Somogyi Hirlap, 1909. június (6. évfolyam, 123-145. szám)

1909-06-02 / 123. szám

1909. junius 2 „SOM 0­G Y I HÍRLAP* Pártszervezkedés Marcaliban. Somogyban nem lesz hatvanhetes párt. A függetlenségi párt hódítása. — A „Somogyi Hírlap“ tudósítójától. — Marcali, junius 1. Marcali nagyközség függetlenségi választói népes értekezletet tartottak, amelyen nagy lelkesedéssel kimondották, hogy az egész választókerületre kiterjedőig a pártot meg­alakítják és hogy minél impozánsabban nyilvánulhasson a választók akarata, meg­állapodtak abban is, hogy a pártot a június 10-én tartandó népgyűlésen alakítják meg, amikor az önálló bank mellett is állást foglalnak. A marcali­i kerületet ugyanis jelenleg 67-es párthoz tartozó, néppárti követ kép­viseli, annak dacára, hogy a választók túl­nyomó többsége határozottan 48 as érzelmű. Miután azonban a legutóbbi általános vá­lasztások alkalmával a függetlenségi polgá­rok jelentékeny része a pártok közötti meg­állapodást respektálta, különös tekintettel arra, hogy a függetlenségi párt illustris ve­zére ezt a választóknak figyelmébe ajánlotta, sokan a függetlenségi választók közül dr. Zboray Miklóst támogatták szavazatukkal. Most azonban, hogy a pártok visszanyerték akcióképességüket, nálunk is teljes erővel utat tör magának a függetlenségi eszme és szervezkednek az egész vonalon, hogy a szervezettségben rejlő hatalmas erő segítsé­gével a függetlenségi párt ezt a kerületet, mely Somogy vármegyének egyetlen 67-es kerülete, meghódíthassa. Az értekezleten elhatározták, hogy meg­keresik az országos és a somogymegyei központi pártot a népgyűlésen való részvét céljából és egy szűkebb körű bizottságot alakítottak, amelynek feladata az lesz, hogy a népgyűlést kellőleg előkészítse. „Erzsébet Egyesület“ tagjainak, közreműkö­désével rendezett szombati hangversenye úgy anyagi, mint erkölcsi tekintetben kiválóan sikerült. A nagy befogadóképességű díszter­met már 5 óra előtt zsúfolásig töltötte meg az érdeklődő közönségnek serege, amelyben különösen nagy számmal voltak jelen Ka­posvár szép asszonyai. De nemcsak a hang­verseny nemes céljaira, — részben az Erzsé­bet Egyesület alapjaira, részben pedig a leányiskola „Kegyelet-alapjára,“ — jutott ilyenformán jelentékeny összeg, hanem nagy volt a hangverseny erkölcsi sikere is, mert a változatos programmnak minden száma igazán zavartalan, néhol egyenesen meglepő művészi élvezetben részesítette a lelkes és hálás közönséget. Them „Magyar induló“-ja nyitotta meg a hangversenyt. A hatásos zongoraszámot Gaál Etel, Gáspár Olga és Fleischmann Mariska leányiskolái növendékek kiváló precizitással adták elő, sűrű tapsokra ragadva a közön­séget. Ezután az ifjúsági énekkar énekelte el meglepő biztonsággal Huber és Erdélyi „Nemzeti zászló“ című szép hazafias dalát. A következő számot Erzsébet királyné, a magyarság nagyasszonya emlékének szentelte a rendezőség. Kemény Ilona köri tag sza­valta el igen meghatóan és közvetlenül Sas Ede „A királyné és a virágok“ című gyö­nyörű költeményét a közönség meghatott tet­szése mellett. Nagyon bájos dolog volt a következő szám: „Az angyalok dala,­ amelyet Balogh Erzsi énekelt igazán meglepő énektudással, tiszta, szép hangon, Fleiner Katinka precíz hegedűkísérte mellett, míg a zongora kísére­tet — ígygy­aű­nt­­az utolsó számot — en­nél a számnál özv. Takáts Lajosné úrnő látta el kitűnően. Ugyancsak nagy hatása volt „A megfagyott gyermek“ című melodrámának is. Eötvös örök­szép költeményét Aczél Elma köri tag szavalta igen szépen, míg a zongorakíséretet Kopátsy Irén köri tag látta el, az énekbetéteket pe­dig a II. a) és b) osztályok ifjúsága adta elő összevágóan. Blum Lujza és Oláh Zsuzsa leányiskolai növendékek rendkívül szabatos, helyenként valósággal művészi zongorajátéka után Tan­­kovits Ilona köri tag szavalta el Ábrányi Emil „Vándormadár“ című költeményét. A kisasszony valósággal magával ragadta a közönséget hazafias hévtől áthatott, lelkes előadásával, amelyet a közönség hosszú taps­sal jutalmazott. Utoljára maradt a hangverseny piéce de resistance - a, a Vajthó Jenő tanár kar­nagyi vezetésével előadott „Az ibolya tün­dére“ című daljáték, amelynek magánszóla­mait Balogh Erzsi, Ellenbogen Rózsa, Faragó Sarolta, Hajós Lenke, Kramarits Erzsi