Somogyi Hirlap, 1911. december (8. évfolyam, 275-298. szám)

1911-12-01 / 275. szám

. évfolyam 275. szám. Kaposvár, 1911 december­­. Egy évre 16 korona, fél évre 8 korona, negyedévre 4 kor., Els­Il£6teSl egy hónapra 1 korona 50 fillér. Egyet ixém ára 4 fillér, — díj: — Vasárnap 6 fillér.­­ Tanítóknak : Egén évre 12 korona, megjelenik hétfő kivételével minden nap. Pénteki POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: POGÁNY BÉLA. Nyilttér, reklámközlemények, vigalmi kimutatások soronkint Eljegyzési és esketési értesítések díja . . . ■ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Korona­ utca 7. alám. 60 fillér 5 korona is családi pótlék Tisztelt szerkesztő úr, szót kérek a So­mogyi Hírlapban, hogy elmondjak egyet és mást, a­mi a szívemet nyomja. Magánalkal­mazott vagyok, afféle szellemi munkás , a­milyen az irodai foglalatosságok között, a magántisztviselők ágazatában nagyon sok van. Szép iskolát végeztem, sokat dolgozom és fáradozom s el kell mondanom azt is, hogy nagyon nehezen élek meg. A drágaság terhét roppant érzem szerény családi háztar­tásomban s nem segíthetek magamon és senki sem segít rajtam. Tisztelettel kérdem a szerkesztő úrtól: ki­től kérjek én családi pótlékot? Minden termelési ág a társadalomban a maga fokozódó terhét áthárítja a maga vál­láról a többiére. A varga drágábban adja a cipőt, a szabó a ruhát, a gyáros a szövetet, a kőműves a munkát, a háziúr a lakást, a bankár a pénzt, a gazda a termését. Min­­denik a másikon veszi meg azt a többletet, a­mit a drágaság és a fokozódó teher kinek­­kinek kiadásában okoz. A szervezett munkások a munkaadókat szorongatják, ezek viszont tovább adják a maguk gondját, vagyis a bajt a közönségre hárítják át. A szervezett tisztviselők az álla­mot ostromolják, az állam segít, a­hogy tud, de­­ a közönségre gördíti át a terhet, adók­ban, közvetve vagy közvetetlenül. Csak m­i, a­kik nem vagyunk szervezve és az a pol­gárság, a­mely nem tud szervezkedni, to­vábbá a nagyközönség, illetve a társadalom, a­melynek szervezetét valójában a társada­lom alkotja, nem tudja terhét megosztani s nem kap segítséget senkitől. Mit teszek én, hogy valamiképp mégis meg tudjak állani és el ne merüljek bajaim tengerében? Meghúzom magamat s lehető­leg szerényen élek, oly szerényen, amennyire viszonyaim parancsolják. Azt hiszem, így tesznek nagyon sokan, akik hozzám hasonló viszonyokban vannak. A szegény ember ke­véssel beéri, ha vágyait kevesebbre méri. S ha nem lehet fényt, lendületet, bőséget szerezni, hát nem tehet, így gondolkozom én, mert­­ nem tehetek másként. Ne tessék azt hinni, hogy belőlem az irigység beszél, mert én minden jót kívánok mindenkinek, de mondhatom, az állam tisztviselőinek százszorta jobb dolguk van, mint nekem és mint a polgárság százezrei­nek. Biztos állás, amelyet csak fegyelmi úton lehet elveszteni; rendszeres, biztos előléptetés és végül nyugdíj: micsoda úri állapot ez a polgárság egyéb osztályainak helyzetéhez képest. Szó sincs róla, meg is érdemlik a tisztviselők, főképp azok, akik dolgoznak és hivatásukat a szolgálatban komolyan veszik. Azért mondom ezt, mert azt gondolom, nagy baj az is a tisztviselők­nél, hogy sokan közülök nem igen dolgoz­nak, ellenben húzzák a fizetést épp úgy, mint azok, akik görnyednek a munkában. Azokra a tisztviselőkre, akik nem dolgoznak, voltaképpen nincs is szükség s ha apasztani lehetne a számot, akkor az érdemes, dol­gozó részét jobban lehetne jutalmazni. Ezek a családi pótlékot is megérdemlik teljes mértékben. Ha én is szeretnék efféle segítséget kapni, csakhogy kinevet