Somogyi Hirlap, 1910. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1910-08-02 / 173. szám

vn. évfolyam KlAfwatAsi Egy évre 16 korona, fél évre 8 korona, negyedévre 4 kor., filODieresi egy hónapra 1 korona 50 fillér. Egyet szom éra 4 fillér. PUJ I — Vatirnto 6 fillér. — Tanítóknak : Egész évre 12 korona. ■ egjdlenik hétté kivetem vei minden nap. Kaposvár. Kedd, 1910. augusztus 2. 173. szám. FÜGGETLENSÉGI POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: MIKLÓS GYULA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Korona­ Utca 7. szám. Nyilttér, mulatságok, báli kimutatások soronkint ... 60 fillér. Magánközlemények soronkint...........................................................1 korona. Eljegyzési ér­tekezési értesítések díja.......................................5 korona. A somogyi paraszt, Novák Jánost, a csurgóiak pa­raszt követét, nevetni való figura gyagá­t kezelte az egész sajtó. Nem azt nézték, a­mit mondott, hanem azt, hogy milyen cifrán mondta, a­mit mondott. Úgy, mint a­hogy a paraszt rendesen beszélni szokott, ha az urak előtt ki akar tenni magáért. Nem jó szokás lesz ez, nem is szép, de semmivel se ostobább, mint mikor az úr azzal mutogatja az úri mivoltát, hogy nem magyarul beszél. Tessék el­hinni, hogy az urak még bolondab­bakat tudnak mondani, mint a pa­rasztok, csakhogy ők azt sokkal nagyobb természetességgel tudják cselekedni. Nem kell a parasztot kinevetni a torz beszédjéért s ha Madarász apó máig is országiászati észlészetnek hívja a politikát, nézzük el Novák Jánosnak, hogy országsajtónak mondja a bankóprést, azért, hogy a nemzet zömgerincének nevezi a kisbirtokososztályt, lehet, hogy ő jobban ismeri ennek a nyavalyáit és külön flastromot is tudna rá, mint akármelyik nagyságos és mél­­tóságos padtársa. A lapokból ezt nem lehetett ki­venni, mert a lapok csak figuráz­tak a parasztkövettel. Pedig a Novák beszédje­ sokkal nagyobb fi­gyelmet érdemel, mint némelyik vezérlőpolitikusé s több egészséges gondolat van benne, mint ameny­­nyit egy-egy kötet országgyűlési naplóban talál az ember. Csak találomra kapjuk ki, amit a kivándorlásról mondott. Több libe­ralizmus van benne, mint három ankétben. Azt mondja, hogy a hu­szadik században már nem szabad korlátokat vetni a tisztességes cse­lekvési szabadság elé. Annál ke­vésbé, mert a haza elhagyás és hazavesztés fogalma sem mindig azonos a kivándorlással. Abban rej­lik a kivándorlások szomorúsága, hogy a somogyi dús mezőkről is kipáborol a magyar paraszt, mert számára nem teremnek elegendő kenyeret. A magyarság, mely nem ismeri az egykét, szaporodik, de a föld nem szaporodik s azért kény­telen kirajzani, mint a méh a szűk kasból. Kisded földje mellett ott te­rülnek el óriási tagokban a latifun­diumok, itt hitbizományok, amott holtkéz-birtokok. S belőlük nem­hogy örök földet szerezhetne, de még bérletet is gyakran csak úgy szerezhet, ha a gazdasági uzsora rabszolgájává szegődik. Az a föld­éhség, amelyet annyiszor gúnyolnak­­ a jóllakottak és megerősödöttek,­­ nem olyan bűn, mint amilyennek mondják. A munkásembernek be­csületes uton való vagyonszerzését nem tartja véteknek senki,­­ mert csak a paraszt vétkezik, mikor a haza rögeiből egy-két darabot örö­kül akar megszerezni ? Nem szidni való gyarlóság ez, dicsérendő erény. Ha igaz, hogy akié a föld, azé az ország , akkor a magyar haza földje a magyar nép kezében van a leg­jobb helyen. S az állam csak azzal állíthatja meg a kivándorlást, ha a magyar földet a magyar nép kezére juttatja, törvényesen és jogosan megváltván a latifundiumokat és hitbizományokat, hogy virágzó kis­gazdaságoknak adjanak helyet. Ezeket mondja a csurgói paraszt­követ és szeretnénk tudni, mi ezeken a nevetni való. A képviselőházi naplóban a beszéd szövegében tö­mérdek „derültség“ tarkállik s en­nél jobban semmi sem jellemzi ezt a parlamentet, amely a magyar pa­raszton csak nevetni tud. Valahogy az 1514-iki országta­nács jut az eszébe az embernek. Az, amelyik a Dózsa György for­radalmát megelőzte. Somogy és a király. Hódoló feu­rat a 80 éves királynak. A vármegye alattvalói hódolata. Kaposvár, augusztus 1. (A Somogyi Hírlap tudósítójától.) A ma délelőtt lefolyt vármegyei közgyűlésen napi­rendre került Tolna vármegye átirata Őfelsége nyolcvanadik születésnapjának megünneplése tárgyában. Az átirat értelmében Tolna vár­megye díszközgyűlést rendez és felkéri So­­mogyvármegyét is hasonló ünneplés meg­tartására. A közgyűlés elhatározta, hogy Őfelsége nyolcvanadik születése napján, augusztus hó 18-án, hálaadó istentiszteletet mutatnak be. Egyben elhatározta a közgyűlés, hogy a születésnap alkalmából föliratilag járul a trón királya elé, amelynek kivitelével a köz­gyűlés Kacskovics Lajos alispánt bízza meg. Az Őfelségéhez intézendő föliratot a köz­gyűlés a következő szöveggel fogadta el: Csősz, és apostoli felség! Legkegyelmesebb Urunk! Felségednek 80 ik születés évfordulója örömmel ragadott alkalmat nyújt Somogy­­vármegye szinmagyar közönségének, ha­gyományos hűségét, forrón szeretett kirá­lyának személye iránt mindenkor táplált törhetetlen ragaszkodását ismét kifejezésre juttassa. Történeti események és változásokban gazdag, örömben és bánatban váltakozó, de fokozatos és állandó fejlődésben eltelt évtizedek jelölik Felséged dicsőséges uralkodását s ezen évtizedek eseményei szerezték meg Felségednek nemcsak saját népeinek rajongó szeretetét, de az egész műveit világ általános tiszteletét s a „leg­alkotmányosabb király“ legszebb, mert népének szerető szivéből eredő címét. Őseinktől öröklött királyhűségünk pa­rancsoló érzésének engedtünk tehát mi is, amikor közgyűlésünkre összegyűlve, tárgya­lásaink megkezdése előtt elhatároztuk, hogy Felséged legmagasabb trónja elé letesszük alattvaló hódolatunkat s arra kér­jük a Mindenek Urát, hogy Felséged dicsőséges uralkodása még sokáig bizto­sítsa szeretett Hazánk jólétét és biztos fejlődését s még soká érezze Felséged azon odaadó szeretet és hűséges ragasz- Sziptafátok, Thomassaloh, Barik M­OLNÁR EMIL cégnél KAPOSVÁR, a „műtrágyát Értékesítő Szövetkezet“ és a „Hungária műtrágya és kénsav vegyi ipar r.-t."

Next