Somogyi Hirlap, 1908. október (5. évfolyam, 224-250. szám)
1908-10-01 / 224. szám
Kaposvár. Csütörtök, 1908. október 1. 9.71 szám V. évfolyam. előfizetési Egr évre 16 koron*, fél évre 8 koron*, negyedévbe ... 4 korona, egyér* 1 korona 60 fillér, dl] : Tanítóknak : Egeai árra 12 korona. — Egyen támara 4 fill. ■ egyelenik hétfő kivételével minden nap. Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Korona-utca ?. sz Nyilttér: mulatságok, báli kimutatások és magánközlemények soránkint . ... . . . . . 50 fillér. Eljegyzési és esketési értesítések díja ... 5 korona. MIKLÓS GYULA: Nem lesz kalandor-politika. Kaposvár, szeptember 30. A választójog reformjának eddig is sokat vitatott kérdésébe most erős súllyal esett bele az a tabellázat, amelyet a plurális választói szavazatokról készített a központi statisztikai hivatal, a belügyminisztérium számára. Voltaképpen ez csak kimutatás s nem maga a törvénytervezet. Hasonló kimutatások készülek többször is, csak ennek az egynek jutott ez a kiváló szerencse, hogy valaki ellopta a statisztikai hivatalból, hogy egy szocialista lapban közreadhassa. Az ügyben lopás címén már meg is indította a vizsgálatot a budapesti államrendőrség. Ennélfogva mindenesetre csinos előzménye van a korai nyilvánosságra jutásának. A szenzáció azonban természetesen kapva-kapott rajta, hogy módjában lehet néhány héttel előbb tárgyalnia azt, amit pár hét múlva lopás nélkül is megkaphatott volna. De most már mindegy. Csak a nagy tárgyalási kedvben az a tévedés történt, mintha ez a kalkuláció már a tényleges törvénytervezet volna. Nem az pedig. Csak statisztikai számadatok gyűjteménye, amelyek még nem is jutottak a belügyi minisztériumhoz, amikor már az ellopatás gyönyörében részesültek. Annyi azonban bizonyos e nélkül is, hogy a választójogi reformot a plurális szavazatok rendszerével akarja megcsinálni a kormány. S ez ellen van most a sok türelmetlenkedés, fenekedés. Az ellenvélemény a többes szavazati jogot jogtalanságnak tartja és azt mondja a nóta, hogy ez nem felel meg semmiféle olyan követelménynek, amelyet a reform irányában támasztottak. Hát hiszen annyi kétségtelen, hogy nem elégíthet ki az új javaslat majd minden igényt, különösen nem a túlhajtottakat. Nem szabad feledni, hogy tökéletes idealizmus, különösen a jogok világában nincsen, de még Magyarország sincsen valami nagyon ideális helyzetben. Hogy a bővített választói jognál a szavazatok számai miként alakulnak ki, arról egyelőre biztos számításokat tenni nem lehet, csak hozzávetőlegeseket. Mert mint említettük, a statisztikai hivatalnak nyilvánosságra került számadatai ezidőszerint még csak kombinatív jelentőségűek s hogy ezeket az adatokat miként és mennyiben alkalmazza majd a törvény, azt előre nem tudhatjuk. Csak maga az a kérdés vált most már nyílt ténnyé, hogy a reformban érvényesülni fog a szavazati jognál a pluralitás. Ez az, ami a nemtetszést fölkelti némely oldalon, ha akár mesterségesen is. Pedig mindenki tudhatja, hogy a pluralitás nélkül a reformot megcsinálni lehetetlen abban a speciális helyzetben, amelyben Magyarország van. Ahoz, hogy általános és teljes, egyforma szavazati jog legyen, még élnie kell az országnak. Hirtelen behozatala csakugyan a sötétbe való ugrás lenne s beláthatatlan következményekkel járna az országra nézve. Olyan eshetőségek is lehetnének, hogy a magyar parlamentben az ország ellenségei juthatnának számottevő súlyra. Mi, sajnos, nem tartozunk azon, nyelvre