Somogyi Hirlap, 1912. január (9. évfolyam, 1-23. szám)

1912-01-03 / 1. szám

Kaposvár, 1912 január 3. Szerda IX. évfolyam 1. szám Egy évre 16 korona, fél évre 8 korona, negyedévre 4 kor., HOnZSiOSI egy hónapra 1 korona 50 fillér. Egyet szem éra 4 fillér. —— alj. —— Határnap 6 fillér. — Tanítóknak : Egész évra 12 korona. Megjelenik betfé kivételével minden nap. POLITIKAI KAPILAP. Felelős szerkesztő: POGÁNY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Korona-nya 7. síás. Nyilttér, reklám közlemények, vigalmi kimutatások soronkint 60 fillér Eljegyzési és esketési értesítések díja ... .5 korona " Jöjjön a véderő ! Kaposvár, január 8. Tessék belendülni a kaszárnyába és megkérdezni a legfiatalabb titulár-káplártól, hogy józan észszel és lelkiismerettel fönntartható-e a hadsereg mai állapota? Egy honvéd gyalogos században harminc-negyven ember és egy közös gyalog században hatvan-hetven emberhez is csak akkor, ha a kapitány úr jó barátja az ezredes urnák és e barátság pallosával meg tudja védeni legényeit a tömeges elkomandirozás ellen. Lehet- e egy ilyen játékosan törpe csapattal századgyakorlásokat végezni, mikor egy hadiszázad létszáma kétszázötven ember és minden mozdulat és minden operáció e ez a magas • * * « ••• A » I». 1 r i r I r ben, a hadsereg ügyében kendőzte volna az igazságot. Hogy ő inkább katona, mint államférfi, lehet-e ezért komoly váddal illetni? Lehet-e elítélni azt a kultuszminisztert, aki lázas szeretettel csüng az iskolák fejlesztésén, ha ez nagy pénzáldozatokkal is jár ? Lehet-e vádolni azt a földmivelési minisztert, aki hatalmas beruházásokkal akar lendíteni az agrikultúra ügyén, még akkor is, ha ez a lendület és lelkesedés súlyos erőket vág az állami büdzsén ? Botorság volna a vádaskodás mind a két esetben Nem volt még alkotmányos javaslat a világon, amelynek disputábilis voltát minden komoly tényező el ne ismerte volna. Héderváry gróf épp ma intézett nyilt felhívást az ellenzékhez, hogy ámítsék módosításokat javasolni, tessék megmondani, hol és miként mérsékelhetők az áldozatok a magasabb érdekek kockáztatása nélkül — és minden idea a legmelegebb megszületésre talál. Hát kerülni. Az ellenzék hónapokon át névszerinti szavazások fertőjében forgatta a parlamentet. Klibe vetették magukat egy szekérnek, amely őszerintük túl van terhelve és rossz portékát szállít. Őszintén szólva, most sincs sok reményünk arra, hogy majd a jobbik érzékükre hallgatnak. Pedig akkor újra e jó harc, amelyben egyedül az ellenzék maradhat alul, mert a nemzeti utálattal sújtott obstrukciót többé föleleveníteni nem lehet és a katonai kérdések megoldását tovább elodázni képtelenség. Ha ez a nagy munka tető alá került, semmi sem állja útját a még nagyobb és korszakosabb alkotmánynak, a választójogi reformnak. Előbb az országot kifelé kell biztonságba helyeznünk, aztán megindulhat önön szervezetünknek felfrissítése bj erőkkel. Nenzeti Kaszinó A kaposvári Nemzeti Kaszinó története írta és elmondta: dr Szaplonczay Manó királyi tanácsos — Első rész * Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Kaszinó igazgató választmányának megtisztelő bizalma folytán nekem jutott a szerencse, hogy mikor saját otthonunkba a zárókövet e helyezzük és az épületet rendeltetésének hivatalosan is által adjuk, üdvözöljem önöket és mindenkit, kik egyesületünknek tagjai, de jelen nincsenek. Engedjék meg azonban, hogy röviden ecseteljem egyesületünk múltját, de különösen ama törekvéseket, melyek a saját otthon létesítése érdekében az egyesület kebelében történtek s melyek végre oda vezettek, hogy a mai fölavató ünnepet megtarthatjuk. Méltóztatnak emlékezni, hogy 1908. évi november 22-én mikor egyesületünk 70 éves fennállását ünnepeltük, kiváló és nagy érdemű volt elnökünk néhai Csorba Ede ünnepi beszédében már elmondotta az egyesület történetét, melyekhez nekem csak igen kevés hozzáadni valóm van. Csorba Ede beszédének bevezető részében azt mondotta, hogy: „a Kaszinó alakulása évének és körülményeinek bizonyítására írásos adataink nincsenek, de egyesületünk pecsétjén az 1838. évszám látható, mely tényből ezt az évet kell az alakulás idejéül elfogadnunk." Sikerült nekem a Kaszinó egy régi jegyzőkönyvgyűjteményét föltarlni és én az azokból vett adatokkal hitelesen akarom igazolni, hogy az alapítás 1838 ban történt. Ugyanis 1884. február 14 én tartott közgyűlésen Csépán Antal elnöklete alatt dr Andorka Elek olvasta föl titkári jelentését, melynek kapcsán jelentette és bemutatta Istvánfy József igazgató, idősb Krizsanics József úr ajándékát, egy az akkori tagok névjegyzékét tartalmazó és az egylet által kiadott könyvet és indítványozta, hogy azok a kaszinó tagok, kik az alapítás óta folyton tagjai az egyesületnek, dísztagokká választassanak. Ez az indítvány egyhangúlag elfogadtatott és utasíttatott az igazgató, hogy ezen határozatról a dísztagokká megválasztott Csépán Antal, Jankovich László, id. Folly József, Kacskovics Sándor, Kontrássy Ferenc és Kiss Lajos urakat értesítse, egyúttal mondjon köszönetet talosan újonnan épült díszes helyiségébe. Kaposvár és Somogymegye előkelő társadalma nagyszámban volt képviselve a legidősb Krizsanics József urnak szép ajándékáért. Az 1884. évről kiadott igazgatósági jelentésben, hol az elhalt tagokról emlékezik meg a következők foglaltatnak: „Meghaltak a disztagok közül Kontrássy Ferenc és Kacskovics Sándor, kik embertársaik által tisztelve és szeretve éltek mindig, egyletünk iránt hosszú ideig és folytonosan érdeklődtek, ők 45 éven át, tehát majd egy emberéleten keresztül tagjai voltak mindig a Kaszinónak, tehát méltán megérdemlik, hogy ez alkalommal mi is tisztelet és kegyelet emlékével adózunk hamvainknak." Végül 1887. február 9-én jelentette ismét az igazgató, hogy elhunyt Kiss Lajos, ki az egyesület fennállása, tehát 49 évig volt rendes és ezért elismerésül 3 év óta dísztagja. Amint méltóztatnak látni, 1884 ben a közgyűlésen jelen voltak és dísztagokká megválasztottak hatan, kik elismerték, igy igazolták, hogy 1838-ban alapittatott a Kaszinó egyesült, mely azóta szakadatlanul fennál és működik, mint a vármegye első társadalmi egyesülete. 1887 ben nyilvánult meg először az az óhaj, hogy az egyesületnek saját helyiségei