Somogyi Hirlap, 1910. február (7. évfolyam, 25-47. szám)

1910-02-01 / 25. szám

Politikai tartozások. Bécs nyugodt. Ezt nagyon kitűnő forrásból tudjuk, maga Khuen- Héderváry, Bécs legbécsibb szolgája sietett bennünket e hirrel megnyug­tatni. Mi hát tudomásul vesszük, hogy Bécs nem nyugtalankodik. Őszintén szólva, valami nagyon nem Óbudálk­ozunk ezen a nyugal­mon. Elvégül Bécs jól, sőt kitűnően megválogatta azt az embert, akivel majd legázolja a magyar követelé­seket, magyar jogokat, egész Ma­gyarországot. Mert ne legyen hát nyugodt, amikor napról-napra job­ban látja, hogy nem csalódott a maga embereiben. Most még hát nincs ok a nyugtalanságra. Majd akkor lesz csak rá ok, amikor Bécs azt látja, hogy a granicsár min­denkép akarja ugyan Bécset szol­gálni, de­­ egy kis baj van: a magyar nemzet nyakaskodik és a granicsár nem bir vele. És akár egy egész tucat granicsár nem bir majd vele. Ha ezt látja Bécs, akkor is nyugodt lesz ? A kalendárium hatvanöt pirosbe­­tűs napot ír elt egy esztendőben, a képviselő urak naptárában azonban csak négy pirosbetűs nap van, a­melyre várva-várnak, amelyekre kü­lönös tisztelettel tekintenek. Ez a szép nap az évegyedek négy első napja, amikor a honatyák a haza­­mentés munkájának sallám­unkát föl­veszik. Most is szeretnék tolni a napokat, hogy a február elseje el­érkezzék , ámbátor hogy gonosz aggodalmak felhői tornyosulnak a szép ünnep hajnala fölé. Fölmerült az a kérdés ugyanis, hogy mivel ex-lexben vagyunk s a képviselő urak váltig szavalnak, hogy a kor­mánynak nem szabad törvényes föl­hatalmazás nélkül az ország pénzé­hez nyúlni: várjon ők fölvehetik-e hát a napidijaikat ? Vagy kötelesek következetesek maradni s meg nem tagadni elveiket a t. Ház pénztára előtt ? Hát erre nézve meg vesze­delmes nézetet fejtett ki pártjában Justh Gyula: azt mondta ugyanis, hogy míg a költségvetés megszavazva nincs, addig a képviselők nem vehetik föl járandóságaikat. Igenis, nem. Amiben teljes igaza van Justh Gyulának , de az is bizonyos, hogy ha még sokszor ilyen igaza lesz, akkor eljátsza a népszerűségét még a pártja előtt is és magára vessen, ha megindul ellene a palotaforrada­lom. A honatyák ugyanis kezdik belátni, hogy ez a Justh átkozottul veszedelmes ember. Minap követ­kezetes és elvhű maradt a király előtt és komolyan követelte az ön­álló bankot, amivel pártja elesett a kormányképességtől. Most meg kö­vetkezetes, elvhű és puritán a kép­viselői fizetések dolgában is. Az ilyen embernek igazán nincs jövője a magyar parlamentben. * Khuen-Héderváry Károly gróf mindenképpen be akarta bizonyítani, hogy ő ugyancsak flegmatikus legény. Beszerezte a legfinomabb mosolygó diplomata-arcot és kine­vezése óta állandóan azt viseli. Mikor bemutatkozása napján hat­fontos bombák repültek a fejéhez , mosolygott. Nem jutott eszébe, hogy az a győztes, aki majd utóljára moso­ Noszlopy Gáspár utolsó napjai. — A „Somogyi Hírlap“ eredeti tárcája. — Irta: Noszlopy Tivadar. Az osztrák hóhérlás, amely 1849-ben megkezdődött, éveken keresztül, szakadatla­nul folyt hazánkban, még 1853-ban is dol­gozott a hóhér, készítette az akasztófákat azok számára, akik szörnyű nagy bűnt kö­vettek el: hazájuk szabadságát védelmezték! Sárközy Soma ügyvédet, Jubál Károlyt, a Kossuth-fiuk nevelőjét és Noszlopy Gás­pár kormánybiztost 1853. évi március hó 3. napján végezték ki Budapesten. Sárközy sokáig bujdosott Noszlopy