőben élhet. A rossz asszony az erkölcs igazi megölője. S annál borzasztóbb, mert arra volna hivatva a nő, hogy az erkölcs első védője legyen. Az erkölcsöket mindig a nők nemesítik jobban. Meg a rossz férfi ellen is megmenthetik. De ki védje meg tőlök, ha ők is rosszakká válóak ? A rossz asszony a társadalom legrutább fekélye. A népek s nemzetek elsorvasztója megrontója. Boldog a nép, amelynek jó asszonyai vannak. És boldogtalan a nép, amelynek roszszak az asszonyai. Filadelfiában most olyan jelek vannak, hogy ott az asszonyok az utóbbi kategóriába tartoznak inkább, mint az ebobibe. Néhány tucat előkem asszonyt kapott rajta a rendőrség, hogy csúnya életre valló erkölcstelen találkozásokat állandósítottak a gavallérjaikkal, mégpedig úgy látszik, üzleti alapon. A számító újvilág, amelynek mindenben az üzlet a fődolog így éri meg a saját megboszultatását, amikor asszonyai, egyéb arravalóság hijján az erkölcsükkel üzérkednek. E rettentő állapot ! . . . Tudtunk esejéről az óvilágban is. Drezdának, Londonnak, Berlinnek a botrányai. De itt legalább az üzletet nem lehetett megállapítani. Az újvilág túltesz az óvilágon, s bebizonyítja, hogy az erköcstelenséget is tudja fokozni a legszélsőig. A jobb érzés szégyenkezve fordul el ettől a cunyaságtól. És amint szinte ijedten nézek körül, hogy merre van az oázis, ahol fellélekzik a nehéz levegőben fudadozó tüdő, mégiscsak megnyugvással látom ezt a mi szegény kis Magyarországunkat. Ha ezer bajunk van is, de attól m meszsze vagyunk, ahová erkölcs és főkép női erkölcs dolgában sülyedtek a shadei fiaiak. De csitt ! jusson eszünkbe, hogy a nő annál igazibb, annál eszményibb nő, minél kevesebbet beszél róla a világ. A rossz asszony átok, még pedig pokoli. A jó asszony áldás, a legszentebbjéből. Minél több jó asszonyt adjon az Isten minekünk, magyaroknak. Édes tejből ■ kapható naponta, frissen kitűnő lyával Kohn Izidor fűszer-kereskedésében.