Somogyi Hirlap, 1914. május (11. évfolyam, 99-123. szám)

1914-05-01 / 99. szám

Előfizetési díj: Egy évre 16 korona | Negyedévre 4 korona Félévre 8 korona | Egy hónapra 1 korona 50 fillér ■gyes szén éra­­ fillér Tanítóknak: Egész évre 12 korona megjelenik mindennap, kivive kitu­t­ni az ünnep után következő napokat POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Korona-utca 7. szám Telefonszám G lyik­tér, valamint magánközlemények is vigalmi kimutatások sor­ánkén­t­­ koronába számíttatnak A más­o­dik­ városi mérnök Sok a munka a mér­nöki hivatalban Kaposváron az utóbbi eszten­dőkben hatalmas lendülettel indult meg a városfejlesztés és rendezés munkája. Mintha az elmúlt évek tétlenségét akarná jóvátenni az új városi éra, mely lépten-nyomon nagykoncepciójú tervekkel áll elő. Ennek az alkotó munkának az lett azután a következménye, hogy a városi mérnöki hivatal mu­nkája oly erősen megszaporodott, hogy azt egy ember képtelen ellátni. Köztudomású, hogy Bereck Sán­dor főmérnök a város egyik leg­­ambiciózusabb, legkötelességtu­­dóbb hivatalnoka, aki az így föl­halmozódott munkát a hivatalos órákon kívül kénytelen elintézni. Ezen az állapoton segíteni kell, elkerülhetetlenül szükséges a má­sodik mérnöki állás szervezése. Fölötte fontos városi érdek is ez, mert a gazdasági föllendülés még erősebb lökést ad a város fejlesztésére irányuló törekvések megvalósítására. Kaposvárhoz hasonló vidéki városokban két három városi mér­nök van és rendelkezésére áll a hivatalnak a megfelelő műszaki személyzet is. Szombathe­ten 2 mérnök van, Marosvásárhelyen 4 városi mérnök dolgozik, külön vezetője van a városi üzemeknek és három emberből áll a műszaki személyzet. Nagykanizsának szin­tén két mérnöke van. Sopronban 4, Székesfehérváron 4, Komárom­ban pedig 2 városi mérnököt fog­lalkoztatnak megfelelő műszaki személyzettel. Ellenben Kaposvá­ron, ahol a fejlődés erős folya­mata indult meg, ahol járvány­­kórház, közvágóhíd, utcaburkolás, városszabályozás stb. munkálatait készítik elő, csak egy ember végzi a mérnöki teendőket és egy a műszaki személyzet száma. Ennek a következménye volt, hogy a csatornázásnál, az utca­­burkolás munkálatainak az elő­készítésénél egy egy napidíjas mérnököt kellett alkalmazni. Kovács-Sebestény G­un­dr pol­­gármester belátta a mostani vi­szonyok fánhatatlanságát és úgy szeretnék, ha ennek az lenne a következménye, hogy szervezik a második mérnöki állást. Balatonboglár — járási székhely március elsejétől — szeptember elsejéig Két évvel ezelőtt Balatonboglár község fölírt a belügyminiszterhez, hogy az állami javadalmazás ter­hére járási székhellyé avanzsál­hasson. A járás neve „balaton­­parti járás" lett volna és Balaton­boglár székhellyel hozzátartoztak volna mindazok a balatonparti, somogymegyei fürdőhelyek, ame­lek a balatoni fürdőéletben élénk, nagy látogatottságnak örvendenek. A belügyminiszter a feliratra adott válaszában időszerűtlennek tar­totta Balatonboglár ezirányú ké­relmét és fedezeti hiányok miatt a balatonparti járás létesítésének óhaját visszautasította. A balatoni fürdőhelyek európai nívóra való fejlesztése nemcsak a Balatoni Szövetség feladata, hanem az egész országnak köz­óhaja. Európa egyik legszebb, legnagyobb tava közül valóság­gal ideálisan kultúráit, minden részletében nagyszerű fürdőéletet lehetne teremteni, ha a mindenütt megnyilvánuló tervezgetés és al­kotási vágy áldozatkészséget is jelentene. Különösen