Somogyi Hirlap, 1906. október (3. évfolyam, 223-248. szám)
1906-10-02 / 223. szám
2 válságos időket él. Nemcsak hogy egyfelül a nemrég az országról lemúlt törvénytelen kormány a közhatalmak egy részét gonosz szándékkal a neki nem engedelmes sajtóra rábocsátotta sőt ellene az utca tömegeit és tanulatlan szenvedélyét mozgósította, hanem magában a sajtóban is egy boldogtalan irány kezd mind szélesebben tért foglalni. Valamint ugyanis az utolsó pár évtizedben kormányzati bölcseségnek tartatott, a polgároknak nem erényeire építeni a politikai hatalom uralmát, hanem az emberi gyengeségekre, sőt bűnökre támaszkodva tartani fenn a kormányzást, azonképpen a sajtóban kezd mindjobban lábra kapni az a szellem, amely nem az emberek s a közönség jogos és tiszteletreméltó érdekeit, szükségeit és törekvéseit kívánta szolgálni, hanem nemtelenebb indulatait, botránykedvelő hajlamait és gyarlóságait. Ezt a betegséget, mely átmérgezi szervezetünket, nehezebb lesz kiirtani, mint volt a törvénytelen kormánnyal való küzdelem. Nagyságos Elnök úrnak kollegiális tisztelettel hive és szolgája: Rákosi Jenő. Felhívás előfizetőinkhez. Az évnegyed beköszöntével felhívjuk helybeli és vidéki előfizetőinket, hogy előfizetésük megújításáról, valamint az esetleges hátralékos előfizetési díj kiegyenlítéséről idejekorán gondoskodni szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldése késedelmet szenvedjen. Egy őrült rémtette. Lemészárolt család. Megölte a feleségét és gyermekét Borzalmas családi tragédiát okozott egy szabadon hagyott őrült a zalai Finánc-majorban. Húsz esztendő óta gazdasági cseléd a majorban Fehér Mihály, ki mig egészséges volt, mindig hasznavehető, derék munkásnak bizonyult. Tavaly azonban nagy csapás érte a Fehér családot, az, hogy a családapa elméje elborult. Előbb búskomor lett, később pedig közveszélyes formában is kitört rajta az őrültség. Mivel azonban voltak napok, midőn teljes józanon elbeszélgetett, nem intézkedtek, hogy az őrült embert elszállítsák hazulról és az tovább is együtt lakott családjával. Ez a vigyázatlanság az egész család életébe került. Tegnap délután ismét őrjöngeni kezdett Fehér, estére azonban jobban lett. A család nyugodtan tért aludni a beteggel egy szobában. Ma reggel azután az egész családot lemészárolva találták. Az asztalon feküdt a véres konyhakés, mellyel az őrjöngő Fehér borzalmas tettét végrehajtotta. Az asszonynak mellén tátongott egy iruzatos seb, mely arra vett, hogy a kés szivét is átjárta. A gyilkos szúrás álmában érhette az asszonyt, mert szemei most is le vannak hunyva. A nagyobbik fiú a szoba közepén feküdt, közel az ajtóhoz. Valószínű, hogy felébredt és menekülni akart, apja azonban utólérte és leszúrta. Ezen kívül a fején ütések nyomai láthatók. Az egyéves kislány is megsebesült, az ő sérülései azonban veszélytelenek. Az őrült eltűnt a majorból és most keresik mindenfelé. „SOMOGYI HÍRLAP“ 1906. október 2. HIRER. Vége a nyárnak. Vége a nyárnak, Fogy a napfény és nőnek az árnyak; Hosszú az éjj és oly rövid a nap, Meg van olvasva minden pillanat. Borulni kezd, Feketedik, kormosodik az este a szürke, lomha felhő erre tart, Mit hoz, várjon? Óh, hosszú hús vihart, Még az utolsó, egy gátot bontó, Villámló, dörgő nyári zivatart ! Olyant, amilyen járt itt azelőtt, Ne ezt az ázós, ne ezt a fázós Unalmas, csúf időt! S szitál, szitál, minden panasz hiába, Gyerünk be bút lázongani a szobába S mig odakünn, híg velején a sárnak Szürke halandók köhécselve járnak : Gyújtsunk szivarra, — kék jellegű támad És vizsgálgassuk a füstkarikákat. A vértanuk emléke. — Ünnepségek Kaposváron. — Közeledik e gyászos évforduló, a fekete októberi nap, amelynek emléke véresen izzik elő a magyar nemzet történetéből. A seb, amit a gyűlöletes zsarnokság ütött a nemzet szívén, most, ötvennyolc esztendő múltán is vérzik. Azóta, hogy az aradi határt oltárrá avatta a hősök hőseinek utolsó sóhaja, vészes harcok dübörögtek át az országon. Az ezeréves alkotmány épületét a régi fegyverek ostromolták. A turányi faj alvó ereje felserkent,s ez az egetrázó erő. A bástyákon küzdöttek a hős őrcsapatok. Talpra állt megint Petőfi, népe. Csak a csatára hivó jelet várta. Nem is egyszer azóta. És annyi viszály után most találkozott a nemzet az ő királyával. A béke szivárványa