Somogyi Hirlap, 1911. február (8. évfolyam, 26-48. szám)
1911-02-01 / 26. szám
fill évfolyam. Kaposvár. Szerda, 1911. február 1. BlAfi.cinci Egy évre 16 korona, fél évre 8 korona, negyedévre 4 kor., brufizetesi egy )1 5 napra 1 korona 50 fillér. Egyes széni éra 4 fillér. — üll. — Vasárnap 6 fillér. — Tanítóknak : Egész évre 12 korona. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: MIKLÓS GYULA. ..// // Szerkesztőség és kiadóhivatal: Korona-utca 7. szem Nyílttér, mulatságok, báli kimutatások soronkint ... 60 fillér. Magánközlemények soronkint..................................................1 korona. Eljegyzési és esketési értesítések díja..................................5 korona. A községi jegyzőket terhelik meg ismételten a ig elvégezhető, tulajdonképen nem reájuk tartozó dogokkal. Valósággal újabb nyomort zúdítanak reájuk. Ismertettük már, hogy az új bűnvádi perrendtartás szerint a községekben a községi elöljáróságnak s így a királyi ügyészségnek gyakran kell igénybe venniök a rendőrség és a főszolgabíró mellett a községi elöljáróság tevékenységét is. A bűnvádi eljárás sikerét és célját gyakran veszélyezteti azonban, hogy az egyéb teendőkkel amúgy is túlságosan megterhelt elöljáróság a tényállás megállapítására szolgáló adatokat nem tudja elég gyorsan összeszerezni és beszolgáltatni, sőt megesik az is, hogy az elöljáróság az ügyésztől érkező hosszabb felvilágosításokat áttanulmányozni sem ér rá. E bajokat kívánja a belügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértőleg kiadott rendeletével megszüntetni. E rendelet szerint a kir. ügyész az egyes ügyekben történő kiszállásokon kívül, köteles lesz a jövőben a járási tiszti értekezleteken megjelenni és az egybegyült községi jegyzők előtt azok nyomozási tevékenységére vonatkozó észrevételeiket, kívánságaikat előadni, a jegyzőtől kért fölvilágosítást közölni s velük megbeszéléseket folytatni. A bűnügyi nyomozások érdekeinek előmozdítása céljából kívánatosnak tartja a rendelet mindenütt oly elöljárósági tagnak kijelölését, aki állandóan vezetné a nyomozásokat, ami a tartós kirendelés alapján függetlenséget és gyakorlatot biztosítana a foganatosító egyénnek. Ott, ahol ilyen egyén kijelölhető nem volna, a községi jegyzők bízandók meg a nyomozások vezetésével. Felhívja végül a rendelet a törvényhatóság első tisztviselőjét, az alispánt, hogy a községi elöljáróságokat a bűnügyek soron kívül való elintézésére figyelmeztesse. A rendelet intézkedései, a bűnügyek gyors ellátása mellett az állandó megbízott kijelölésével a jegyzők tehermentesítését is előmozdítani törekszik. A politika árnyékában. Öngyilkos taktika. Budapest, január 31. (Politikai munkatársunktól) Január is elmúlt és Tisza István mégis joggal elmondhatta szombaton Aradon, hogy a bankvita vége ma sincs közelebb, mint a kezdetén volt. Tisza István az aradi beszédében mást is mondott. Elmondta, hogy két oknál fogva sincs joga a mai ellenzéknek ahhoz, hogy obstruáljon. Az egyik ok az, hogy a mai ellenzéki pártok akkor, amikor szövetkezve kormányoztak, a fegvehetemebben elítélték az obstrukciót. Hazaárulásnak bélyegeztek és házszabályrevízióval, valamint a meglevő házszabályoknak kemény „kezelésével“ védekezek elene. Nem mondhatják, hogy a hazaárulásból egyszerre csak honmemés lett, csupán azért, mert ők a hatalomról az ellenzékre kerültek. A másik ok az, hogy a nemzet többsége a lefolyt választáson a közös bank föntartása mellett nyilatkozott. Hiszen a nemzeti munkapárt soha önálló tankot nem ígért. Csak azt hirdette, hogy a bankszabadalom megújítását a nem-írtó afftfry ésöt értékhezzl fogja kötni. Ezt megtette és így a parlament olyan döntés előtt áll, mely a nemzeti többség intencióinak megfelel. Márpedig, ha az