Somogyi Hirlap, 1916. március (13. évfolyam, 49-74. szám)

1916-03-01 / 49. szám

Kaposvár, 1916. XIII. évfolyam, 49. szám. Szerda, március 1. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Korona-utca 7. ^ Rakettai árak: Egy évre 20 K — f Félévre 10 K — f Negyedévre 5 K — f Egy búra 1 K 75 f Tanítóknak egész évre 16 korona. Egyes szán ára 11 fillér. Telefonszám: 5. POLITIKAI NAPILAP. Bejelenik minden­nap délután 4 órakor. Döntő küzdelmek, Kaposvár, február 29. Tavaszi aratás készül a nagy mezőkön, ahol feszülő izmokkal, töltött fegyverekkel néz szembe a milliós ember­sereg. A nagy kaszás fejük fölött lebeg, a győzelem nap­sugaras palástjában áll az egyik sereg mögött a hadi­­szerencse istenasszonya, a vereség fekete talárja ad bús takarót a másik mindig szo­morúbb végzetének. Közel húsz hónapi ádáz küzdelem megmutatta, hogy a győze­lem koszorúját a mi zászlóink köré fonja a történelem acél­­karja, az övék, a hazugságok és hitszegés kalandor lovag­jaié, mindig lejjebb hanyat­lik, mintha a bűnhődés vég­­zetszerű súlya terítené diadal­mi szőnyegként a győzelme­sek lábai elé. Soha nem áldozott még az emberiség annyi háborús szenvedést a békéért, mint ebben a rettentő kataklizmá­ban. A kiszikkadt földből nem akar kinyílni a fehér virág, akárhogy öntözi is a nemesek vére. A harmadik tél hava olvad fel, a harma­dik tavasz ébred, melynek zsendüléséből a békevilág kipattanását várjuk. Békés tavaszi vetésre várunk és a háború véres tavaszi aratá­sára készülünk most is, ahogy a téli felhők szürkeségét ragyogó napsugár töri át reménytelen nappalokon. A tavaszi aratás nagy ka­szája megpendül már és szeli a rendet, ahogy az új hírek­ből látjuk, a francia termő­földeken, a Vogézek bércei alatt és a flandriai síkokon. Nagy takarítása van itt a halálnak, a német erő neki­lendülése nyomán friss gyász­­koszorú fonódik a gloire megtépett trikolorja köré. A hivatalos jelentések ezernyi fogolyról számolnak be és mintha a meghajtott fejjel bandukoló fogoly­tömegek mögött állna a vigyorgó ka­szás, halálhörgés, fájdalom harsog ki a sorokból, me­lyek ritkábbak és csügged­­tebbek lesznek mindig, ha a teuton ököl megfeszíti acé­los izmait. A ritkuló és csüg­gedő sorok meddig bírják még a friss germán erő csa­pásait? Mikor omlik le a háborús akarat jerichói fala a türelmetlenség harsonájá­nak szavára? Bizonyos, hogy a háborús világrend nem változik meg e tavaszon sem, a napkelet­ről suhanó friss szél újra magasan lobogtatja majd se­regeink büszke, diadalos szí­neit. Új harcok, új győzel­mek következnek. És a győ­zelmek földjén új áldozatok. Közelebb visznek-e a leg­végső célhoz. Ki tudja, mit beszélnek a végzet könyvé­nek titkos hieroglifái ? Höfer mai jelentése: ágyuharc az olasz fronton. Budapest, február 29. (Hiv. táv.) A főhadiszállásról jelentik : Orosz és délkeleti hadszíntér: Nincsen újság. Olasz hadszíntér: Tegnap délután az olaszoknak a görzi hídfő egyes részein és a doberdói fensik ellen irányult ágyutüze élénkebb volt. HÖFER altábornagy, a vezérkar főnö­kének helyettese. (A miniszterelnökség sajtóosztálya.) Verdünnél változatlan hevességgel folyik a harc. A franciák tömegesen megadják magukat. Berlin, február 29. A „Deutsches Tageszeitung“ jelenti a főhadiszállásról: Verdunnél változatlan he­vességgel folyik a harc. A franciák hadállásai valóság­gal szét vannak lőve, vala­mint a közeli községek is. Hardaumont falva egy óriási halálkatlan. Itt minden élő­lény elpusztult. A Verdininél dúló óriási csata hevessége semmit sem lankadt. Verdint füstfelhő borítja. A frontról vissza­térő­­német katonák beszélik, hogy a franciák tömegesen megadják magukat. A fog­lyul ejtett franciák azt mond­ták, hogy a német gyalog­ság sortüze tűrhetetlen. Genf: febuár 29. A francia főhadiszállásról jelen­tik: A németek 8 hadtesttel támadtak Verdun ellen. A né­met csapatok közt szerepel­nek azok is, melyek Szerbiában, majd Szalonikinél operáltak. Megállapítják, hogy Verdun körül van a szerbiai Macken­­sen-hadsereg szine-java. Basel, február 29 A „New­­york Herald“ jelenti. A fran­cia repülők megállapították, hogy a német front nyolc helyén osztrák-magyar har­minc és feles mozsárágyúk lövik a francia erődöket. Bern, február 29. A „Bemner Bund “-ban Stege­mann a következőket írja: — Az egész verduni erődít­mény­rendszer megingott, a Douaumont erőd megvívásá­val az egész francia front sarkoszlopa meg van bé­nítva, amelyet egy nagy né­met sereg jobbról, balról körülzárva tart. — A fran­ciáknak nagy haderőt kel­lene a Kraas-folyó balpart­jára koncentrálni, hogy Ver­­dunnél az egyensúlyt helyre­állítsák. A verduni események következtében Svájc kényte­len a katonai rendszabályo­kat megfelelő terjedelemben fentartani, hogy az esetleges határsértés ellen Svájc meg­védhető legyen. Rotterdam, február 29. A „Times“ jelenti: A fran­ciák Douaumont erődjét a háború első hónapjában le­szerelték. Legénység nem volt Douaumontban, az ágyukat némely helyekről szintén el­távolították és fedett állá­sokba vitték. A „Times“ szerint Douaumont tényleg a németek kezében van, de azt a franciák a benne lévő porosz ezredekkel körülzárva tartják. Verdun ellen a né­metek vaszápora a leg­rettenetesebb volt, állapítja meg a „Times“, ami valahol a föld egy darabját érhette. Basel, február 29. A fran­cia vezérkar jelentése szerint a németek Douaumont falut el akarták ragadni, de erő­feszítéseik megtörtek a fran­cia csapatok ellentállásán. Douaumont erődnél, mely

Next