Somogyi Hirlap, 1908. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1908-07-01 / 148. szám

2 A kijelölő választmányba a képviselőtes­tület dr Zánkay usztávot és dr Berger Samut küldte ki, az elnök Csorba Edét és dr Gulyás Ferencet kérte fel. Három szavazóküldöttséget alakítottak meg. Az első küldöttség, melynél az első számve­vőre szavaztak Korniss József, Darnay Béla és Bien Dávid; a második küldöttség, mely a második számvevő szavazatait szedte el, Lencz Sándor, Weisel Samu és Kopátsy Sándor; a harmadik küldöttség, melynél a rendőrfogalmazói állásra szavaztató, Légár József, Fleiner Mór­cr és Légár Lajos ta­gokból állott. Ezután a kijelölő választmány visszavonult s fél órai tanácskozás után közölte a kép­viselőtestülettel, hogy az első számvevői állásra Izsák Lajos já­rási számvevőt, Tóth Lajos és Takács Béla adótiszteket; a pénztári számvevői állásra Horváth László irodatisztet és Szabadi Ferenc adó­hivatali tisztet, a rendőrfogalmazói állásra Tóth Gyula rendőrirnokot, Végh József ügyvédjelöltet és Kerepessy Vincét jelölte. Nem jelölték: a második számvevői ál­lásra Szaflarszky Lajost, mert testvére szám­vevő, a rendőrfogalmazói állásra Györgymes­­ter Imre nagyhárságyi lakost. A választás szavazólapokkal történt a kö­vetkező eredménnyel : 1. számvevő lett: Izsák Lajos 48 szava­zattal, kívüle Tóth Lajos 34 szavazatot ka­pott. Pénztári számvevővé Horváth Lászlót vá­laszt­ották 46 szavazattal Szabadi Ferenc 32 szavazata ellenében Legfényesebben Tóth Gyula győzött, aki 76 szavazattal lett rendőrfogalmazóvá, míg Végh József összesen 7 szavazatot kapott. Az eredmény kihirdetése után a megvá­lasztottak letették a hivatali esküt. Ezután Plachner Sándor elnök intézett néhány szót a megválasztottakhoz, akiknek nevében Izsák Lajos válaszolt s megköszönte a beléjük helyezett bizalmat. ránk nem nagyon virágzó és ép most fej­lődő iparát annyira visszavetnék, hogy azt két-három évtized alatt sem lehetne vissza­pótolni, így tehát az önálló vámterületnek sok haszna nem lenne. Sőt! Ezt akarja mindenkép megakadályozni az iparosság. Tegnap a kaposvári iparosok egy jelentős része is állást foglalt e tervezetek ellen, ab­ból az alkalomból, hogy az építőiparosok gyűlést tartottak. Ezen a gyűlésen Farkas Elek, az „Építő­iparosok Országos Szövetsége“ főtitkára tar­tott előadást azokról az abszurd állapotokról, melyek a betegsegélyző pénztáraknál dívnak s melyekről a „Somogyi Hírlap“ már elég részletesen beszámolt egynéhányszor. Foglalkozott azután a balesetbiztosítóval, mely hihetetlenül magas és aránytalan teher­rel fogja sújtani az iparosokat. Végül ismertette az ipartörvény-revíziót s hangoztatta, hogy a sérelmek ellen csak tö­mörüléssel lehet szembeszállni és győzelmes harcot vívni. Értesülésünk szerint Kaposváron már a közeljövőben szervezkednek az iparosok, szakmára való tekintet nélkül, hogy jogaikat megvédhessék, sérelmeiket orvosolhassák. Iparosok szervezkedése. ♦ A munkás- és balesetbiztosító pénztár, az új ipartörvény és egyebek miatt. * Az építőiparosok gyűlése. — A „Somogyi Hírlap“ tudósítójától. — Kaposvár, június 30. Nagyon szomorú tényként kell konstatál­nunk, hogy míg egyrészt a közélet forga­tagában olyan hangzatos és hazafias jelsza­vak röpködnek, melyek az önállóságunk bekövetkeztét, például az önálló magyar bank és vámterület felállíthatását engedik kö­vetkeztetni, addig a valóságban minden, vagy nagyon sok rendelkezés és homlok­­egyenest ellenkezik ezzel a törekvéssel. Az önállóságért küzd a nemzet évszáza­dok óta s hiába. Nagy szerencsétlensége az országnak, hogy mindig és minden időben voltak olyan em­berek a kormány tagjai között, akik nem átallották nemzetük és hazájuk ellen dol­gozni. Ma nem hisszük, hogy akadna a kormány­tagok között egy is, aki egyebet tekintene szem előtt, mint­ a haza boldogulását. S mégis úgy látjuk, hogy rosszakaratú tanács­adók olyasvalaminek törvényerőre emelésébe akarják belevinni, amellyel ab óva elvágják az önállóság lehetőségét. A munkásbiztosító- és balesetbiztosító pénztárral olyan terhet akasztottak az ipa­rosság nyakába, amelyet csak győzzön hor­dani s amely a legelképzelhetetlenebb mó­don aránytalanul nyitja az iparosok egyik, vagy másik részét. A készülőfélben levő ipartörvény-revizió pedig olyan dolgokat tartalmaz, melyek ha­ Öngyilkosság Szentjakabon. Három forint miatt ?! Egy rejtélyes titok. — A „Somogyi Hírlap” kiküldött tudósítójától. — Kaposvár, június 30. Nemrégiben cikkeztünk arról, hogy a XX. század idegessége veszélyesen terjed az egy­szerű nép körében. A régi világban, ha valaki egy kissé ösz­­szeütközésbe került a