Somogyi Hirlap, 1911. március (8. évfolyam, 49-74. szám)
1911-03-01 / 49. szám
Kaposvár. Szerda, 1911. márciis 1. Till. évfolyam. 49.szám. Elefinirat Egy évre 16 korona, fél évre 8 korona, negyedévre 4 kor., ■IDinUl egy hónapra 1 korona 50 fillér. Egyit izém ári 4 fillér. — 81] — Vilimig 1 fillér. — Taaktéknik : Egén évri 12 korona. Megjelenik hétfő kivételivel minden nap. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: MIKLÓS GYULA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Korona-area 7. siam, Nyilttér, mulatságok, báli kimutatások soronkint ... 60 fillér. Magánközlemények soronkint..................................................1 korona. Eljegyzési és esketési értesítések díja..................................5 korona. Politikai szilánkok. Az a bizonyos módszer ismét bevált. Az osztrák parlament sérelmet ejtett Magyarország közjogán. A miniszterelnök egy rövid fölszólalással elvben teljesen orvosolta a sérelmet és bejelentette a képviselőháznak a gyakorlati orvoslásnak általa elért garanciáját is. A miniszterelnök módszere a velünk mostoha testvérségben élő állammal szemben a kölcsönös megértésen és a testvéries méltányosságon alapszik. Ez a módszer megérlelt már nem egy eredményt, amely nyilvános handabandázásból és titkos lepaktálásból összetett tulipános rendszer számára elérhetetlen lett volna. * Nemzeti bankot összecsinálhatunk már, ha úgy tetszik, a nemzetnek is. A vidéki takarékpénztárak országos szövetségéből olyan mozgalom indult ki, amely az osztrák—magyar bank részvényvásárlására kedvet csinál. Tessék: a részvény jó, aki vásárolja — márpedig ott jegyzik a tőzsdén — nyer vele csak és nem áldoz semmit. Csak az utánjárás fáradtságát, íme, nyitva a gazdasági út a rautorizálás biztosítására. Nyitva a készfizetéshez éppen úgy, mint a rendelkező befolyás nagyobb arányú biztosításához. * Hála istennek szalmaláng volt a hazaffyak harci kedve a bankjavaslat ostrománál: ma már csak a láthatatlan vezérek parancsszavára vesznek részt a nagy vitában, de azért így is kegyetlenül elnyújtották. Polónyi Géza, ahi, a nagy Polónyi volt még a vezér az unalmas szócséplők sorában, igy beszélnek róla a többek oldalán: — Polónyi Géza ma már milliomos. Nincs egyéb dolga, hát megengedheti magának ezt a kis bankmulatságot. * Valahol messze a Nyírségen, ma fejeztek be egy képviselőválasztást, amelyről azért ejtünk egy-két szót, mert az egyik jelölt földünk, dr Szunyogh Mihály. Az mellékes, hogy ő került-e be a Házba, vagy ellenfele, Jármy Béla, de önkéntelenül is azon töprenkedünk, hogy annak a három-négy fehérgyarmati embernek, kit csendőrgolyó, vagy szurony járt keresztül-kasul, érdemes volt-e azért elpusztulni, hogy az egyik jelölt a Kossuth, a másik pedig a Justh tata recipéje szerint igyekeznek-e majd a szegény Hazát menteni. Hát érdemes volt? « A szín az mellékes, de régi magyar be- tegség, hogy politika nélkül még lélegzeni sem tudunk. Elvárhatatlan az tőlünk, mint a Kesely a Bodritól. Minden lépést a politika irányít. Hogy csak egyet említsek. A rendőrkapitány mellett ma választottak fogalmazót is. E sorok írásakor még kétes a választás eredménye, de jellemzően érdekes, hogy e kicsiny állás betöltésénél is hogy előrenyomult a politika. Gyógyíthatlan magyar betegség . . . Protekcióirtás. Protekció van mindenütt, ahol vannak emberek, kik