ragyog az aradi Golgotán, ahol eddig a nemzet sorsának borúja tükröződött . . . A vértanuk emlékét kegyeletesen ünnepli meg a nemzet. Kaposváron ezúttalnagyobb gyászünnepség lesz. A szokásos gyászistentiszteletre a 48—49-iki honvédek a következő sorokkal hívják meg a közönséget: A somogyvármegyei 1848—49-es honvéd egylet tisztelettel értesíti Kaposvár város közönségét, hogy 1849. év október hó 6-án Aradon kivégezett 13 vértanú kivégeztetésének 58. évfordulója alkalmából október 6-án a kaposvári róm. kath. templomban délelőtt 9 órakor gyász isteni tiszteletet tartatik. Az egylet felkéri a tisztelt közönséget, miszerint a kegyelet ezen gyászünnepélyét megjelenésével megtisztelni kegyeskedjék. Kaposvárott, 1906. évi. okt. hó 1. Csák Kálmán a honvéd-egylet alelnöke, Benkő János a honvéd-egylet jegyzője. — Uj táblai elnök. A király báró Szentkereszty Zsigmond kúriai bírót, a nagyváradi Ítélőtábla elnökévé nevezte ki. — Névváltoztatás. Krausz Zsigmond bátéi illetőségű, kaposvári lakos családi nevének „Kovács“-ra kért átváltoztatását a m. kir. belügyminiszter megengedte. — Honosítás. Eredetileg a német birodalom polgára és somogyvármegyei Kálmáncsa község részéről a községi kötelékbe való felvétel iránt biztosított Exner Ágost Benő uradalmi szeszfőző, kálmáncsai lakos nejével, továbbá Anna, Ágost, Mária és Béla nevű kiskorú gyermekeivel a magyar állampolgárok közé felvétetett, illetőleg honosíttatott. — Felekezeti tanítók kinevezése. Nagy József Babócsára, Polczer József Farkasgyepüre kántortanitóknak, Eplényi Ferenc Lókusra, Sidó Gergely Táskára, Boross József Babócsára, Károly János Heresznyére osztálytanítóknak kineveztettek. — Eljegyzések: Cavallár Ödön honvédfőhadnagy, hadapród-iskolai tanár Nagyváradon jegyet váltott Mayor Miklós honvédezredes leányával Mariska kisasszonnyal. — Vasskó Árpád szab. szt. királyi körjegyző eljegyezte Poszek Aranka kisasszonyt Pécsről. — Liszwekkert Gergely eljegyezte Grosli Juliskát, Grosli Antal tabi nagy vendéglős és földbirtokos leányát. — Uj csendőr hadapród-tiszthelyettesek, a m. kir. honvédelmi miniszter Boros Lajos és Somogyi Mihály V. sz. csendőrkerületi hadapródokat hadapród-tiszthelyettesekké nevezte ki. — A posta köréből. A pécsi postaigazgatóság területén postamesterekké kineveztettek : Behme Lajos (Gálosfa-pályaudvar), Oszlányi Gabriella (Bereg), Fehér Margit (Gödre), Petricska Lukácsné (Iharosberény) és Schnell Matild (Ráctöttős). Áthelyeztetett: Gayer-Prandics Ilona Bárról Karancsra. Állásáról lemondott: Metzné Nagy Mária (Hosszúhetény), Kántor Kálmánna (Somogyszakácsi), Jakab József (Szabadszentkirály) postamester. — Bírósági kinevezés: Bajóti Ödön drabi járásbirósági albiró a veszprémi kir. törvényszékhez bíróvá neveztetett ki. — Iskolaszékek megerősítése. Homokbödöge, Döbrönte, Nagygarna, Dióskál, Nemesdéd, Csesznek és Boglár hitközségekben újonnan alakult iskolaszékek megerősítettek. — Birtokeladás. A zalamegyei nagyrécsei birtokot gróf Török Józsefné született Bitó Ágnes néhai Inkey László volt neje két millió 400 ezer korona örökárért eladta Inkey József és Pál bárók ihárosberényi nagybirtokosoknak. — Kik pályáznak a szigetvári kántori állásra. Tegnapig összesen 12 pályázati kérvény érkezett az elöljárósághoz. Eddig a következők pályáztak: Hutira Viktor Kula, Pál Vencel Gyergyószentmiklós, Willi Rezső Magyarkanizsa, Ördögh Gyula Kézdivásárhely, Dudás Géza Kolozsvár, Csiszár Pető Csikvártótfalva, Almásy Pál Kiskun-Dorozsma, Szemler János Ökörvölgy, Dőry Ernő Apóstag, Márton Kálmán Dombóvár, Büki Kálmán Szolnok és Mosonyi Ferenc Somberekről. — Katonaszabadító dijnok. Szenzációs csalási ügyben folytat most vizsgálatot a kaposvári rendőrség. Egy dijnok, ki a helybeli honvédnépfölkelési parancsnokság irodájában volt alkalmazva, több jómódú polgártól azzal csalt ki néhány száz koronát, hogy kiszabadítja őket a katonai kötelezettség alól. Uszkay Rudolfnak hívják a magáról megfeledkezett dijnokot, aki ellen feljelentést tettek Petkes József és Sziládi Lukács acsai lakosok népfelkelők, hogy kettőjüktől 280 koronát azzal csalt ki Uszkay Rudolf, hogy fölmenti őket a katonaságtól. Ők oda adták a pénzt, de bizony tovább katonák maradtak. Ugyanily panaszszal jelentkezett ma Sörös Ferenc is, akitől 40 koronát csalt ki a vak-