Somogyi Hirlap, 1905. december (2. évfolyam, 275-298. szám)

1905-12-01 / 275. szám

II. évfolyam. Péntek, 1905. december 1. 275. szám. POLITIKAI NAPILAP POLITIKAI NAPILAP ^ÍAPOSVAR“ Előfizetési dij: f5«T évre 16 korona, fél évre 6 korona, ne­gyedévre 4 korona, egy hóra 1 kor. 50 fillér. Tanítóknak : Egész évra 12 IC.— Egyaaszám ára 4­7. Frt*108 8*erHe»9tíj. Társszer­kesztő: MIKLÓS GYULA. Dr. VÉNISS KÁROLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Korona­------------ utcza 7. szám. ----------— Nyik­tér árszabás szerint. — Szerkesztőség telefon­száma 5. Hová? Kaposvár, november 30. Orcapiritó, gyalázatos dolog az, ami Pest megyében történik és félő, hogy ismétlődik a legtöbb törvény­­hatóságban. A törvénytelen kormány levetette végleg az álarcot és úgy látszik a korona jóváhagyásával lé­pett a törvény tiprás fegyveres te­rére. Ez a leggonoszabb ellenforra­dalom felülről. Egyszerű, cinikus ol­­dalbarúgása az alkotmánynak. Önérzetes, életrevaló nemzet ilyet el nem tűrhet, — életrevaló nem­zettel ilyet elkövetni nem lehet. Mert egy akaraton levő nemzet, legyen kicsiny vagy nagy, legyenek a nem­zetfojtogató erők olyan rettenetesen szervezve is, mint az orosz cáriz­mus, — az ilyen életre menő táma­dást visszaveri, eltiporja. Ezt iga­zolja a história ezer lapja. Hogy lehet hát mégis, hogy ná­lunk lehetséges ez ? Kihalt az ön­érzet a lelkünkből, vagy nem szül­nek többé férfiakat, lelkes, gerinces lényeket a magyar anyák? Dehogy is, — nem ez a baj, — önérzetünk van, lelkünk is van, ge­rincünk is van, csak a szemünket üli hályog. Mert ez a küzdelem a nemzet és korona közt nem a törvénymagya­rázatok, a paragrafusok, az érvé­nyesülni kívánó törekvések küzdelme egymás ellen, hanem a nyers erő­szakkal szemben nevetséges dolog a törvénykönyvvel védekezni. Luther egy tentatartóval elverhette a sá­tánt, — de a cs. kir. táborszerna­gyok egy óceán tentától se ijednek meg. A felülről jövő erőszak ellen, csak a nemzeti erővel lehet véde­kezni. A felülről jövő forradalom az alulról jövő forradalmat szitja lángra, — és ha nem ezt szitja, úgy a nem­zet pusztul belé." Megjegyzem, hogy ennyire se kell menni, s ha a nemzeti erők eset­leges ellenállásra szervezkednek is, a felülről jövő támadás már is le­hetetlen. Még Oroszországban se lehet a nép ellen toborzani az ez­­redeket. De nemzeti erőink nincsenek szer­vezve s hogy nincsenek, annak az oka a mi végzetes vakságunk. Su­hogtatja rajtunk Bécs cinikusan az ostorát, tudja jól, hogy feljajdulunk ugyan, de nem háríthatjuk el, mert ezt az ostorsuhogást csak egy ötöd­része a nemzetnek érzi. Ebben az országban alkotmánya csak minden ötödik embernek van, annak az el­­tiprását tehát öt közül négy nem érezi. Ez a négy nem jajdul, csak várja csöndesen, mikor jön meg azoknak az ötödiknek az eszök s igy szólnak: jertek ti négyszer any­­nyian, segítsetek. Jertek ti hazátla­nok, adunk nektek hazát, jertek jogtalanok, adunk nekünk jogot, hogy legyen mit védenetek és se­gítsetek ti is védeni. Az általános választójog az az életmentő, hazamentő, alkotmány­mentő eszköz, mert számszerűleg ugyan csak megötszörözi a nemzet erejét, de a valóságban óriásilag, beláthatatlanul fokozza, egyszerűen győzhetetlenné teszi. Az általános szavazati jog nemcsak a főispáno­kat fegyverzi le, hanem a csendőr­séget, hadsereget is, az alkotmány ellen való támadásban. Egy nemzet, a­melynek minden fia benne van az alkotmány sáncaiban, győzhetetlen. A vármegyeházában diadalmasan megvívjuk csatáinkat, mert a vár­­megyeháza a kiváltságok bástyája, de az utcára nem merünk kijönni, még egy rongyos népgyűlésre sem, mert a nép nincs benn semmi bás­tyában. Csináljunk hát egy várme­gyeházat ebből az egész szép hazá­ból, ahol mindenki egyformán kivált­ságos legyen és mindenki egyaránt védje nemcsak a maga szűk kis bástyáját, hanem az egés­z orszá­got...» A magyar azért volt maroknyi nép volta dacára győzhetetlen és diadalmas egy ezredév iszonyú vi­harjai között, mert hazaszeretet és szabadságszeretet egyértelmű szó volt nála. A hazának különválasz­tása a szabadságtól, vagy azonosí­tása a kiváltsággal, halálunk, amely­nek nem lészen feltámadása. Ütött a tizenkettedik óra, — meg­kongatta Fejérváry. Ha észretérünk, nem a halálharangunk lesz, hanem a nagyszombati feltámadás hirde­tője. Négymillió sajgó lélek ordit e hangban, — saját önfentartásunk,­­lelkiismeretünk szózata ez : Adjatok hazát a négymilliónak, hogy a tie­tek is maradhasson. Fényes Samu dr.* Az erőszakos kormány hatalmának bű­nös gyakorlásával a forradalom irtózatos rémeit idézgeti. Ami Pestmegyében tör­tént s amit Rudnay főpolkcár művel, ha­tározottan a törvényes rend és szabadság alkonya, a rémuralom, melytől már csak egy lépés a polgárháború. A politika forradalmi tüneteinek hatása alatt szüle­tett az illusztris író fenti cikke, melyet csak ma közölhetünk. Azóta már a ren­dőrlovak patái és a spionhad gázolnak a közszabadságok intézményes jogaiban. A cikk azonban mégis aktuális, mert oly eszmét pendít meg, melynek szerencsés felkarolása a nemzet alkotmányvédő tá­borát megötszörözheti. Fényes Samu a szabadságharci idők lánglelkű költője a jogtiprások idején az emberi jogokért kiált riadót. — Ideális, mélyen érző lelke, önzetlenül a párt­politika kereteiből fel­szabadulva szólal meg. Negyvennyolcas politikai hitvallásunk nem volna teljes, ha a népjogokkal most foglalkozni mellé­kesnek tartanók, most mikor a meglevő kevés jogokon egy elvetemült hatalom vérlázítóan végig tapad. Nemcsak a meg­levő jogokat kell védenünk, hanem, hogy szabadságunk merénylők kénye-kedvét minden időben kiállja, a jogok kiterjesz­téséért is felvesszük a harcot. A szerkesztő: Feltűnő olcsó eladás! Az állandó lanyha időjárás következtében az összes raktáromon levő: női felöltők, ruhakelmék, szőrmegallérok, tricot és parget, úgyszinte kitűnő minőségű lőpokromokat még bevásárlási áron alul is kiárusítom. — Férfi és női fehérneműekből állandó nagy választék! —Vidékre min­tákat, felöltőket választékul küldök. ..... ———­Számos megbízást kér 654 1—10 s­zegő Ármin.

Next