Somogyi Hirlap, 1908. március (5. évfolyam, 52-75. szám)
1908-03-03 / 52. szám
52. szám. Kaposvár. Kedd, 1908. március 3. V. évfolyam. Előfizetési kgi évre 16 korona, fél évre 8 korona, negyedévre ... 1 korona, egy hóra 1 korona 50 fillér. 01]I Tanítóknak : Egész évre 12 korona. — Egyes szán ára 4 fill. Megjelenik kettő kivételével minden nap. Felelős szerkesztő: MIKLÓS GYULA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Korona-utca 7. sz. Nyilttér, mulatságok, báli kimutatások és magánközlemények soronkint.................................................................50 fillér. Eljegyzési és esketési értesítések dija ... 5 korona. /'35Mal a drágaságról. Kaposvár, március 2. Félévi ígérgetés után végre a kormánynak is eszébe jutott, hogy a drágaság dolgában valamit tenni kellene. Mint rendesen, úgy most is ankétet hív össze a kormány, hogy azon a felmerült nézeteket megvitassák. Ezzel aztán, tartunk tőle, abba is marad az egész mozgalom, mintha az ankét már magában is képes volna orvosolni a bajt. Már előzőleg minden törvényhatóságtól és minden kereskedelmi és iparkamarától véleményt kért a kormány a drágaság okait illetőleg. Nem valószínű tehát, hogy az értekezleten megjelentek valami újat tudjanak mondani. Nyilvánvaló, hogy a kormány maga sincs tisztában vele, hogy mi volna a teendő? Pedig a drágaság okai országosan nyilvánvalók. Tudott dolog például, hogy a hús drágaságát a szerbiai határzárlat okozta. Ezt a kormány éppen olyan jól tudja, mint bárki más. De ne higyyük, hogy e tekintetben változás történik, mert ha a kormány akarta volna, már rendezhette volna a szerb marhabehozatal kérdését. Vannak aztán a drágaságnak különleges okai is, melyek vidékenkint más-más viszonyok eredménye gyanánt jelentkeznek. Például a kaposvári drágaság, melyhez fogható talán az egész országban nincs, merőben lokális természetű. A városok drágaságát általában az okozza, legalább részben, hogy a kormányzat már évtizedek óta tétlenül nézi a városok eladósodását, melyet az is okoz, hogy állami feladatok teljesítéséért nem kapnak semmi ellenértéket az államtól. Alig van már város, mely haladása érdekében ne hozott volna óriási áldozatokat. Maga az állam, ha egy közintézmény elhelyezéséről van szó, valósággal kiuzsorázza a városokat. Nem arról van szó, hogy közérdekből hol lehetne legjobban elhelyezni azt az intézményt, hanem arról, hogy melyik város fizet többet érte? Ez a folytonos verseny teljesen kifárasztotta már a városokat és ha tovább tart, hát előbb-utóbb tönkre megy a városok egy része. Egyelőre odajutottunk, hogy a lakosság nem tud megélni a nagy drágaság miatt. Nagy az elégedetlenség, minek következtében a kormány egyre emelni kénytelen a tisztviselők javadalmazását, tehát, amit a városoktól nem egészen illendő módon kizsarolt, azt duplán kénytelen később megfizetni. A rossz gazdának mindig ez a sorsa. Ha most a kormány valóban tenni akar valamit a drágaság megszüntetése érdekében, akkor a reformot magamagán kell kezdenie. Enélkül az egész ankétezés nemér egy hajítófát. Megalakult az iparospárt. Az ipartestület közgyűlése. Ünnepelték az elnököt. — A „Somogyi Hírlap“ tudósítójától. — Kaposvár, március 2. Az iparosok egyetemének, az ipartestületnek közgyűlése tegnap délután zajlott le a városház közgyűlési termében. Ipartestületi ügyeken kivül szóbakerültek az iparosság ügyes bajos dolgai s keményhangu bírálatok hangzottak el azokkal a törekvésekkel szemben, melyek egy pénzintézetből indultak ki s a