Somogyi Hirlap, 1907. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1907-03-01 / 50. szám

is fővárosi életet, de nincs hozzá elég monétá­­juk. Ugy­e­bár, furcsa majmok. Díszpéldánya van Kaposvárnak a lajhárok osztályából. Ez nem mozog, nem halad még akkor se, ha a közgyűlés határozat-puskával lő belé. Van itt kaméleon olyan színváltozatokban, hogy a szemlélő szeme káprázhat belé. Egy­szer fekete-sárga, a következő pillanatban pedig vörös-fehér-zöld színeket játszik. A helyi politikai pártokban tanyázik előszere­tettel és a szelek fuvása szerint változtatja a tanyáját. Elefánt van itt annyi, hogy a kontinens minden állatkertjének jutna belőle. Tessék csak este a korzón sétálni és megfigyelni a járókelőket. Ön azt hiszi, hogy az egy férj, vagy egy jóbarát, aki ön mellett elhalad, pedig elefánt az. Fiahordó is akad szépen , ezek rendsze­rint a hivatalokban ülnek és ott táplálják magzatjukat, de nem a saját, hanem a hiva­talok, a vállalatok emlőin. Bámulatos szép strucc példányok találha­tók a városházán, ott űzik nyugodtan és za­vartalanul az ő sajátos politikájukat. A vérszopó nadályok undok fajtája is élős­­ködik nálunk, értékesek azonban azon ritka tulajdonságaiknál fogva, hogy mihelyt a tör­vényszék elé kerülnek, angolnákká válnak és kisiklanak az igazságszolgáltatás kezéből. Rendkívül sokféle fajtája van nálunk a kutyáknak is, kik ugatnak, de harapnak is. Szép példányok a mi oroszlánjaink; ezek­nek az a különleges tulajdonságuk van, hogy nem járnak egyedül, mint a sivatag oroszlánja, hanem rendesen fiatal libácskákat kísérnek a korzón. Ad vocem libácskák — ezek valóban csó­kolni való kis édes állatkák, de ha aztán liba lesz belőlük, akkor igazán legjobb volna őket mind az állatkertbe küldeni, mint pél­dául a sárkányokat is. Ilyen majdnem min­den családban akad — nálunk ugyancsak el van terjedve. És végül nem szabad elfeledkezni az élesdi (parazita) fajról, amely olyan szapora nálunk, mint a házi nyúl, de — fájdalom — nem olyan ártalmatlan. Ezek csak a díszpéldányok. A többi apró szalagokról nem is érde­mes szólni, mert azok minden városban fel­­találhatók. irigyeltebb Romániában is rég be van vezetve, t. i. az, hogy a katonatisztek s a véderő egyéb tagjai — csakis szol­gálatban viselhetnek oldalfegy­vert, máskor — sohasem. Mert ők szolgálaton kívüli viszonyaik­ban épen olyan állampolgárok, mint a­mi. Óhajtandó és kívánatos volna, ha e kérdés megoldásához ez az újabb véres esemény köze­lebb vezetne bennünket, akkor nem hiába hullott ismét a pol­gárvér. Igen ám, de ehez elsősorban az kellene, hogy a dunaparti parlamentben valamivel keve­sebb legyen az üres szó s vala­mivel több az üdvös cselekedet és következetes kitartás — igazi produktiv nemzeti vívmányok eléréséért. — Adakozás a tüdővészesek pavilonjára. A tegnapi napon a Kaposvári Cukorgyár a tüdő­vészesek pavillonja céljaira 100 koronát küldött, amit e helyen köszönettel nyugtáz a somogymegyei közegészségügyi egyesület vezetősége. — Eljegyzések. Mosgay Gyula posta- és távirdasegédtiszt, lapunk munkatársa, jegyet váltott Futima Anna posta- és távirda-keze­­lőnővel. Szívből gratulálunk. — Simicz Lajos helybeli posta- és távirda­tiszt eljegyezte Gadányi Mariskát Szomajomból. — Országos vásárok Somogyban. Közeleg a tavasz, megindulnak az országos vásárok, Somogyvármegye területén március havában a következő községekben tartatnak országos vásárok: 1-én Háromfán, Szálkan, 4-én Hetesen, 5-én Kadarkúton, Vésén, 9-én Da­­rányban, 10-én Hatéban, Lengyeltótiban, 11- én Kéthelyen, Adandón, Nagyatádon, 12- én Gálosfán, Nagybajomban és Karódon. HÍREK. A tiszti kard. Egy kis hadnagy ösz­­szekaszabolt két ártatlan polgár embert. Igen. Egy kis huszárhadnagy, mikor már egy-két-kilenc üres literes üveg volt az asztal szé­lén, hajnal tájban összekaszabolt két polgár embert. Alaposan. Ez a véres eset Miskolcon tör­tént, de ép úgy megtörténhetett volna Kaposvárott is. Osztrák állapot ez, meg magyar is, mert szeretnénk felvetni azt a kér­dést, hogy mikor érjük mi azt észszerű állapotot, ami Angliá­ban, Franciaországban, sőt