Somogyi Hirlap, 1910. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)
1910-08-02 / 173. szám
vn. évfolyam KlAfwatAsi Egy évre 16 korona, fél évre 8 korona, negyedévre 4 kor., filODieresi egy hónapra 1 korona 50 fillér. Egyet szom éra 4 fillér. PUJ I — Vatirnto 6 fillér. — Tanítóknak : Egész évre 12 korona. ■ egjdlenik hétté kivetem vei minden nap. Kaposvár. Kedd, 1910. augusztus 2. 173. szám. FÜGGETLENSÉGI POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: MIKLÓS GYULA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Korona Utca 7. szám. Nyilttér, mulatságok, báli kimutatások soronkint ... 60 fillér. Magánközlemények soronkint...........................................................1 korona. Eljegyzési értekezési értesítések díja.......................................5 korona. A somogyi paraszt, Novák Jánost, a csurgóiak paraszt követét, nevetni való figura gyagát kezelte az egész sajtó. Nem azt nézték, amit mondott, hanem azt, hogy milyen cifrán mondta, amit mondott. Úgy, mint ahogy a paraszt rendesen beszélni szokott, ha az urak előtt ki akar tenni magáért. Nem jó szokás lesz ez, nem is szép, de semmivel se ostobább, mint mikor az úr azzal mutogatja az úri mivoltát, hogy nem magyarul beszél. Tessék elhinni, hogy az urak még bolondabbakat tudnak mondani, mint a parasztok, csakhogy ők azt sokkal nagyobb természetességgel tudják cselekedni. Nem kell a parasztot kinevetni a torz beszédjéért s ha Madarász apó máig is országiászati észlészetnek hívja a politikát, nézzük el Novák Jánosnak, hogy országsajtónak mondja a bankóprést, azért, hogy a nemzet zömgerincének nevezi a kisbirtokososztályt, lehet, hogy ő jobban ismeri ennek a nyavalyáit és külön flastromot is tudna rá, mint akármelyik nagyságos és méltóságos padtársa. A lapokból ezt nem lehetett kivenni, mert a lapok csak figuráztak a parasztkövettel. Pedig a Novák beszédje sokkal nagyobb figyelmet érdemel, mint némelyik vezérlőpolitikusé s több egészséges gondolat van benne, mint amenynyit egy-egy kötet országgyűlési naplóban talál az ember. Csak találomra kapjuk ki, amit a kivándorlásról mondott. Több liberalizmus van benne, mint három ankétben. Azt mondja, hogy a huszadik században már nem szabad korlátokat vetni a tisztességes cselekvési szabadság elé. Annál kevésbé, mert a haza elhagyás és hazavesztés fogalma sem mindig azonos a kivándorlással. Abban rejlik a kivándorlások szomorúsága, hogy a somogyi dús mezőkről is kipáborol a magyar paraszt, mert számára nem teremnek elegendő kenyeret. A magyarság, mely nem ismeri az egykét, szaporodik, de a föld nem szaporodik s azért kénytelen kirajzani, mint a méh a szűk kasból. Kisded földje mellett ott terülnek el óriási tagokban a latifundiumok, itt hitbizományok, amott holtkéz-birtokok. S belőlük nemhogy örök földet szerezhetne, de még bérletet is gyakran csak úgy szerezhet, ha a gazdasági uzsora rabszolgájává szegődik. Az a földéhség, amelyet annyiszor gúnyolnak a jóllakottak és megerősödöttek, nem olyan bűn, mint amilyennek mondják. A munkásembernek becsületes uton való vagyonszerzését nem tartja véteknek senki, mert csak a paraszt vétkezik, mikor a haza rögeiből egy-két darabot örökül akar megszerezni ? Nem szidni való gyarlóság ez, dicsérendő erény. Ha igaz, hogy akié a föld, azé az ország , akkor a magyar haza földje a magyar nép kezében van a legjobb helyen. S az állam csak azzal állíthatja meg a kivándorlást, ha a magyar földet a magyar nép kezére juttatja, törvényesen és jogosan megváltván a latifundiumokat és hitbizományokat, hogy virágzó kisgazdaságoknak adjanak helyet. Ezeket mondja a csurgói parasztkövet és szeretnénk tudni, mi ezeken a nevetni való. A képviselőházi naplóban a beszéd szövegében tömérdek „derültség“ tarkállik s ennél jobban semmi sem jellemzi ezt a parlamentet, amely a magyar paraszton csak nevetni tud. Valahogy az 1514-iki országtanács jut az eszébe az embernek. Az, amelyik a Dózsa György forradalmát megelőzte. Somogy és a király. Hódoló feurat a 80 éves királynak. A vármegye alattvalói hódolata. Kaposvár, augusztus 1. (A Somogyi Hírlap tudósítójától.) A ma délelőtt lefolyt vármegyei közgyűlésen napirendre került Tolna vármegye átirata Őfelsége nyolcvanadik születésnapjának megünneplése tárgyában. Az átirat értelmében Tolna vármegye díszközgyűlést rendez és felkéri Somogyvármegyét is hasonló ünneplés megtartására. A közgyűlés elhatározta, hogy Őfelsége nyolcvanadik születése napján, augusztus hó 18-án, hálaadó istentiszteletet mutatnak be. Egyben elhatározta a közgyűlés, hogy a születésnap alkalmából föliratilag járul a trón királya elé, amelynek kivitelével a közgyűlés Kacskovics Lajos alispánt bízza meg. Az Őfelségéhez intézendő föliratot a közgyűlés a következő szöveggel fogadta el: Csősz, és apostoli felség! Legkegyelmesebb Urunk! Felségednek 80 ik születés évfordulója örömmel ragadott alkalmat nyújt Somogyvármegye szinmagyar közönségének, hagyományos hűségét, forrón szeretett királyának személye iránt mindenkor táplált törhetetlen ragaszkodását ismét kifejezésre juttassa. Történeti események és változásokban gazdag, örömben és bánatban váltakozó, de fokozatos és állandó fejlődésben eltelt évtizedek jelölik Felséged dicsőséges uralkodását s ezen évtizedek eseményei szerezték meg Felségednek nemcsak saját népeinek rajongó szeretetét, de az egész műveit világ általános tiszteletét s a „legalkotmányosabb király“ legszebb, mert népének szerető szivéből eredő címét. Őseinktől öröklött királyhűségünk parancsoló érzésének engedtünk tehát mi is, amikor közgyűlésünkre összegyűlve, tárgyalásaink megkezdése előtt elhatároztuk, hogy Felséged legmagasabb trónja elé letesszük alattvaló hódolatunkat s arra kérjük a Mindenek Urát, hogy Felséged dicsőséges uralkodása még sokáig biztosítsa szeretett Hazánk jólétét és biztos fejlődését s még soká érezze Felséged azon odaadó szeretet és hűséges ragasz- Sziptafátok, Thomassaloh, Barik MOLNÁR EMIL cégnél KAPOSVÁR, a „műtrágyát Értékesítő Szövetkezet“ és a „Hungária műtrágya és kénsav vegyi ipar r.-t."