kérnek , vannak, akik e kérelmet teljesítsék. De különösen az álam, a vármegye, a város az, hol a protekciónak óriási tág tere van. Mondanunk se kell, hogy a protekció- divat milyen túltengésben van korunkban. Tud erre példát mindegyikünk eleget. Legeklatánsabb, sőt hivatalos, komikus elismerése a protekciónak az állami közigazgatás több ágában divatos és szigorú szavakban hangzó rendelet, mely szerint megtorlás terhe alatt tilos az alkalmazottaknak protekciót, ajánlást igénybe venni. Pedig kár ez ellen olyan irtózatosan küzdeni. A protekció, mely szoros értelemben ajánlást, tágabb értelemben beajánlást jelent, egyáltalán nem írható ki. Mert legtermészetesebb emberi sajátság, hogy az, aki kiválaszt, mindig külső körülménytől hagyja magát befolyásoltatok Ez a külső körülmény akár rokonság, akár jóbarátság, akár társadalmi tekintetek. Ezekben az esetekben tehát nem bűnnel, hanem csakis emberi gyöngeséggel állunk szemben. A beajánlásban csak ott lehet, hol már a pénz is működik, vagyis ahol megvesztegetéssel állunk szemben. Bárhogy igyekezzünk is ám tisztázni a protekció fogalmát, védelmére azonban semmi esetre se kelhetünk. Mert az tényleg ártalmas a közre, egyedekre egyaránt. Hány nagyszabású építkezés fuserálódott el már a protekció miatt, mennyi rossz képet festettek már, kritikán aluli ércszobrot öntöttek a protekció segélyével. Mégis ellene küzdeni nem lehet, mert ez oly métely, mi a legpuritánabb embereket is megejti. Azért van ez, mert a tisztességes mederben mozgó protekció nem diffamáló. Terjedése e szalonképes mételynek igen nagy. Ezért hát, bele kell törődnünk. Azért bármennyire is elítéljük, jómagunk is szeretnénk igénybe venni egyesek érdekében. Ezek alatt azokat értjük, kiket az államnál a fölöttes hatóság megbüntett,amiért protekciót vettek igénybe. E büntetés ellen szeretnénk mi protezsálni, őket, mert e büntetés a basáskodó fölöttes hatóság legdurvább igazságtalansága. i ii kim —r —ii--i—un ■! i —i-i~i— . t—ymi—wr»—m—r*r Hol lesz a honvéd-brigád? Harc a honvédkerületi parancsnokság körül. Városok versengése. — Kaposvár hallgat. — Kaposvár, február 28. Lapunk egyik számában rámutattunk arra, hogy Szombathely és Pécs micsoda reményekkel küzdenek az V. honvédkerületi parancsnokság odahelyezéséért. Az V. honvédkerület parancsnoksága tudvalevőleg jelenleg Székesfehérvárott van, de onnan el akarják helyezni. Megindult tehát a nagy harc a dunántúli városok között. A mindig agilis és mindent megkaparitani akaró Szombathely lett az első, amely kérte a parancsnokságnak Szombathelyen való létesítését. Azután Pécs szállott síkra a maga jogaiért, sőt azt írták az ottani lapok, hogy a honvédelmi miniszter már biztató ígéretet is tett. Azóta néhány hónap eltelt, a parancsnokság továbbra is Székesfehérvárott van, (talán marad továbbra is), de Pécs és Szombathely „reménykedik“, így írják a helyi lapok. Ezzel szemben Kaposvár város vezetősége némán nézi a városok versengését és egy lépést sem tesz a parancsnokságnak Kaposvárra való elhelyezése iránt. Nevetséges pl. Szombathely mozgolódása. Honvédség nincs, tüzérlaktanyát már egy évtized óta építenek, de csak egy évtized múlva, ha fölépítik, a városnak annyi vagyona sincs, hogy külön e célra nagy építkezéseket eszközöljön. Mindamellett méltányoljuk Szombathely lelkesedését egy-egy új intézményért.