Somogyi Hirlap, 1905. november (2. évfolyam, 250-274. szám)
1905-11-01 / 250. szám
1905. november 1. „SOMOGYI HÍRLAP“ Csurgói „Daru“ vendéglőnél teljesítendő építkezési ügy. Hedrahely és Visnye községek kölcsönügye. Molnár Aladár járási írnok áthelyezési költségeinek megállapítása. Szomajom határozata elhalt kisbirója III-ik negyedévi fizetésének kiutalása tárgyában. Alispáni jelentés a kaposvári kórháznál létesítendő egy földalatti átjáró tárgyában. Hedrahely és Visnye községek határozata a hitelszövetkezetbe való belépés iránt. Kaposmérő vásártér bérlet ügye. Cserti Mihály kaposvári kórházi dijnok illetményének felemelése. Kinti határozata egy vak fiúnak a szombathelyi vakok intézetébe való elhelyezése tárgyában. Bárdszerászlói ideiglenes jegyzőlak és kert bérletügye. Több oklevél kihirdetése. Balatonszentgyörgy község útalapjának felhasználása. Vörs község útalapjának felhasználása. Bodvica betonáteresz-épités ügye. Kaposvár—szennai után építendő két hidra vonatkozó szerződés bemutatása. Több község határozata a pótadó kivetése tárgyában. Hedrahely telekvétel ügye. Sárkány Mari volt szakácsi szülésznő panaszügye. Több község 1906. évi költségelőirányzata. Somogyi Lajos árvaszéki ülnök nyugdíjaztatása. Jakab Andor tb. főszolgabíró nyugdíjaztatása. Szalay József marcali kórházi gondnok nyugdíjaztatása. özv. Éhn Sándorné nyugdíjügye. özv. Roboz Zoltánná nyugdíjügye. özv. Kacskovics Gusztávné kérelme vak fia részére kegydij iránt. Kopácsi Pál nyugdíjnok kérvénye öszszes szolgálati éveinek beszámítása iránt. Szomajom felebbezett 1906. évi községi költségvetése. Besenyő 1905. évi pótköltségterve. Till Imre utkaparó nyugdíjaztatása. Tüske György utkaparó nyugdíjaztatása. Szilli Mihály volt utkaparó özvegyének kegydij iránti kérvénye. Nehézménymentes 1904. évi községbirói számadások. Nehézményezett 1904. évi községbirói számadások. 1904. évi községi szegényalap számadások. És egyéb netán még beérkező ügyek. Sárközy Béla, Gabsovits Károly, alispán, főjegyző. Városi közgyűlés. Kedélyeskedések a díszteremben. Kilenc perces közgyűlés. — Saját tudósítónktól. — Inkább olyan időfecsérlő zsúrozás volt az egész. Csak éppen hogy párolgó beát nem hordtak körül, hála az égnek jól táplált külsejű, városatyáknak, akik a legjelentéktelenebb dolgok iránt is érdeklődést mutattak. Az az, hogy akartak mutatni. És ez természetes. Küszöbön vannak a városatyai választások és erősen készülődik a városi ellenzék. Ami annak a jele, hogy meglibben az a bizonyos rosta, amelyből csak úgy potyognak kifelé a nem odavalók. Csak hadd hulljék a férgese. Tessék csak elolvasni, a mai gyűlésen ■ is 14—15 képviselő volt jelen. És a választottak mosolyogva, majdnem nagyképüsködve surlódtak s mindenkihez. Pislogó szemeikből szinte kirítt az óhaj, s — Oh édes, add reám a szavazatodat. s Becses az most. Tudja ezt Németh I István polgármester, az exfőispán- jelölt is, mert oly gúnyosan tekint az egykor obstruáló oldal felé, csak éppen nem mondja, hogy: i — Most lengyelzoltánozzátok ki magatokat, mert ki tudja, hogy jövőre hol zajongtok. Igaz is. Szinte önkéntelenül bólint a fejével erre a gondolatra Varga Lajos dr, az ország legfiatalabb rendőrfőkapitánya, aki a törvény I paragrafusait éppen úgy rásózza a városatyára, mint Drotár Jánosra, a vándorablakos tótra. Talán azért az a sok interpelláció? . . . Aztán pontban három órakor meg- billen a polgármester kezében az éles hangú csengettyű és tárgyalni kezdik a közgyűlés e három pontját. 1) A kaposvári hivatalnokok társaskörének köszönete a Medgyes utcai telek árának 20 év alatt fizethetésének megengedéséért, —s ugyanezen körnek kérelme az utca vonalon vasrács kerítés helyett díszes falkerités épithetése tárgyában. 2) A városi legtöbb adótfizetők 1906. évi kiigazított névjegyzékének bemutatása. 