Somogyi Hirlap, 1912. március (9. évfolyam, 48-73. szám)

1912-03-01 / 48. szám

k azt a kitüntetését, hogy egy hónappal meg­hosszabbították a szezonunkat. Munkálkodá­sunk sikeres eredményét úgy a pozsonyi, mint a fővárosi sajtó a legjobban elismerte és nyugodtan mondhatom, hogy nagyon szép kiállítású és nagysikerű előadásokat fo­gunk produkálni. Megemlítem, hogy a dísz­­leteink elsőrangúak, a Leányvásár ruhái­ért 5700 koronát, a Kis gróf ruháiért 2500 koronát fizettünk. Tudom, hogy a ka­posvári közönség néhány előadás után meg fog győződni arról, hogy a mi munkánk művészi nívón áll és minden este a legszebb emlékkel hagyja el a színházat. Bérczi Gyula ezután a társulat program­ját mutatta be. Ez a program így van összeállítva: Operák: Eladott menyasszony, Traviata, Trubadur, Rigolettó, Faust, Aranykereszt, Rómeó és Julia, Bajazzók, Parasztbecsület, Bolygó hollandi. Operettek: Leány­vásár, Lengyel menyecske, Kis gróf, Szerelmes asszonyok, Jatagán, Fuzsitus kisasszony, Kedves Augusztin, Ár­tatlan Zsuzsi, Boszorkányvár, Koldusdiák, Tavasz, Szép Heléna, Elvált asszony, Tatár­járás, Bolond. Prózai darabok: Rablólovag, Nincs to­vább, A cárnő, Kis kávéház, Nők kedvence, Judith, Hűtlenség iskolája, Gúnyvacsora, Papa, Szerelem gyermeke, Csitri, Györgyike drága gyermek. Beregi Oszkár, a Nemzeti Színház mű­vésze, ki állandó vendégszereplésre jár Polgár színtársulatához, Kaposváron a kö­vetkező darabokban fog föllépni: Hamlet, Rómeó és Julia, Bizánc, Vörös talár, Fedora és Ármányos szerelem. Kaposvári szerző darabja is műsorra ke­rül április hónapban. Pogány Bélának, a Somogyi Hírlap felelős szerkesztőjének mo­dern irányú, kétfelvonásos drámáját mutatja be Polgár Károly színtársulata. „Mirjami lesz a címe a drámának, amelynek egyes színes jeleneteit már e lap hasábjairól ismeri a közönség. A bemutató elé, már helyi vo­natkozásánál fogva is, érdeklődéssel tekint a kaposvári közönség. Polgár Károly színtársulatának ez a mű­sora. Szép ígéretnek, de be is kell váltani. Ha Bérczi Gyula nyilatkozata nem győz is meg a lehetőségek felől, reményre jogosít. Eredetiség van a darabok megválasztásában, de eredetiség kell, hogy legyen a játék stílu­sában is. Ehhez természetesen érzék kell, mert hogy helyes ítélet nélkül eredetiséget produkálni nem lehet, azt az elmúlt színi sze­zon sajnálatos tévedései eléggé élénken illusztrálják. Egyelőre más megjegyezni valónk nincs. Majd elválik, hogy az énekes- és drámai személyzet külön külön mennyire teljes és összhangzatos. Újból hangsúlyozzuk a jó vígjátékot, amelyeknek a nagy operettáradat­tal szemben jelentősebb szerepet kell majd juttatni. A közönség átlagára szabott műfaj ez, amelynek keretében aránylag könnyű szerrel lehet a szerényebb színjátszói képes­ségeket is sikerrel szerepeltetni. A bérletre vonatkozólag néhány napon belül a kaposvári lapok útján fog értesülni a közönség. Várjunk békével és türelemmel, az idő eljön, mikor Polgár bemutatja társu­lata képességeit és csak rajta áll, hogy a kaposvári közönség megszeresse és megbe­csülje az ő munkáját.­­ Hogyan parírozzák a Rákóczi-teret? Seholcz Gyula tervezete Kaposvár, február 29. (A Somogyi Hírlap tudósítójától.) Rohamléptekben közeledik felénk a tavasz s amint mind közelebb jutunk az enyhe év­szakhoz, oly arányban készül a kaposvári Rákóczi-tér parkírozása is. Már egy hét előtt megkezdték a téren a földmunkálatokat s a kedvező, verőfényes, szép napokban ugyan­csak serényen dolgoznak az előkészületi munkálatokon. Áprilisban, amikorra a szín­házban megkezdődnek az előadások, a szín­ház előtti tér parkírozásával már teljesen elkészülnek. Ismeretes, hogy a Rákóczi-teret Scholcz Gyula műszaki főtanácsos újonnan átdolgo­zott terve alapján fogják parkírozni. Az új terv szerint is megmaradnak a kocsi be- és kijárók. Két két külön gyalogjáró vezet a színházhoz, amely előtt gyönyörű virágkör fogja díszíteni a teret. Négy darab három­­szög alakú virágmező veszi körül a virágkört, két oldalt pedig hatalmas villanylámpák lesznek felállítva. Ezenkívül a sétatéren is több villanylámpa lesz felállítva. Az összes villanylámpák oszlopaira felfutókat vezet­nek fel. A János utca felé eső résztől félkörben, egészben a vasúti