indokolt te­hát Balatonboglár kérelme ma, amikor a Balatoni Szövetség fo­kozott ambícióval és lelkesedéssel fog hozzá a balatoni fürdőélet fejlesztéséhez. Az állandó választmány mai pótülésén ismét szóba került a balatonparti járás kérdése. Kacskovics Lajos alispán ugyanis megfontolás tárgyává tette a bog­láriaknak azóta már másodszor benyújtott kérelmét és konsta­tálta, hogy a balatonparti járás megalakítására sürgős szükség van. Ez a járás azonban csak nyáron, a fürdőidény tartama alatt bírna teljes járási adminiszt­rációval, amikor a balatonparti fásítások és építések, szóval a fürdőidény előkészítési munkála­tai folynak, mert ilyenkor feltét­lenül szükség van egy útbaiga­zító és irányító kézre, amely ezeket az előkészítő munkálatokat felügyeli és ellenőrzi. Ehhez képest Kacskovics Lajos alispán javaslata úgy szólt, hogy írjon föl a megye törvényhatósága a belügyminiszterhez egy balaton­­boglári főszolgabírói kirendeltség engedélyezése ügyében és bízas­sák meg az alispán a főszolga­bírói kirendeltségnek és a járási szervezeti szabályrendeletnek ki­dolgozásával. A főszolgabírói ki­rendeltség működési időtartama március elsejétől augusztus végéig terjedne és maga a kirendeltség két személyt jelentene. A balatonparti nyári járáshoz tartoznának Berény, Keresztúr, Fonyód, Lelle, Szemes, Őszöd, Szárszó, Zamárdi, Földvár és Ki­­liti-telep balatoni fürdőhelyek, Ba­latonboglár székhellyel.­­ Tallián Andor főjegyző elfogadásra ajánlja az alispán javaslatát. Az állandó választmány a ja­vaslatot Bók Zalán Lajos dr és Novák János választmányi tagok hozzászólásai után azzal a módo­sítással fogadta el, hogy a kiren­deltség működési időtarma már­cius elsejétől október elsejéig terjedjen, mert szeptember hónap­ban még virágzó fürdőidény van a Balaton körül.­­ A bogláriak kérelme ilyen formában kerül majd a május negyediki közgyűlés és azután a belügyminiszter elé. Felfüggesztik Nikla képviselő­testületét Azok a felekezeti villongások, melyek a községi iskola miatt már hónapok óta izgalomban tartják Nikla lakosságát, ma már Somogy­­megye állandó választmányát is foglalkoztatták. Lengvári Ferenc jegyző referálta az ügyet. Niklán községi iskola építését határozták el, amire amortizációs kölcsönt vettek fel. A kölcsön törlesztésére, dacára a vállalt kö­telezettségnek, Nikla község nem tett eleget és így az esedé­kes összeget nem is tudták fi­zetni. Az ügybe a miniszter is beavatkozott és utasította a vár­megyét, hogy a kölcsön törlesz­tésére adjon kölcsönt Nikla köz­ségének. Kacskovics Lajos alis­pán kölcsön felvétele tárgyában határozathozatalra hívta fel Nikla képviselőtestületét. Az ülésen tizenhárman jelentek meg, akik közül öten szavaztak a kölcsön felvétele mellett, öten, akik közt a bíró is volt, ellene, hárman pedig nem szavaztak. Mivel így a községnek az iskolaépítésre felvett kölcsönt egész összegében le kellene fizetni a megállapodás értelmében és így a községet anyagi károsodás éri a per meg­indításánál, megfelebbezték a kép­viselőtestület határozatát. Az állandó választmány azt ja­vasolja a törvényhatósági bizott­ságnak, hogy a községet érő anyagi károsodás miatt azokat tegyék felelőssé, akik a kölcsön felvétele ellen szavaztak és azt a három képviselőtestületi tagot, akik nem szavaztak. Egyúttal elő­terjesztést tesz a törvényhatósági bizottság a belügyminiszternek, hogy Nikla község renitens kép­­viselőtestületét függessze fel.

Next