és fajta egységes államok közé, amelyek magukat nyugodtan bízhatják az általános szavazati jogra. Az egészen természetes lehet például a franciánál, akinek az országában elvégre minden állampolgár francia, de egészen más nálunk, ahol a túlzó elemek mellett még hazafiatlan elemek is vannak. Olyan hazafiatlan elemek, amelyek már a jelenlegi választási rendszer mellett is érvényesülni igyekeztek s bizonyos fokig bírtak is a magyar parlamentben. — Itt gondoskodni kell arról, hogy a kiterjesztett jogok mellett is meg legyen óva a nemzeti felsőbbség s a magyarság domináló helyzete. Az értelmiséghez kötött plurális szavazati jog kétségtelenül tartalmaz demokratikus igazságot, mert hiszen a többértékű a demokráciában is csak többértékű lehet. Amellett előkészítheti a nemzetet az általános szavazati jogra, amelyre idővel meg kell érnie. Amikor majd elmúlnak mindenféle széthúzások, nemzetiségi velleitások, amikor majd minden állampolgárnak a tudatában lesz az, hogy egyúttal magyar érzelműnek is kell lennie. A „Somogyi Hírlap“ szerkesztőségének és kiadóhivatalának telefonszáma: 5. Politikai hírek. A legújabb események. * Kaposvár, szeptember 26. az ellenkoalíció. A koalíció esküdt ellenségei elérkezettnek látják az időt, hogy nyíltan is csatasorba álljanak az új rendszer ellen. Az úgynevezett ellenkoalíció még nem alakult meg, rendes konferenciájuk még nem volt, de azért a nemzetiségi pártok, a szociáldemokrata párt, a radikális reformpárt és mindenfajta parasztpártok vezető férfiai közül többen már nem egyszer tanakodtak azon, milyen egységes keretben kellene az Andrássy-féle választójogi reformjavaslat ellen közös harcot folytatni. Kissé elentétes elemekből álló társaság ez, de esetleg mégis egyesíti őket közös érzésük, az új rend ellen forduló ádáz gyűlölségük. Kmety úr, az érzékeny. Kmety Károly a függetlenségi és 48 as pártból kilépett. Miért? Mert nem jelölte a delegációba. Hol itt az elvi sérelem ? Elvi ok nélkül lehet egy pártkörből ki és belépni ? Elcsodálkoznának a jó kurucok, ha megtudnák, hogy azért lép valaki a pártból ki, mert nem lett delegátus. A delegáció egyik bizottsága a Háznak. Semmi más. Nagy félreértés, hogy valaki egy politikai körnek addig marad tagja, amíg kiküldik egyik-másik bizottságba. Mikor megválasztották Esztergomban Kmety Károlyt, nem vallott szint, nem volt függetlenségi, csakis választói szorították be a függetlenségi pártba és pedig olyan erővel, hogy csakhamar a másik oldalon domborodott ki. úgy látszik, hogy addig és addig domborodott, amíg belőle kilyukadt. A nuncius a prímásnál. Granito di Belmonte bécsi pápai nuncius, aki titkárával, Mr. Rossival Budapestre érkezett, hosszabb látogatást tett a hercegprímásnál. A konferencia a két főpap között félóra hosszáig tartott. Nem kizárt, hogy ezzel az alkalommal a Ne temere dekrétum is szóba került. A tanácskozást folytatják. fflontecnccoli gróf Triesztben. Montecuccoli gróf tengerészeti parancsnok adjutánsának, Lucich Károly sorhajóhadnagynak kíséretében Triesztbe utazott, hogy az „Erzherzog Franz Ferdinand“ hadihajó vízrebocsátásánál jelen legyen. Változás a budapesti konzuli karban. Petkovics Tósa, budapesti szerb főkonzul legközelebb megválik állásától, mert a szerb kormány az egyik megüresedő követi állásra szemelte ki. Püspöki értekezlet: Vaszary Kolos bíboros hercegprímás október 1-ére püspöki értekezletet hívott össze. Az értekezleten a kiküldött szakbizottságok jelentéseit terjesztik elő.