állomás bejárata felöli ré­szig virágokkal lesz beültetve a tér. A kato­nai emlék­oszlopot szintén virágkör fogja határolni. Az állomás felöli részről is lépcső­­följárat vezet a színházhoz. Jobbról-balról padokat helyeznek el. Természetesen még több helyen lesznek padok elhelyezve a kö­zönség részére. Kovács-Sebestény Gyula dr polgármester felhívta az öt kaposvári kertészt, hogy nyújt­sák be pályázataikat a parkírozásra és virá­gok ültetésére. Március ötödikéig már be kell nyújtani a kertészeknek pályázataikat s ez a körülmény is mutatja, hogy a parkíro­zást minden irányban sürgős feladatnak tűz­ték ki az illetékes körök. A Rákóczi­ tér parkírozásával érdekes akciót indítottak Petus József és társai, ka­posvári lakosok. Megkeresést intéztek az országos magyar méhészegyesülethez, ame­lyet arra kértek, hogy írjon Kapovár városá­hoz és kérje attól, hogy a Rákóczi-tér parkí­rozásához zofora japonikát és koel­enteria panikulata nevű díszfákat használjon. Ezek a fák ugyanis mézelő díszfák és éppen ak­kor virágoznak, amikor a többi fák már el­virágoztak. A mézelő díszfák július tizen­ötödikétől augusztus hó végéig virágoznak. Szilassy Zoltán elnök aláírásával, a méhész­egyesület tényleg figyelmébe ajánlotta a városnak ezt a két díszfát s így ezeket be is fogják ültetni. A színházat körülvevő sétányon harminc­hat nagylevelű hársfa lesz felállítva. 1912 március 1 ,S 0 M Q Q Y 1 HIRLA P“ Hegedűs Ferenc felolvasása A delej­ességről lapisTár, február 29. (III) Finom lelkek, kik egymást nagyon sze­rették, anya és fiai, két jó barát, testvérek, jegyesek, jóllehet távol vannak egymástól, ha közülök egyikkel valami szerencsétlenség történik, ezt a másik megérzi. Hogyan történhetik ez ? Marconi sodrony­­talan távírójának analógiái szerint. A fentiek szerint az emberi test delejes és elektromos. Már most, ha két jó barát, jegyes, valami szerencsétlenségbe kerül, bizonyos, hogy az élettől való válás pillanatában különös sze­retettel, fájó érzéssel gondol barátjára, vagy jegyesére. Gondolatait koncentrálja s erős felindulással szeretettjére gondol és egy is­­tenhozzádot küld meg ahhoz, akitől oly ne­hezen tud megválni. A delejes és elektro­mos gondolatok elhagyják a feladót és a hullámok gyűrű alakjában bejárják a leve­gőt és ha nagy távolság, vagy valami más akadály céljától el nem vezeti, úgy meg is érkezik a felvevő állomáshoz. És ha az is tud a lélek dróttalan távirataiból olvasni, akinek szól, úgy kétségkívül megtörtént a táviratozás aktusa. Már most aszerint, amelyik érző szervre hatnak az elektromágneses hullámok, nevez­zük az érzelmek átvitelét klepathiának, te­­leskopiának, vagy telephoniának. Telepathia nem más, mint távol érzés. Valamely közelgő szerencsétlenséget, mely tőlünk történik a szerencsétlenség pillanatá­ban megérezzük. — Beteg egy anyának legkedvesebb gyermeke. Fél, retteg, összes lelki tehetségeit a gyermekre összpontosítja, nemkülönben a gyermek, amennyire teheti, anyjára gondol. Egyszerre felsikolt az anya, meghalt a gyermekem. Másnap hozza a távíró, hogy a gyermek az anya felsikoltá­­nak pillanatában halt meg. Ilyen a teleskópia, a távolbalátás. Az elektromágneseses hullámok a nézőidegekre hatnak. Egy orosz leány elkísérte imádott vőlegényét a háborúba. A vőlegény tűz­­vonalba kerül, a menyasszony egy a háború színhelyétől nem messze levő kertben re­mény és kétség között várja a háború ki­menetelét. Szemei nyitvák, mereven néz, víziója van. Vőlegényét látta elesni. Az ellenséges golyó bal homlokán fúródik be. Felsikolt, s egy hét múlva ugyanígy beszéli el az esetet, az elesett egyik bajtársa. Ezen jelenségek közé soroljuk a telephóniát, midőn az elektromágneses hullámok a halló­idegzetet érik. Kiáltozást, jajveszékelést hall az ember. Nem tudja, hogy honnan szárma­­­zik s meglepi az embert a kellemetlen elő­­érzés s másnap, vagy később rendesen egy jó barátunk szerencsétlenségéről hallunk. S ezek az esetek éppen nem ritkák, hol ilyen, hol más formában jelentkeznek. Ha végig kérdezném az egyes családokat a nemű dolgaikról, bizony nem sokat talál­nék, ahol ilyen esetek elő ne fordultak volna. S mindezeket elfogadhatóig csak az em­beri test delejességével lehet megmagyarázni

Next