Somogyi Hirlap, 1908. szeptember (5. évfolyam, 199-223. szám)

1908-09-01 / 199. szám

V. évfolyam. Kaposvár. Kedd, 1908. szeptember 1. 199. szám. Előfizetési Egy évre 16 korona, fél évre 8 korona, negyedévre 4 korona, egy .hóra 1 korona 60 fillér, Ql­­I Tanítóknak : Egnai túra 12 korona. — Egyen arám ára 4 fill. M­egjelenik hétfő kivételével minden nap. Felelős szerkesztő: MIKLÓS GYULA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Korona-utca "7. sz Nyilttér, mulatságok, báli kimutatások és magánküllemények soronkint.................................................................................60 fillér. Bejegyzési és esketési értesítések díja ... 8 korona. Tüzes sebek. Kaposvár, augusztus 31. A sápadt ősz derengéséből vér­piros lángok csapkodnak felénk, akik még a nyárutó verőfényén járunk. Nemzeti életünk olyan határkövéhez közeledünk, amely vagy diadalunk oszlopa lesz, vagy a halálunk hir­detője. Még kevesen érezzük a forró lehelletét és kevesek vérén iramlik át az idők nagyszerűségének tudata, de valamit sejt, valamit vár mind­egyikünk. És legjobban vár a nép. A meg­gyötört, de még mindig naivan hivő, aranyos meséken kapó nép. Megvál­tást vár onnan felülről, a belügy­miniszteri fiókból. Várja az uj vá­lasztói jogot. Akárcsak a mesék királylánya a talpig vasba öltözött hőst, aki pallosával levagdossa a tűzokádó sárkány hét fejét. Pedig az a törvény még csak ter­vezet, és ha szentesítik is, papírtör­­vény marad. — Életté az emberek váltják. Az emberek, akik a bizalmat épp úgy megcsalhatják, a nagy érdeke­ket tulajdon érdekeiknek épp úgy alája vethetik, mint a másik törvény választottjai. Az intézmények holt malasztjába mindig az emberek visznek életet, tartalmat. Az új törvény lehet még olyan jó,­­ ha azok az emberek, akik a bársonyszékekbe és a kép­viselői padokba jutnak, malomalatti politikusok, demagógok és csak gö­rögtüzes jelszavakban dúslakodnak, akkor a törvény a népre nézve épp oly rossz, mint a régi. És mert a körülmények éppen nem tárnak fe­lénk biztató jelenségeket, félő, hogy az emberfigurák újak lesznek, de a nép örök sebei tovább égnek. Erről a sokat meghányt-vetett javaslatról érdekesen nyilatkozott tegnap Hadik gróf államtitkár. A nyilatkozatról lapunk más helyén teszünk említést. * * * És ha már a sebekről beszélünk, érintük a másikat is, a nagyok közt is a nagyot. Ebbe fulad bele a mi iparunk, kereskedelmünk, szellemi életünk ; ebben zúzódik porrá a mi tömérdek erőnk. A kicsi, jelenték­telen, félős, aprólékos dolgokban. Minálunk nem csapkodhatnak a szárnyak, ha még olyan izmos is, röpülni vágyó szárnyak is ujongva, diadalmasan. Apró pepecselés, félté­kenykedés meg tudatlanság szülte gátakba ütközik, mint a csiga a szarvával és nem tudunk nagysza­básút produkálni. Még mindig ott tartunk, hogy rostokolunk, neki­nekibuzdulunk és­­­elhallgatunk. Reális beszédre váltva: nálunk a pénz nem áll a szellemi tőke mellé, hogy a munkának érvényt, a mun­kásnak jólétet szerezzen. Művészi iparunk, nagyobb vágású találmányaink, a fölfelé törtető szel­lemi és anyagi erő elakad, belepusz­­tul az agyonhallgatásba, a lekicsiny­lésbe, a meg nem értésbe, a fukar­ságba. Aki lát, az megért és följajdul. Mert egyebet nem tehetünk. A választójog reformjáról. — A belügyi államtitkár nyilatkozata. — Kaposvár, augusztus 31. Hadik János gróf belüg.. államtitkár ér­dekes és jelentős nyilatkozatot tett a M. H.