a főnö­köm, ha kérek. Azt mondja: nincs. És a polgárság egyetemességének nincs is kitől drágasági pótlékot kérni. ' ¥ 1 V » * v —— ^ • v— • * *— * • » — - - — — ' » - — - - ----------— -------—.ti « au aifi n Ma ain. ■ i fiz andrás-napi vásár Helyes városfejlesztési politikát! Kaposvár, november 30. (A „Somogyi Hírlap“ tudósítójától.) Az őszi vásár nem hozta meg Kaposvár kereskedő világának a remélt forgalmat. A kellemetlen időjárás is befolyásolta a forgalom csökkenését, ámde mélyebbre ható jelensége is van annak, hogy Kaposvár üz­leti forgalma az utóbbi időkben csökken. A kereskedő világ a legsúlyosabb helyzetbe került az utóbbi időben beállott élelem­drágaság következtében. A lakosság az élelemdrágaság miatt pénz­telen s így ruházkodási szükségletét a leg­kisebbre szorítja. A kereskedők pedig, kiken megfordul Kaposvár nagyvárosi jellege, kénytelenek a korral haladva, díszes porté­káikba ezreket költeni, drága boltbérleteket fizetni s a külső csínra, világításra sokat költeni. A város hatósága elsőrendű város­­fejlesztési politikát követne, ha a kereske­delem érdekében s a kereskedők nagy ter­heinek könnyítésére fektetne súlyt. A városrendezéssel járó felforgatás is je­lentékenyen csökkentette a forgalmat. A va­súti menetrend sem járul hozzá, hogy Ka­posvárt a környék könnyen megközelíthesse. Az esti vonat létesítése is sürgős a forga­lom emelése szempontjából. Ismételten han­goztatjuk, hogy több kereskedőnek a tönk szélére jutása nagyon rossz világot vet a külszínteg emelkedő városra. A város hatóságának a várost emelni akaró politikájába minden olyan érdekszálat be kell kötni, mely hivatva van Kaposvár kereskedelmi forgalmát emelni. E tekintet­ben jelentős kezdeményezést várunk. Katonai ügyek Véderőreform és újoncjutalék * (x) A véderőjavaslatok visszavo­násáról szó sincsen s erre nincs is semmi ok. Sem a kormányok, sem az illetékes tényezők nem fejeztek ki efféle óhajtást s ezért a javasla­tokat fönn fogják tartani. A had­sereg harcképességének és további kialakulásának szempontjából kí­vánják, hogy a véderőreformot a jövő évben mind a két parlament­ben elintézzék. Arról sem lehet szó, hogy a mostani javaslatok helyére más javaslatokat tegyenek, amelyek csak ideiglenes megoldást jelente­nének.­­Ezért nem lehet komolyan venni a provizóriumról szóló híreket. Ami a magyar honvédelmi minisz­ter tárgyalását illeti, ez csak a ja­vaslatok részletes határozatainak megváltoztatására vonatkozott, azat azonban a javaslat elvi alapának teljes fönntartásával fog megtörténni. Csekély módosításokról van szó, amelyeknek az a célja, hogy pénz­ügyi áldozatok dolgában könnyebb­séget hozzanak. Mihelyt katonai körök ezekről a a módosításokról megegyeznek, er­ről értesíteni fogják a kormányokat, hogy az új javaslatokkal szemben állást foglaljanak. A parlamentben ezeket a módosításokat csak vala­mennyi javaslatnak általánosságban való elfogadása után a részletes vita folyamán tárgyalhatnák. A két­évi szolgálati idő elejtéséről és a három évb­e való visszatérésről ma már szó sem lehet. Bécs, november 30. A katonai kormányzat annál a körülmény­nél fogva, hogy nem lehet tudni, hogy az új véderőtörvények mikor nyernek elintézést, még az új törvénynek életbelépése előtt kérni fogja az újoncjutalék fölemelését. Ezt a követelést úgy fogják érvényesíteni, hogy az újoncjutalék fölemelését már a jövő év tavaszán történő ujoncozáskor tekintetbe fog­ják, venni, úgy, hogy már a jövő évi jutalék nagyobb lesz az eddiginél. Arról van szó, hogy ez a jutalék 1912-ben 132.000— 134.000-re emeltessék fel.

Next