a Balkánnak gúnyolt, de nálunk — Áthelyezett törvényszéki elnök. Dr Nárai-Szabó Elek komáromi tör­vényszéki elnök a veszprémi tör­vényszékhez helyeztetett át. — A nyomorgó iparoscsalád számára adomá­nyoztak . Egy elemi iskolai tanító 3K, a „Korona“ szálló derék személyzetének gyűjtése 1610 K. Összesen 19 K 10 f. Eddigi gyűjtés 102 K 10 f. Köszönet érte a nemeslelkü adakozóknak. •— Bírósági kinevezés. Az igazságügymi­niszter dr Kalmár Vilmos kaposvári kir. tör­vényszéki aljegyzőt jegyzővé nevezte ki. — Beteg törvényszéki bíró. Galamb Zol­tán, a kaposvári kir. törvényszék köztiszte­letben és szeretetben álló bírója, mint rész­véttel értesülünk, súlyos betegen fekszik lakásán. — A malária. A kormány könyvet íratott a maláriáról. A hasznos könyvet elküldték Kaposvár városának is. A tanács kezelés és hasznosítás végett kiadta a könyvet a tiszti főorvosnak. — A katonaság köréből. A honvédelmi miniszter Szakács Lajost a 19. h. gyalogez­redben tartalékos hadapróddá nevezte ki, míg Czwingler Ferenc, Antal János és Feig­­ler László tartalékos hadnagyok a 19. h. gyalogezredben és Somssich László gróf, tartalékos hadnagy a 8. h. huszár­ezredben, védkötelezettségük teljesítése után a honvéd­ség kötelékéből elbocsáttattak. — Unghváry Károly meghalt. Nyolc éve történt. Városunk csöndjét szen­zációs esemény zavarta meg. Ungh­váry, a Somogy megyei Takarék­pénztár főkönyvelője hirtelen eluta­zott és­­ nem jött vissza. A taka­rékpénztár a megejtett rovancsolás alkalmával nagy hiányt konstatált. Megállapították, hogy a főkönyvelő sajátkezűleg készített álkulcsokkal felnyitotta a Wertheim-szekrényt , onnan tetemes mennyiségű pénzt magához vevén, eltűnt. Mozgósítot­ták egész Európa rendőrségét. Ame­rikában leste a kikötők rendőrsége. Hasztalan. Unghváry, ki világlátott ember volt s előzőleg hosszabb ideig Amerikában is tartózkodott, túljárt a Mihaszna Andrások eszén. A sze­rencse elkísérte egész Amerikáig, ott aztán amikor letette a partra, teljesen magára hagyta. Az első évet, a rendőrségtől való félelmében, bujdosásban töltötte, amely irgal­matlanul megviselte idegrendszerét, életerejét s pénzét majdnem teljesen fölemésztette. Egy év múlva családja is utána ment. Unghváry a remény letört szárnyaival s üres zsebbel várta őket. Évekig járták a meg­próbáltatások s a keserves életküz­delem Golgotájának úttalan útját. Most halálhírét vesszük. Gyermekei időközben felnőttek s szépen jöve­delmező állásuk van. Unghváry is, mintha felébredt volna dermesztő letargikus álmából, munkához látott, Mexikó egyik városában, Pueblában, a villámtelepnél nyert alkalmazást. Február elsején a Pueblában férjnél levő leányánál reggelizett. A szám­űzetésből, amelybe saját keze taszí­totta, megváltotta a­­ szíve. Szív­­szélütés érte, lebukott székéről és meghalt. Ezzel egy érdekes egyéni­ség tűnt le az élet színpadáról; egy kalandokban gazdag, küzdelemteljes élet nyert befejezést. Az Újvilág gazdag domíniumából neki is, mint annyi magyarnak, adott három lépés hosszú, három arasz széles­­ sírt. Gyöngéden föléje borul az idegen hant. A szél beülteti sírját a tropi­kus égöv tarka virágával, amelynek kelyhében csillogó tollú kolibri le­begteti parányi szárnyát. Egy napig beszélnek róla, akik ismerték s az­tán nevére lassan ráborul a fátyol amelyet mind sűrűbbre és sűrűbbre sző a — Feledés. — Csavargó szabólegény. Tomcsevics Andrá­s 35 éves helynélküli szabósegédet a rendőr­­járőr az éjjel a Kanizsai­ utcában részeg álla­­­potban az utón fekve találta, miért is be­kísérte s kijózanodásig lezárta. — Hanyag házigazdák. Ma 2 háztulajdo­­­nost jelentett föl a rendőr, mert sáros lá­­­dáikat az ismételt intő figyelmeztetés dacára sem tisztittatták le. Megbüntettetnek. — A ki a szemfedőt is ellopja. Peterla József temetkezési vállalkozó üzletéből isme­retlen tettes naponta lopkodta az utóbbi idő­ben hol a zsebkendőket, hol a gyertyáka­t, szemfedőket s a koporsó díszítésekhez hasz­nált papírokat. Peterka jelentést tett az eset­ről a rendőrségen. A gyanú a vállalat műi- „SOMOGYI HÍRLAP* 1907. március 1.

Next