Somogyi Hirlap, 1908. október (5. évfolyam, 224-250. szám)

1908-10-01 / 224. szám

Kaposvár. Csütörtök, 1908. október 1. 9.71 szám V. évfolyam. előfizetési Egr évre 16 koron*, fél évre 8 koron*, negyedévbe ... 4 korona, egy­­ér* 1 korona 60 fillér, dl] : Tanítóknak : Egeai árra 12 korona. — Egyen tám­ara 4 fill. ■ egyelenik hétfő kivételével minden nap. Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Korona-utca ?. sz Nyilttér: mulatságok, báli kimutatások és magánközlemények soránkint . ... . . . . . 50 fillér. Eljegyzési és esketési értesítések díja ... 5 korona. MIKLÓS GYULA: Nem lesz kalandor-politika. Kaposvár, szeptember 30. A választójog reformjának eddig is sokat vitatott kérdésébe most erős súllyal esett bele az a tabellá­­zat, amelyet a plurális választói sza­vazatokról készített a központi sta­tisztikai hivatal, a belügyminiszté­rium számára. Voltaképpen ez csak kimutatás s nem maga a törvénytervezet. Ha­sonló kimutatások készülek több­ször is, csak ennek az egynek ju­tott ez a kiváló szerencse, hogy va­laki ellopta a statisztikai hivatalból, hogy egy szocialista lapban közre­adhassa. Az ügyben lopás címén már meg is indította a vizsgálatot a budapesti államrendőrség. Ennél­fogva mindenesetre csinos előzménye van a korai nyilvánosságra jutásá­nak. A szenzáció azonban természete­sen kapva-kapott rajta, hogy mód­jában lehet néhány héttel előbb tár­gyalnia azt, amit pár hét múlva lopás nélkül is megkaphatott volna. De most már mindegy. Csak a nagy tárgyalási kedvben az a tévedés tört­ént, mintha ez a kalkuláció már a tényleges törvénytervezet volna. Nem az pedig.­­ Csak statisztikai számadatok gyűjteménye, amelyek még nem is jutottak a belügyi mi­nisztériumhoz, amikor már az ello­­patás gyönyörében részesültek. Annyi azonban bizonyos e nélkül is, hogy a választójogi reformot a plurális szavazatok rendszerével akarja megcsinálni a kormány. S ez ellen van most a sok türelmetlen­kedés, fenekedés. Az ellenvélemény a többes szavazati jogot jogtalan­ságnak tartja és azt mondja a nóta, hogy ez nem felel meg semmiféle olyan követelménynek, amelyet a reform irányában támasztottak. Hát hiszen annyi kétségtelen, hogy nem elégíthet ki az új javaslat majd minden igényt, különösen nem a túlhajtottakat. Nem szabad feledni, hogy tökéletes idealizmus, különö­sen a jogok világában nincsen, de még Magyarország sincsen valami nagyon ideális helyzetben. Hogy a bővített választói jognál a szavaza­tok számai miként alakulnak ki, ar­ról egyelőre biztos számításokat tenni nem lehet, csak hozzávetőle­geseket.­­ Mert mint említettük, a statisztikai hivatalnak nyilvánosságra került számadatai ezidőszerint még csak kombinatív jelentőségűek s hogy ezeket az adatokat miként és mennyiben alkalmazza majd a tör­vény, azt előre nem tudhatjuk. Csak maga az a kérdés vált most már nyílt ténnyé, hogy a reformban ér­vényesülni fog a szavazati jognál a pluralitás. Ez az, ami a nemtetszést fölkelti némely oldalon, ha akár mesterségesen is. Pedig mindenki tudhatja, hogy a pluralitás nélkül a reformot megcsi­nálni lehetetlen abban a speciális helyzetben, amelyben Magyarország van. Ahoz, hogy általános és teljes, egyforma szavazati jog legyen, még élnie kell az országnak. Hirtelen behozatala csakugyan a sötétbe való ugrás lenne s beláthatatlan következményekkel járna az országra nézve. Olyan eshetőségek is lehet­nének, hogy a magyar parlament­ben az ország ellenségei juthatná­nak számottevő súlyra. Mi, sajnos, nem tartozunk azon, nyelvre és fajta egységes államok közé, ame­lyek magukat nyugodtan bízhatják az általános szavazati jogra.