és Szilágyi Rózsa tolmácsolták gyönyörű han­gon és meglepő énekbeli intelligenciával. A daljáték méltóan fejezte be a pompás hang­versenyt, amelynek rendezéséért nem illet­heti elég dicséret a leányiskola agilis, lelkes és munkás tanártestületét. Leányok hangversenye. * Szombat délután a kaposvári áll. s. közs. polgári leányiskola az „Erzsébet Egyesület“ több tagjá­nak közreműködésével fényes si­kerű hangversenyt rendezett. * Fényes hölgykoszoru a megyeházán. Szombaton délután Somogyvármegye szék­házának hatalmas közgyűlési terme, amely­ben máskor a vármegye vezérembereinek érett és méltóságteljes gyülekezete tartja komoly tanácskozásait, néhány rövid negyed­órára Kaposvár bájos fiatal leányainak és szép asszonyainak adott találkozóhelyet. Úgy tűnt e rövid idő alatt az ez alkalomra virá­gokkal ékesített, üde női hangok dalától hangos díszterem, mint egy téli álmából éb­redő ó­ görög liget, amelyben a kellem és szépség gráciái gyűltek össze, hogy dallal és zeneszóval ünnepeljék a tavasz bimbó­fakasztó, életadó melegét. A kaposvári polgári leányiskolának az Ne higgjen ennek a reklámnak, hanem győződjön meg, hogy Boskovitz Antal is Fia cégnél milyen mesés olcsón vásárolhat ékszert, órát, dísztárgyat, új ékszerek készítése. Vésnök. _____ 3553 A „Somogyi Hírlap“ szer­kesztőségének és kiadóhiva­talának telefon­száma: 5. A tűzoltók köszönete. — Somogy nagyérdemű közönségéhez! — A Somogyvármegyei Tűzoltó Szövetség 10 éves, a Kaposvári önkéntes Tűzoltótestület 30 éves fennállását megünnepelni múlt évi közgyűléseik alkalmával határozták el. Az ünnepség rendezésére az időben még csekély számban megválasztott, de a szán­dékolt szerény ünnepség kereteihez mérten elegendőnek vélt rendezőség csekély számú körlevelet küldött ki a vármegye egyes pol­gáraihoz, hogy a szövetség jelvénye, a be­szerzendő zászló költségeit, a filléres ado­mányokból segítsék összegyűjteni. A szerény méretű, házi körben megtartani szándékolt ünnepség terve füstbe ment. Mert a vármegye közönségének minden hazafias, közhasznú, emberbarát­ célokat szol­gálni hivatott intézmény iránt mindenha ta­núsítani szokott jóindulata oly mérvben nyi­latkozott meg, hogy az előre felépített szerény keretek pillanat alatt eltűntek és a közönség óriási mérvű anyagi és erkölcsi eszközökkel maga rendezett magának oly nagyszabású, fényes ünnepséget, amelynek méltatása csak levonna annak fenomenális értékéből. Nyilvánosan nyugtáztuk a különféle címen befolyt adományokat. Ezúttal meg is köszön­jük azokat. Mindazoknak, kik e feledhetlen emlékün­nep létesítéséhez szellemi, erkölcsi és anyagi áldozatokkal hozzájárultak, tehát a nemes vármegye egész közönségének kivétel nél­kül, nemkülönben ügyünket a legjobb indu­lattal, szeretettel támogató sajtónak a leg­őszintébb hálától áradó szívből mondunk igaz, tiszteletteljes köszönetet. Ezen rendkívüli áldozatok ellenében ün­nepélyesen ígérjük és fogadjuk Somogy vár­megye tízezeret meghaladó tűzoltósága ne­vében, hogy ennek a közönségnek, mely irántunk s az általunk képviselt emberbarát­ eszme, egyúttal egyik legfontosabb közgaz­dasági szervezet iránt tanúsított kitüntető, felemelő és lelkesítő jóindulatnak ilyen, egy­szerű, tollunk által le nem írható módon adott kifejezést, — szerény erőnk és tudá­sunk teljes megfeszítésével éjjel és nappal, télben és nyárban mindig és mindig szolgá­latára fogunk állani, hogy a vármegye kö­zönségének vagyonát, a nemzeti vagyon nagyértékű részét, mindenünk feláldozásá­val, önzetlen és kitartó munkával iparkod­junk megvédeni a tűz pusztítása ellen. A vármegye közönségének adományaiból be­szerzett zászlónkra írt jelmondatunkat: „Min­dig ébren“, még fokozottabb mértékben fog­juk követni. Végezetül pedig idézzük szövetségünk lel­kes, aranyszájú papjának az ünnepség után hozzánk intézett levelében foglalt s tiszta szivünkből együttérzően vele óhajtott kíván­ságát, hogy: „A magyarok Istene nyújtsa ki védő kezét a vármegye közönsége, minden egyes lakója fölé, hogy minden vésztől és bajtól menten békében és boldogságban továbbra is teljesíthessék emberbaráti mis­siójukat e földön.“ Kaposváron, 1909. junius hó 1. A Somogyvármegyei Tűzoltó Szövetség vá­­lasztmánya és a Kaposvári Önkéntes Tűz­oltótestület parancsnoksága.

Next