Somogyi Hirlap, 1912. május (9. évfolyam, 99-121. szám)
1912-05-01 / 99. szám
Kaposvár, 1912. VIII. évfolyam. 99. (2060.) szám. Szerda, másodL POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kontrássy utca 6. szám. A szerkesztőség és kiadóhivatal telefonszáma: 128. Megjelenik hétfő és ünnep utáni napok kivételével minden nap. Felelős szerkesztő: SALGÓ SÁNDOR. Előfizetési árak: Egész évre 16 K, fél évre 8 K, negyedévre 4 K. — Egyes szám ára helyben és vidéken 6 fillér. Minden előfizető ingyen kapja a „Somogyvármegye Almanachjá“-t Gáncsoskodás. Kaposvár, április 30. Az ellenzéki sajtó egy része napokon át krokodil könnyeket hullatott Lukács László miniszterelnök vállalkozásának sikertelenségén. Ma már minden újságot olvasó ember előtt nyilvánvaló, hogy a miniszterelnök akciójának meghiúsulásáról szó sem lehet, sőt alapos remény van arra, hogy e tárgyalások olyan eredményre fognak vezetni, amely minden jóhiszemű politikai tényezőt kielégíthet. Ezek között elsősorban a legilletékesebet, az ország közvéleményét és bizalmának letéteményesét, a többségi pártot. Azt kérdjük mindenekelőtt, hogy miféle erkölcsi, vagy parlamentáris elv követeli meg a kormány fejétől, hogy minisztertársaival vagy saját pártjával folytasson béketárgyalásokat ? A kormány feje minisztertársaival azonos Programm alapján vállalkozott az ügyek vezetésére. Ez a programm pedig a többség programmja, amelynek alapján a mandátumát nyerte, amelyhez hű maradt s amelytől eltérni sem a párt, sem a miniszterelnök nem óhajt.Az újonan kinevezett miniszterelnök a kabinet megalakítása alkalmával kell, hogy tisztába jöjjön leendő munkatársaival a követendő politikára nézve. Ez pedig már megtörtént. A többséget alkotó képviselőkkel pedig csak akkor kell tárgyalni, ha nem talál kész többségi pártot, vagy ha ennek programmjától eltérő politikát óhajt folytatni. Ez az eset pedig még nem forog fönn. Az igazság érdekében azonban meg kell jegyeznünk, hogy a miniszterelnök, amint ez a munkapárt részéről kiadott jelentésekből kitűnik, állandó kontaktusban van pártja vezető férfiaival. Ezek a tanácskozások természetesen nem egyezkedő, hanem informatív természetűek. Politikai életünkben ez nem éppen szokatlan jelenség, sőt amióta a kisebbségi pártok obstrukcióval bénítják a parlament működését, napirenden van. A miniszterelnök elsősorban azt tekinti feladatának, hogy a kisebbségi pártokkal való megegyezés útján biztosítsa a parlamenti békét és a törvényhozás munkáját. Csak ha a békés megegyezés nem fog sikerre vezetni, akkor lehet szó a helyzetnek másféle kibonyolításáról. Nem hisszük, hogy akadjon valaki széles e hazában, aki a politikai válság békés megoldására való törekvést hibáztatná. A békekötés nem történhetik másképp, mint tárgyalások útján. Minthogy pedig az ellentétek nem a kormány vagy a többség kebelében, hanem a többség és kisebbségi pártok között vannak, mi sem természezetesebb, minthogy a többség vezére ezekkel tanácskozik a megegyezés érdekében. A miniszterelnök, midőn a kisebbséggel tárgyal, a béke ügyét szolgálja. Szolgálja annak a békének ügyét, amelyet minden igaz hazafi szükségesnek tart. Ezt tenni pedig nemcsak joga, de kötelessége a koronával szemben, amelynek bizalmából az ügyeket vezeti és kötelessége az országgal szemben, melynek többségére támaszkodik. És Lukács László miniszterelnököt, valamint pártját kötelességteljesítésében semmiféle gáncsoskodás nem fogja megháborgatni. Különösen az olyan előlegezett gáncs, mely olyan tárgyalásokról ítél, melyeket még nem ismerhet s amelyekről igy ítélvén, bizonyára ellentétbe jut maga emlegette történeti igazsággal. A miniszterelnök tudja a kötelességét és feltételezheti még az ellenzék is, hogy tisztában van a teendőkkel. Lukács László a nemzeti munkapárt elvei alapján vállalt kormányzást, programmot tehát nem vár a kisebbségtől. Hivatásával járó államférfiú kötelessége, hogy a kibontakozás érdekében a kisebbségi pártok vezetőivel keresse a békés kibontakozás, apellálva azok felelősségérzetére, hazafias belátására, akiknek módjukban van látni, hogy a törvényhozás züllöttsége az országra nézve milyen állapotokat teremt. Ha ennek a belátásnak, a kibontakozás békés hajlandóságának jeleit nem látja, akkor nem marad számára egyéb hátra, mint ami parlamentáris elvek szerint mindig feladata a kormányelnöknek: a többség meggyőződésének és akaratának végrehaj tásunk mai száma 12 oldalra terjed. tása, azon módok és eszközök igénybevételével, amelyek ezt lehetővé teszik. Ez az igazság. A rendőrség államosítása. (Folynak az előkészületi munkálatok. — Az államosítás tervezete. — A határrendőrségek megszűnnek. — Kaposvár kerületi központ lesz) — Saját tudósítónktól. — Kaposvár, április 30. A vidéki rendőrség államosításának ügye, amely most annak az eseménynek kapcsán került ismét felszínre, hogy Pekáry Ferenc, a székesfőváros államrendőrségének főkapitányhelyettese a legközelebbi időben megválik állásától. Pekáry a belügyminisztériumba kerül, ahol miniszteri tanácsosi rangban fog tovább működni egy most szervezendő ügyosztály élén. Az ő vezetése alatt álló ügyosztály hatáskörébe fog tartozni elsősorban a vidéki rendőrségek államosításának előkészítése, a határrendőrség ügye és a gyermekvédelem. Tudvalevő dolog, hogy erre az államosításra milyen nagy szükség van s hogy az már régen foglalkoztatja az illetékes köröket. Maguk a rendőrkapitányok is az államosítás mellett vannak és azt óhajtják, mert úgy személyi, mint főként és elsősorban a közszolgálat érdekében szükségesnek, jónak tartják , mert méltányos is, hogy a rendőrség, amely állami funkciókat végez, az állam községén tartassák fönn. Ser László dr. főkapitány, akit annak idején ez ügyben megkérdeztünk, maga is ilyen értelemben nyilatkozott. A most ismét aktuálissá lett államosítás ügye már igen előhaladott állapotban van ,és Pekáry Ferenc kinevezése éppen azt mutatja, hogy most már komolyan és a végleges megoldás gondolatával vették elő az ügyet. A belügyminiszter előtt különben egy tervezet is van már, amelyet nagyjában itt ismertetünk. A tervezet első szakasza mondja ki az általános fontos szabályt, hogy a polgárok személy- és vagyonbiztonsága fölött való őrködés állami feladatot képez. Megállapítja a tervezet a rendőri hatáskört. A jogvédelmi hatáskör fejezetében sorolja föl a rendőrség legfőbb