Gás­párral; meghitt, bizalmas embere, lelki jó­barátja volt a kormánybiztosnak. Elfogták őket, Budapesten az Újépület­be vitték, ahova oly sok jó hazafit záratott be a kíméletet nem ismerő zsarnoki önkény. A haditörvényszék meghozta ítéletét, mely halálra szólt, a kötél általi halálra. „Mely ekként hatott és a bécsi cs. kir. katonai parancsnokság által folyó évi feb­ruár hó 27-én helybenhagyott ítélet folyó évi március hó 1 én mindkét vádlottaknak Pesten délelőtti 10 órakor kihirdettetvén, folyó évi március hó 3. napján foganato­síttatott. Pesten, március 3-án 1853. Pest- Budai cs. kir. katonai kerületi parancsnok­ság által.“ Így szól az ítélet záradéka. Tehát akasz­tófára húzták őt is, mint annyi jelesünket. Az igazi hazafiságért igy szokott nekünk fi­zetni az osztrák­­ Körmendy Sándor, volt hedrahelyi reform, esperes beszélte el nekem, hogy ő megláto­gatta Noszlopyt az Újépületben. Körmendy akkor egyetemi hallgató volt s értesülve a kormánybiztos elitéltetéséről, elment az utolsó látogatásra. Régóta ismerték egymást. Körmendy Sándor ugyanis Pápán deák korában iskolatársa volt a kormánybiztos öccsének Noszlopy Titusznak s mikor szabadságra hazajöttek, többször volt a nagyanyám házánál, ahol mindig találkozott Noszlopy Gáspárral. A látogatást megengedték, tized magával ment be. Midőn az elitélt szobájába lépett, az egy hosszú fapadon ült, a többi láto­gatókat azonban csak a kíváncsiság vezette oda. Az épület kapujánál, az udvaron és a folyosókon tömérdek katona volt kivont szuronynyal. Noszlopy Gáspár fölismerte Körmendyt s mig a többiekre csak futólag tekintett, Kör­mendyt nézte az egész idő alatt, még az ajtóból is barátságosan intett feléje. Az idő rövid volt, amit benn tölthetett s vele be­szélni nem lehetett. Körmendy a mostani Muzeum-köruton lakott s szállásadójának ablakából nézte, amikor Noszlopy Gáspárt a vesztőhelyre vitték. Roppant sok katona kisérte, körül­belül húszezeret rendeltek ki, mert attól fél­tek, hogy a nép megmenti őt. Ágyukkal kí­sérték s égő kanóccal a kocsit, melyen utolsó útjára vitték. Székácsnak, aki vele ment, azt mondta: — Engem fölakaszthatnak, de a szabad­ságot nem ! Annak fája a mi vérünkből fog felnőni ! Még érdekesebb Soltra Alajosnak hozzám intézett levele. Soltra 1853-ban segédlelkész volt Török Pál budapesti református lelkész mellett s őt rendelték Noszlopy Gáspár mellé. Soltra Csurgón iskolatársa volt Noszlopy Gáspárnak. A levelet Ráckevéről 1886. évi május hó 25-én irta nekem, ahol akkor lelkész volt; közlöm belőle a követ­kezőket : „Én be lettem rendelve Noszlopy Gás­pár lelki vigasztalása végett a Neugebäu­­déba, ki a Széchenyi-tér felé nyitó kapu melletti első szobában volt erős őrizet alatt letartóztatva, sőt mint már akkor megtud­tuk, halálra is ítélve. (Folyt. köv.) Kaposvár. Kedd 1910. február 1. 2Ü08ETLENSÍ0I POLITIKAI NAPILAP. RIÁHiatAnl B«fF évre 18 korona, fél évre 8 korona, necredérre MonidieBI 4 kot- egy hóra 1 kor. SO fillér. Boyai Min ára ♦ BH. — ■*1« — Tanítóinak: tróai évra 12 korona. — Vaaataa S fillér. ■ égb­leo­k hétfő kiT61• 1 óta 1 minden nap. Felelős­zerkesztő: MIKLÓS GYULA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Korona­ utca 7. szám. Nyilt tér, mulatságok, báli kimutatások és magánközlemények soronkint.........................................................................50 filér. Kijegyzési és esketési értesítések díja • • ■ 6 korona.

Next