Somogyi Hirlap, 1908. december (5. évfolyam, 276-300. szám)

1908-12-01 / 276. szám

3»* V. évfolyam. Kaposvár. Kedd, 1908. december 1 276. szám llölkelési­­gr évre 16 korona, fél évre 8 korona, negyedévre ... 4 korona, egy hóra 1 korona 50 fillér, tdl] ‘ Tanítóknak : Ege az évra 12 korona. — Egyed szám ára 4 fill. M­egjelenik hétfő kivételével minden nap. Felelős szerkesztő : MIKLÓS GYULA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kopona-ucca 7. sz Nyilttér, mulatságok, báli kimutatások és magánközlemények soronkint ............................................................................60 fillér« Blj­egy­zési és esketési értesítések díja ... 5 korona. Occasió! Occasió! Alapittatott 1852. Lőw Mór és Testvére ÚRI ÉS NŐI DIVATÁRUHÁZA tudatja a n. é. vevőközönség­­:: gél, hogy a :: karácsonyi occasio-eladás eddig még nem létezett keretben november hó 13-án vette kezdetét, mely alkalom­mal óriási mennyiségű Saison áru és rengeteg számú MARADÉK rendkívül jutányos áron kerül eladásra. Legkedvezőbb alkalom -----­karácsonyi ajándékok ------------------- beszerzésére! Leszállított áru occasió­­mintákat kívánatra bérmentve küld a cég. Somogyvármegye legnagyobb és legelőkelőbb divatáruháza. 3066 Tolán elcsitul. Kaposvár, november 30. A közönséget egyáltalán nem ér­dekli manap más kérdés, mint a há­ború ügye. Igen fontos belpolitikai kérdések vannak tárgyalás alatt, részben befejezés előtt, de az nem izgatja a közönséget. A választójog reformja sem csap akkora hullámo­kat, mint az a nagy rejtély : lesz-e háború. Mondani szokás, hogy addig fes­tik a falra az ördögöt, amíg egy­szer csak megjelenik. — Ha ez a mondás igaz volna, akkor már ja­vában állnia kellene a háborúnak, mert olyan ádáz szorgalommal még sohasem feszegettek különböző fa­lakra különböző ördögöket, mint ezt a háborút. Akkora tüzelések és ágyu­­durrogtatások vannak a nyomdafes­ték birodalmában, mintha csakugyan akadna teremtett lélek ezen a ma­gyar glóbuson, akinek az érdekében állana bármiféle olyan puskaporfüst, amely csak pénzáldozatba s vérál­dozatba kerülne, de semmiféle hasz­not nem hozna az országnak. A le­hetetlen híreknek olyan kövér ka­csái röppennek fel nap-nap után, hogy csakugyan csodálkozni lehet rajtuk. S míg a lehetetlen, képtelen hírek erősen hirdettetnek síppal, dobbal, nádi hegedűvel, nagy be­tűkkel és szenzációs címekkel, az utána következő cáfolatok, melyek illetékes helyről jelentik ki, hogy a nagy szenzációból mi sem igaz, sze­rényen vonulnak meg valahová el­dugva a lapban, miként az ismere­tes erdei ibolya. Az országot fölizgatták s a kül­földet is fölgyujtották ezek a hí­resztelések.­­ Ezredek emeltetnek hadilétszámra, nyolcezer család­apa hivatik be, aldunai apró vá­rosok láttatnak el töméntelen ágyuk­kal, dragonyokkal (ez utóbbiakból egy fia sincsen Magyarországon), merényletek történnek, a monitorok, katonáink lemészárolnak az utolsó emberig szerb bandákat, táborszer­nagyok jelentik ki megdöbbentő biz­tonsággal, hogy de már csakugyan lesz háború , s mindez csak le­vegő, buborék, pára, lelkiismeretlen tudósítások s tudósítók agyréme, amit másnap nyomon követ a cáfo­lat. De a küldöld részére hiába követi. Itthon még csak helyet ta­lál magának valahol szerényen a cáfolat­ibolya, de a külföldre csak a cáfolatok jutnak ki, hogy ott az­után készpénz gyanánt vezessenek. Hogy mennyit ártanak az ilyen vad híresztelések azután az ország­nak, kereskedelmi és ipari hitel­ügyeinknek, papírértékeinknek, az könnyen elképzelhető.­­ Elég arra utalni, hogy koronajáradék-papír­­jaink árfolyama a közelmúlt napok­ban akkorát esett, hogy az már nem is esés, hanem zuhanás. Még a da­rabont-világban sem estek akkorát ezek a papírok, pedig akkor igazán veszélyben volt a haza. Ma már kissé kedvezőbb ugyan a hangulat az értéktőzsdén, de még mindig meglátszik az eddigelé alap­talannak bizonyult rémhírek hatása. Pedig hiszen már még a monitorok is felvonultak Zimony alól az ő bé­kés budai kikötőjükbe téli álmot aludni. Remélhető, hogy talán így mégis csak elcsitul egy időre a mondva­csinált hadizaj, amit soron­kint négy krajcárért szerkesztenek a vitéz „harctéri tudósítók“. Politikai apróságok. Lengyel Zoltán, mint államtitkár. — A kövér asszony fűzője. — Polónyi és a liberális blokk. — Fővárosi levél. — A tisztelt Ház folyosóján ma az a hir szá­guldozott végig, hogy Lengyel Zoltán bel­ügyi államtitkár lesz. Azért lépett ki a bal­pártból, azért írta alá a minap a sürgősségi indítványt s azért vette tudomásul Andrássy Gyula nevezetes válaszát a kivándorlás ügyében, így kombinálgatták a folyosó szi­varfüstjében és Lengyel Zoltán titokzatos mosollyal hallgatta, miféle újabb szenzációk középpontjába került. Fáradhatatlan tippgyá­­rosok, felelőtlen politikai bábuk csak buzdí­­tást merítettek a hallgatásból és most már azt találgatták, miért természetes az, ha Lengyel Zoltán belügyi államtitkár lesz. Tehát: — A választójogi javaslattal kapcsolatban meg kell csinálni a végleges házszabályre­­víziót, hogy az obstrukció árnyéka is elke­rülje az aranycirádás termet. A homoepathi­­kus gyógymód alapján minden bajt a maga anyagával kell orvosolni. Az obstrukciót csak az obstrukció nagymesterei, a technikai szónoklás szakértői fojthatják meg, ezek között pedig bizonyosan Lengyel Zoltán a legelső. Így okoskodott a bizarr terv egyik kita­lálója és nyomban levonta a konzekvenciát, hogy Andrássynak ebben a nehéz munká­ban szüksége lesz Lengyel Zoltán gazdag tapasztalataira. Ezt a ravasz okoskodást hí­rül vitték Lengyel Zoltánnak is, aki legszé­

Next