kisipar ellen irányulnak. Ezzel kapcsolatban — ahogy ez természetes — szó esett arról a támadásokról, melyekben az ipartestület elnökét, Szilágyi Samut részesítették, amiért az iparosok érdekében oly bátran sikraszállt. És a közgyűlés, mint egy ember állott lelkesen elnöke mellé s olyan ünneplésben részesítette, mely méltó válasza az iparosoknak azokra a támadásokra s mely ismételten tanúságot tett az ipartestület tagjai között fenálló kollégialitásról. Az ülés után megalakult az iparospárt. * Tudósításunk az ipartestület közgyűléséről és az iparospárt megalakulásáról a következő : A közgyűlés. Alig pár perccel 2 óra után zsúfolásig megtelt ipartestületi tagokkal a városi közgyűlési terem. Szilágyi Samu elnök konstatálta a közgyűlés határozatképességét s azt megnyitotta. Majd elnöki jelentését teszi meg. A jelentés tüzetesen beszámol a múlt esztendő minden eseményéről, sajnálattal jelenti az ipartestületi betegsegélyző pénztárnak feloszlatását s kritika tárgyává teszi a Kereskedelmi és Iparbank azon törekvéseit, melyekkel mint mondja, a kisipar egzisztenciája ellen indított hadjáratot. Zugó éljenzéssel fogadták az elnöki jelentést, melyet közbe-közbe is sűrűn megszakított a helyeslés és tetszés hangja. Hagelman Károly szól elsőnek a javaslathoz. Elkeseredett hangon beszél azokról a bankokról, melyek nem állanak hivatásuk magaslatán s az iparosok érdekei ellen dolgoznak. Szól a kisipar elnyomásáról, végül összetartásra hivja fel iparostársait, hogy állást foglalhassanak el az ilyen törekvésekkel szemben. Légár Lajos üdvözli Szilágyi Samut azért a munkásságért, melyet, mint ipartestületi elnök az iparosok érdekében oly önzetlenül kifejtett. Szól arról a támadásokról, melyek Szilágyit önzetlen munkálkodása közben érték s általános lelkesedés közepette indítványozza, hogy az ipartestület elnökének Szilágyi Samunak jegyzőkönyvi köszönetet mondjanak s további ragaszkodásukról biztosítsák. Borovitz Manó köszönetet tolmácsol az elnöknek, mert jelentésében minden apró dologra kitért. Panaszolja azt a szomorú állapotot, melybe a betegsegélyző pénztár feloszlatása sodorta az iparosokat. Lencz Sándor szíves örömest járul hozzá Légár Lajos indítványához, csak azzal kívánja megtoldani, hogy ezzel egyidejűleg Szilágyi Samut újból válasszák meg elnökké. (Hosszan tartó lelkes éljenzés.) Azután a közgyűlés úgy az elnöki jelentést, mint Légár Lajos indítványát tudomásul vette, illetve elfogadta; a Szilágyi Samu újból elnökké választása dolgában később, egyhangú lelkesedéssel határoztak. Tudomásul vették a pénztári jelentést s a pénztárnok részére a felmentvényt megadták. Szilágyi Samut egyhangúlag újból az elnöki tisztségre emelték s ragaszkodásukról a legmelegebben biztosították. Elfogadták az 1908. évi költségelőirányzatot, választmányi tagokat megválasztották Sánta János, Kriszt István, Légár Lajos, Kertész Lajos, Golobics Pál, Popper Dávid, Schulcze Ottó és Kolovics Andor tagokat. Pénztáros lett Székely Ármin lemondása folytán — kinek buzgó munkásságáért köszönetet mondottak — Popper Dávid. A tárgysorozat utolsó pontjánál Farkas Géza szólalt fel s rámutatott arra a kelevényre, melyről a „Somogyi Hírlap“ már régebben itt is: — az inasgyerek szervezésére. Indítványozta, hogy az ipartestület tegyen lépéseket e beteges mozgalomnak csírájában való elfojtására. Lencz Sándor tudomása szerint a kaposvári munkásbiztosító pénztár egyik hivatalnoka az, aki az inasok szervezését intézi. Tiltakozik az ellen, hogy egy olyan ember.