­­ Az egészen természetes lehet például a franciánál, akinek az országában elvégre minden állampolgár francia, de egészen más nálunk, ahol a túlzó elemek mellett még hazafiatlan ele­mek is vannak. Olyan hazafiatlan elemek, amelyek már a jelenlegi választási rendszer mellett is érvé­nyesülni igyekeztek s bizonyos fo­kig bírtak is a magyar parlament­ben. — Itt gondoskodni kell arról, hogy a kiterjesztett jogok mellett is meg legyen óva a nemzeti felsőbb­­ség s a magyarság domináló hely­zete. Az értelmiséghez kötött plu­rális szavazati jog kétségtelenül tar­talmaz demokratikus igazságot, mert hiszen a többértékű a demokráciá­ban is csak többértékű lehet. Amel­lett előkészítheti a nemzetet az ál­talános szavazati jogra, amelyre idővel meg kell érnie. Amikor majd elmúlnak mindenféle széthúzások, nemzetiségi velleitások, amikor majd minden állampolgárnak a tudatában lesz az, hogy egyúttal magyar ér­zelműnek is kell lennie. A „Somogyi Hírlap“ szer­kesztőségének és kiadóhiva­talának telefon­száma: 5. Politikai hírek. A legújabb események. * Kaposvár, szeptember 26. az ellenkoalíció. A koalíció esküdt ellenségei elérkezettnek látják az időt, hogy nyíltan is csatasorba álljanak az új rendszer ellen. Az úgynevezett ellenkoalíció még nem alakult meg, rendes konferenciájuk még nem volt, de azért a nemzetiségi pártok, a szociáldemokrata párt, a radikális reformpárt és mindenfajta paraszt­pártok vezető férfiai közül többen már nem egyszer tanakodtak azon, milyen egységes keretben kellene az Andrássy-féle választó­­jogi reformjavaslat ellen közös harcot foly­tatni. Kissé elentétes elemekből álló társaság ez, de esetleg mégis egyesíti őket közös ér­zésük, az új rend ellen forduló ádáz gyű­­lölségük. Kmety úr, az érzékeny. Kmety Károly a függetlenségi és 48 as pártból kilépett. Miért? Mert nem jelölte a delegációba. Hol itt az elvi sérelem ? Elvi ok nélkül lehet egy pártkörből ki és be­lépni ? Elcsodálkoznának a jó kurucok, ha megtudnák, hogy azért lép valaki a pártból ki, mert nem lett delegátus. A delegáció egyik bizottsága a Háznak. Semmi más. Nagy félreértés, hogy valaki egy politikai körnek addig marad tagja, amíg kiküldik egyik-másik bizottságba. Mikor megválasz­tották Esztergomban Kmety Károlyt, nem vallott szint, nem volt függetlenségi, csakis választói szorították be a függetlenségi pártba és pedig olyan erővel, hogy csak­hamar a másik oldalon domborodott ki. úgy látszik, hogy addig és addig domboro­dott, amíg belőle kilyukadt. A nuncius a prímásnál. Granito di Belmonte bécsi pápai nuncius, aki titkárával, Mr. Rossival Budapestre ér­kezett, hosszabb látogatást tett a hercegprí­másnál. A konferencia a két főpap között félóra hosszáig tartott. Nem kizárt, hogy ezzel az alkalommal a Ne temere dekrétum is szóba került. A tanácskozást folytatják. fflontecnccoli gróf Triesztben. Montecuccoli gróf tengerészeti parancsnok adjutánsának, Lucich Károly sorhajóhadnagy­nak kíséretében Triesztbe utazott, hogy az „Erzherzog Franz Ferdinand“ hadihajó víz­­rebocsátásánál jelen legyen. Változás a budapesti konzuli karban. Petkovics Tósa, budapesti szerb főkonzul legközelebb megválik állásától, mert a szerb kormány az egyik megüresedő követi állásra szemelte ki. Püspöki értekezlet: Vaszary Kolos bíboros hercegprímás ok­tóber 1-ére püspöki értekezletet hívott össze. Az értekezleten a kiküldött szakbizottságok jelentéseit terjesztik elő.

Next