obstrukció önmagában véve is illegális fegyver, egyszerűen mérgezett nyíl lesz belőle, ha olyasvalamit gátol, ami a nemzeti akaratnak megfelel. Azt a két érvet, melyet Tisza István Aradon az obstrukcióval szembe szerzett, megtoldhatjuk még egy harmadikkal. A politikában mindennek célja kell hogy legyen. Aminek nem lehet üdvös eredménye, azt nem szabad tenni, sőt az nemcsak tilos, hanem egyenesen vétek. A bankobstrukciónak pedig nincs észszerű célja. Mit érhet el vele az ellenzék ? Az önálló bankot bizonyára nem. Hiszen négy esztendeig kormányzott és mégis vagy nem tudta, vagy nem akarta elérni. Most pedig sem időnk, sem módunk nincs arra, hogy egy-kettőre megalkossuk. Sőt a nemzet sem kivárna. A közös bank ellen folytatott obstrukció leglogikusabb célja, az önálló bank tehát ezidőszerint ki van zárva. Egyéb cél pedig ? Ugyan mi lenne ? Kormány buktatás ? Hiszen az tiszta nevetség. Hogyan lehetne megbuktatni egy kormányt, mely bírja az uralkodó bizalmát s melynek hatalmas parlamenti többsége mögött minden egyes időközi és törvényhatósági választás tanúsága szerint jóformán az egész nemzet sorakozik. Ha ez lenne az obstrukció célja, hát ezt a célt ugyan hiába kergeti. Ha pedig egyáltalában nincs célja, akkor, ez a régi ellenzék már tudhatná, hogy a politikában annak, aminek célja nincs, jogosultsága sincs. Még tizenöt nap. Addig van a bankügy ideiglenesen rendezve. Ha a vita addig véget ér, akkor a csúnya heccből csak egy gyerekeskedés ártatlan emléke marad meg. De ha ennél is tovább tart, sem a kormánynak, sem az országnak nem lesz baj. Egyszerűen még egy provizóriumot kell majd csinálni. És utóvégre még a széllel bélelt zsák is kifordul. Ellenben annál nagyobb baj lesz a nemzet akarata ellen lázadó obstruktoroknak, akiket a képviselőház mostani kongó üres karzatai arra inthetnének, hogyha öngyilkos taktikájukhoz ragaszkodnak, a haszontalan „küzdelmüket“ megvető nemzet hogyan fogja megtizedelni a saját amúgy is már meggyérült soraikat. Mert az üres karzat többet mond, mint az üres szónokok, hangosan beszéli, hogy attól, amit az ellenzék most csinál, a ma■ gyár nemzet nagyon távol van. (Dr.) DR HEGYI ÁRPÁD a somogysziliek képviselője figyelmet keltő, nagyobb beszédet mondott a képvisdőház tegnapi ülésén. — A közös bank ellen. — Budapest, január 31. ^ C ^ ^ ^ ^ *j1*.j* 1 T"* -.r, •a/1(C.TAVfp7K.vaV.rau.. juswlACUCft János után, déli 12 órakor Hegyi Árpád dr, a somogyszilliek Kossuth-párti képviselője állott föl beszédre és teljes három és fél óráig beszélt nagy figyelem mellett a közös bank ellen. Hegyi Árpád dr százbeszédéről a következőket írják: A Kossuth-párti Hegyi Árpád tartotta ezután szűzbeszédét. Ő is Tisza István aradi beszédével foglalkozott. Azt örömmel konstatálja, hogy Tisza István elismerte, hogy a Házban elfogadott javaslatokat az előző kormány csinálta. — Nem azt mondta! — kiáltották jobbról. — A polgári perrendtartást Plósz csinálta ! — szólt Mártonffy Márton. Hegyi Árpád nem ismeri el azonban Tiszának azt az állítását, hogy itt obstrukció van. Ez nemzeti védelem. Jobb szeretné, ha Tisza a küzdelmet itt venné föl a Házban. Itt megkapná a választ. Szól a munkapárti türelmetlenségről. — Majd ha a bankról beszél, visszajövök! — szólt jobbról Miskolczy Imre s nagy derültség mellett kiment az ülésteremből. Hegyi Árpád a bankkérdéssel összefüggő gazdasági kérdések tárgyalását is fontosnak tartja e vitában. Ezt a törvényjavaslatot sem ő, sem pártja el nem fogadhatja. — Nagyon helyes, biztatta Hock János. Hegyi Árpád ezután a többség türelmetlenségéről beszél, mellyel az ülések idejét egy órával meghosszabbította már a vita harmadik napján. A közbeszólásokat szívesen veszi, mert úgy érzi, hogy új ideákat ~V min, ~i~iwu~u— jn r i*