­­ban a választójogi reform dolgában, amely az utóbbi időben ötletszerűig fölmerült új­ság­cikkek keretében ismét erősen izgatta a közvéleményt. Sok és félre nem ismerhető jelét látjuk minduntalan annak, hogy a reformon nem­csak meleg ügyszeretettel és erős munka­kedvvel dolgozik a belügyminiszter a nyári pihenő alatt is, nem lehet benne kétség, hogy a korszakosan nagy horderejű alkotás minden izében készen, tető alatt fogja várni a parlament megnyitását. Egyes lapok, rész­ben, hogy tápot adjanak a közérdeklődésnek s talán azért is, hogy kikémleljék a hangu­latot, a reformtervezet egyes részleteibe be­világítani próbáltak. Természetesen a cikkeik keretében fölme­rült eszmék, adatok és kutatások éppenség­gel nem voltak autentikusoknak tekinthetők, mivel a kormány, amint a belügyi államtit­kár a legnagyobb határozottsággal kijelen­tette, a választójogi reformra vonatkozó ter­veit mindaddig nem hozza s már csak ildo­mossági szempontból nem is hozhatja mind­addig nyilvánosságra, amíg a szövetkezeti pártokkal meg nem ismertette. Hadik János gróf nyilatkozata, amellyel minden hivatalos színezetet a legerélyesebben megtagad a kormányhoz és a belügyminisz­terhez legközelebb álló lapok azon cikkeitől is, amelyek a választójogi reformmal foglal­koznak, igen találóan adja okát annak, hogy milyen erők és körülmények formálják és hevítik a választójogi reform körül hullámzó hangulatot. Szorongatják az adósokat. V igyonnovellázott adós panasza.) — Levél a szerkesztőhöz. — Kaposvár, augusztus 31. Az uj végrehajtási novella parlamenti tár­gyalása alatt, de különösen annak elfoga­dása után különböző véleményekkel talál­koztunk a novellát illetőleg úgy a fővárosi, mint, a vidéki lapokban. Ezeknek a véleményező cikkeknek nagy­­része vehemens támadás volt a kormány és a parlament ellen, tisztán abból indulva ki, hogy az adósok szegények és sokan vannak. A támadások nem voltak alaposak, minden tudás és tapasztalás nélkül intézték az örö­kösen ellenzők. A „Somogyi Hírlap“ egynéhány cikkben bizonyította, sőt lapunk mai számában is bőven foglalkozunk vele, hogy bár semmi­kép se nagy boldogság, ha az adósokat szorongatják s főként ha megszűnik a hitel, — de a törvény nem tartalmaz embe­rietlen dolgokat s mindössze kissé szokat­lan lesz az első időben. Az „audiatur et altera pars“ elvénél fogva helyt adunk most egy olyan levélnek, mely — a levélíró szerint — megtörtént tényeket tartalmaz s valóban indító oka lehetett a felszólalásnak. A levél itt következik: Tekintetes Szerkesztő Úr! Kérem b. lapjában a következőket közreadni. Az új végrehajtási törvény már meg­kezdte áldásos működését, amennyiben az eddigi gyakorlattól eltérően a végrehajtási eljárással járó humánus költségeket meg­kétszerezni. A napokban történt ugyanis velem az, hogy a csurgói kir. járásbíróság egy 5 kor. 54 fill. tőke, s 30 kor. 40 fill. el­járási költség behajtása végett, az elöljá­róság mellőzésével, közvetlen a csurgói kir. járásbirósági végrehajtót küldötte ki, a­minek következtében 43 kor. 20 fillér csekély végrehajtási díj merült fel. Ezek­ből látható az új törvény humánus intéz­kedése, mert a régi gyakorlat szerint, al­peres amúgy is szomorú helyzetének fi­gyelembe vétele mellett, költség­kímélés szempontjából, 40 korona követelés ere­jéig a végrehajtással a községi elöljáró­ság szokott megbizatni. Ne búsuljanak tehát a hitelezők, hisz az új törvény humánus intézkedései meg­védik őket a tönkremenéstől s nem en­gedik, hogy az alperes az ő kárukra meg­­vagyonosodjék, mi szegény adósok pedig elmondhatjuk, hogy: adtál uram esőt, de nincs benne köszönet, de ments meg min­ket az uj végrehajtási törvény támoga­tásától. Belezna, 1908. aug. 28. Tisztelettel Spierer Mór vendéglős.

Next