jogrenddel, elbujdosott addig, amíg elfelejtették. S a legrosszabb esetben nem tért vissza szülőfalujába, hanem másutt telepedett meg. De azért az emberi­ség nem veszítette el egyetlen katonáját sem. Ma azonban ? ! . . . Ma a legkisebb do­logért, a leghaszontalanabb apróságért a töl­tött revolverhez nyúl az ideges ember. És sajnos a romlatlan lelkű nép körében is. Vasárnap megint egy szomorú példával szolgált az Élet. Egy parasztfiú agyonlőtte magát, még­pe­dig állítólag azért, mert elveszített 3 forintot. A megdöbbentő esetről kiküldött tudósítónk a következőket jelenti: Vasárnap délelőtt Németh György községi biró hasonnevű fia agyonlőtte magát s nyom­ban meghalt. Az öngyilkosság okát illetőleg különböző verziók keringnek a községben s ezekből csak körülbelül sikerült tudósítónknak az öngyilkosság tulajdonképeni okát megállapí­tani. A 18—19 éves Németh György nagyon ábrándozó természetű gyerek volt, aki rózsa­színűbb ködben látta a világot, mint amilyen. Mikor a tapasztalásból tudta már, hogy az élet nem valami dicső dolog, hogy egész másként folyik a világ sorsa, mint ahogy kellene: búskomorrá lett s — a közvetlen szomszédok tanúsága szerint — sokat fog­lalkozott az öngyilkosság gondolatával. Ezelőtt vagy tíz nappal szülei beküldték Kaposvárra, hogy a heti befizetést a takarék­­pénztárban eszközölje. A fiú ekkor — állítólag — elköltött a pénzből 3 forintot. Ezért a szülők egy kissé megkorholták. SOMOGYI HÍRLAP 1908. Július 1. A fiú azóta méginkább magába zárkózott, búskomor volt. A múlt hét vége felé levele­ket kezdett irogatni, de senkinek sem mu­tatta meg. Vasárnap reggel bejött Kaposvárra, 10 óráig a templomban tartózkodott, azután ha­zament s a déli harangszóra a kert kicsiny lugasában szivén lőtte magát, r­ögtön meg­halt. A hátrahagyott sok levél közül szüleihez is intézett egyet, amelyben öngyilkosságának okáról semmit sem irt, csupán azt kérte, hogy Péter Pál napján délután 5 órakor temes­sék el. Ezt az utolsó kívánságát teljesítették s tegnap délután helyezték örök nyugalomra a község általános részvéte mellett. Az öngyilkosság valószínű okát a 3 forint elvesztésében sejtik, amihez talán hozzájárult valami kis szerelmi ügy is. Football mérkőzés. A kaposváriak győzelme. Eredmény 5:1 és 3:1. — A Somogyi Hírlap tudósítójától. — Kaposvár, június 30. A Kaposvári Athletikai Club vasárnap és hétfőn tartotta a saison első felének utolsó mérkőzéseit, melyek mindkét napon a ka­posváriak fényes győzelmével végződtek E mérkőzések a K. A. C. csapatának kitűnő voltáról tettek bizonyságot és szembetűnő volt ama fegyelem, mely az eredményes mérkőzések egyik fő feltétele és mely egy jól szervezett csapatnak mindig elengedhetetlen kelléke. Dicséretes munkát végzett a K. A. C. csapata és közönségünk, mely mindkét na­pon szép számban jelent meg, élvezettel szemlélte a m­érkőzéseket és a K. A. C.-hoz fűzött reményeiben immár nem csalatkozott A hosszú szorgalmas treiningnek, fegyelme­zettségnek meg volt az eredménye és közön­ségünk a K. A. C. csapatában egy maga­sabb klasszisú egyéni és összjátékkal ren­delkező csapatot szemlélhetett, mely mellett a „Fekete Tizenegy” csapata messze elmaradt. A budapestiek minden erejüket megfe­szítve sem tudtak ellentállni a kaposváriak kitűnő támadásainak és áttörni képtelenek voltak annak védelmét • • • Az egy-egy goal, mit a K. A. C hálójába mindkét napon beadtak, inkább csak a K. A. C. védelmének könnyelműségén mállott, semmint a budapestiek ügyességének voltak azok betudhatók. A kaposváriak részéről a játék a lehető legfrisebb volt, míg a pestiek nem egyszer ragadtatták magukat durva­ságra, különösen a második napon, mikor a feketék mind, a kapujukat védelmezték a kaposváriak bombázása közben. És, hogy a kaposváriak a második napon csak 3 cse­kély goalkülönbséggel győztek, annak oka az, hogy a feketék mind a kapujukban áll­tak és így valóságos egy kapura való os­­tromban szemlélte a publikum a kaposváriak óriási fölényét. Feltűnő volt a kaposváriaknál különösen a csatársor szép összjátéka és különösen a balszélső és összekötő lerohanásai alkalmá­val zúgott fel gyakran az „éljen", mely al­kalomkor másrészt jól mulatott a közönség a pestiek tehetetlenségén. Különösen feltű­nést keltett nyugodt, elegáns játékával Krá­­zsovits és biztos passaival Dr Simon I., míg a balszélső Bodor lerohanásai­ képtelenek voltak a pestiek feltartóztatni. Jó erő nyert a K. A. C. a fiatal Szilágyi­ban, ki most ját­szott először nyilvános mérkőzésén és félel­metes biztos lövéseivel már is feltűnést kel­tett. Dr Simon 11. ismét kezdi visszanyerni a régi jó formáját. A fedezetsorban gyönyörű

Next