3) A községi választókerületek megalakítása iránt javaslat. * A hivatalnokok társaskörének vasrács és kertügyét nagy részletességgel ismertette Siposs Géza városi főjegyző. Ezt az ismertetést tizennégy képviselő hallgatta meg. Leposits Ignác, Dartsay Béla Fleiner Samu, Kapottffy Jenő, Hirschmann Mór, dr Réthy Ignác, Bakonyi Ferenc, Klein Gyula, Morgós József, Hagelman Károly, Hercfeld Imre, Szilágyi Samu, Schlesinger József és Borovitz Adolf. A többiek csak később szállingóztak. A tanács jelentését tudomásul vették. Ugyancsak tudomásul vették a választókerületek új beosztását és a legtöbb adót fizetők névjegyzékét. Pontértésre és helyeslésre, mindazonáltal kellemesen lepett meg bennünket ez a páratlanul nagy érdeklődés,amellyel a közönség — egy része talán csak kíváncsiságból — ezt a nemes célú vállalkozást kísérte. Még jobban megörvendeztetett, hogy — amire szintén bizton számítottunk — a gyakori ellenmondó léha és nem léha közbeszólások és az u. n. szánalmas mosolyok is jórészt elmaradtak, ami egyrészt a hallgatóság intelligenciájára vall, másrészt a felolvasónő lebilincselő előadásának tudandó be. Maga az előadás oly tartalmas és érdekes volt, hogy legjobb szeretnék — ha módunkban lesz megtesszük — egész terjedelmében közölni. Most azonban csak azon egynéhány vezéreszmére mutatunk rá, amelyekkel a felolvasó írónő foglalkozott. Igen sikerült volt mindjárt fölolvasása elején az a szellemes párhuzam, melyet a nők emberi és asszonyi önérzete közt vont s mellyel ügyesen tárta föl azt a nagy bajt, ami abban rejlik, hogy társadalmunkban a nők maguk sem igen ismerik és kívánják emberi jogaikat. Szépen domborította ki a feminismus létrejöttét is, amidőn azt a gazdasági kérdésre vitte vissza. Részletesen festette azt a sok képtelen helyzetet, melyet a mai korlátlan férfiuralom a társadalomban teremt. Szépen emelte ki a társadalmi kötelékek fontosságát és a családi kötelékeknél értékesebb voltát. Igen találó és igaz volt az a fejtegetése is, amelyben a leányok neveléséről és a nők nevelésének elhanyagolásáról szólt. Szellemesen jegyezte meg, hogy a mi társadalmunkban az ártatlanságot a tudatlansággal összezavarják. Igen találó és igaz volt előadásának minden részlete. A hallgatóság nagy többsége persze ezt ma még helyesnek nem ismerheti el, mert semmi sem nehezebb, mint évszázados előítéletektől menekülni, a jövő azonban a feministáknak igazat adni. Schwimmer Rózsa pedig meg lehet elégedve felolvasásának hatásával akkor is, ha tegnapi 3—400 hallgatói közül csak 10—15 hívet hódított is. Az eszme él és fejlődik. A K. Sz. L.-nak pedig csak köszönettel tartozunk azért az igazi szellemi élvezetért, melyet a tegnapi est minden intelligens hallgatóinak nyújtott. A nők joga. Egy nagyon érdekes felolvasás. Schwimmer Rózsa a Kaposvári Szabad Lyceumban. — Saját tudósítónktól. — Szokatlanul nagyszámú és diszes közönség hallgatta meg Schwimmer Rózsa európai hírű feminista írónő nagyhatású, tartalmas és kedves társalgó tónusban tartott szabad előadását. Arról előre bizonyosak voltunk mi és a felolvasónő is, hogy a femininismus eszméi, amelyekben pedig a legtermészetesebb, kristálytiszta igazságok foglaltatnak, még koraiak és csak a legintelligensebb körben számíthatnak meg HUJEK. Fagy . . . Téli hideg járja mostanában. Az ember szinte november végén képzeli magát, olyan meghatóan fütyürészik el mellettünk a fagyos szél s oly erővel járja át testünknek minden részét. A lakásokban mindenfelé nagyban fütenek már, a parázs vigan duruzsol a kályhában és eszünkbe juttatva sok bohó gyermekmesét, amiket valaha a kályhaajtó piros szemeibe bámulva hallgattunk s amelyek gyermekéveink boldog napjait idézik fel emlékezetünkben. S akinek nincs hőmérője, az is .