Somogyi Hirlap, 1916. augusztus (13. évfolyam, 174-199. szám)

1916-08-01 / 174. szám

Kaposvár, 1916. XIII. évfolyam, 174. szám. Kedd, augusztus 1. Előfizetési árak: Egy évre 20 K­­­f Félévre 10 K­­­f Negyedévre 5 K — f Egy hóra 1 K 75 f Tanítóknak egész évre 16 Korona, Egyes fiam ára 6 Mié­. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kapuvár, Korona-álca 7. sz. Teteterzám: 6. Megjelenti minden­ nap délután 4 órakor. 4 román szfinksz. Kaposvár, július 31. A román titok izgatja a világot. Semleges marad-e a balkáni szfinksz, vagy oda­adja fegyveres erejét vala­melyik hadviselő csoport­nak ? Egész Európa figyelme odafeszül az erdélyi határok mögé. A diplomácia boszor­kánykonyhájában nagy a sür­gés. Minden csoport képvi­selői megmozdulnak a Ho­­henzollernek véréből való ro­mán király meghallgatja a diplomaták ígéreteit, a ro­mán vérből való politikusok a diszkoszvető fürgeségével dobálják a tömeg közé frá­zisaikat, égni látszik minden a szomszéd királyság politi­kájában. A külsőségek nagy részéről értesülünk. Apró hí­rek jönnek. A cenzúra ala­posan megszitálja, a néhány szóból, ami hozzánk jut, nem tudunk bizonyosat, legfeljebb következtetünk aszerint, ahogy a hír beszél, vagy a cen­zúra fehér foltját találjuk a Balkán-rovat címe alatt. A következtetés már régi idők óta nem válik be a külpolitika várható esemé­nyeinek jóslásánál. Titok, a nagy tömeg előtt rejtett, láz­álmok kielégítésével kecseg­tető ígéretek csatája folyik a kulisszák mögött. A titok há­borúja ez és ahogy — ma­gyarázatok hijján — nem értjük az érdekek elhelyez­kedését és az érzelmek pál­­fordulását, éppen úgy nem sejthetjük, hogy mit hoz a holnap jövője arról az oldal­ról, ahonnan tegnap még barátságos biztató kilátások reménye nyugtatott meg. Nincs okunk most sem a nyugtalanságra. Az északi balsiker korrigálása már út­ban van, ezt a biztatást adja a Hofer-jelentés. Seregeink megmozdultak, az orosz tö­­meg egy helyen már hátrál és ki tudja, nincs-e közel az idő, amikor újra magasan lobog északon is az össze­göngyölt győzelmi zászló. A magyar és német harci eré­nyek és erők kellő felhasz­nálása a kétéves háború sok­féle változata között eddig mindig a legjobb diplomáciá­nak bizonyult. Többször tet­ték már kezüket semleges­séggel takarózó titkos ellen-Bukarest, július 31. Ma már kétségtelen, hogy az ántáni diplomáciai fur­­fanggal agitációs célból kür­tölte világgá, hogy Románia az ántánt mellett beavatko­zik a bábomba. Az ántánt diplomáciája az új bukaresti francia követ megérkezését és azt, hogy az ántánt 60 vagyon muníciót szállított Romániába, olybá akarta fel­tüntetni, hogy az ántánt és Románia közt katonai egyez­ség jött létre, aminek követ­kezményeként Románia csak­hamar be fog avatkozni a világháborúba az ántant ol­­­dalán. A leglehetetlenebb hí­reket portálták az ántant­­barát bukaresti lapok és szinte úgy látszott, hogy Romániát csak néhány nap válassza el a fegyveres ak­ciótól. Ez mély benyomást gyakorolt mindenfelé és mél­tán tekinthették a helyzetet kritikusnak, most azonban kiderült, hogy az egész nem más, mint az ántánt és Take Joneszka, valamint lapjának belső és külpolitikai an­tó­ségeink készen tartott kard­juk markolatára. És akkor a magyar, meg a német katona csapásai alatt eltorzult a súj­tott ellenség és a titkon vele érző semleges ajkán a mo­soly. Nincs okunk hinni, hogy most másképen lesz . . . Uj küzdelmek kezdődnek északon. Higyjük, hogy uj győzelmekkel . . . d­éja és egyetlen szó sem igaz Románia háborús ké­szülődéséből. Stokholm, július 31. Az orosz lapok azt írják, hogy Oroszország nem bízik már Romániában. Oroszországban meg vannak győződve ar­ról, hogy Románia a mos­tani viszonyok közt teljesen tehetetlen. Bukarest, július 31. Az „IndependanceRoumaine“ vezércikkében „Éljen a ki­rály“ címmel foglalkozik Ro­mánia helyzetével. — El­múlt a válság vagy csak el­­odázódott ? — írja az újság. A királynak a kormányel­nökkel való tanácskozása, mely hosszabb ideig tartott, meghozta az első gyümöl­csét. A kormány maga cá­folta meg, hogy Ilesku tá­bornokot vezérkari főnökké ne­vezték ki. És nem beszélnek többé a híres hadgyakorlat­ról sem, arról a burkolt mozgósításról, melyet a ki­rály megkerülésével akartak végrehajtani és megtörtént esemény elé akarták állítani, - így vélték hadilábra helyezn­i Romániát. Dicsérnünk kell a­­ király nyugodtságát és biz­­­­tonságát. A királynak a bor­­­­zalmas háború elkerülését­­ célzó politikája egyedül fe­jezi ki a román nép akara­­­­tát, békevágyát. Az állást diplomáciai furfangja volt csak Románia beavatkozásának híre. A román király nem akar háborút. 1 — A szerbek is meg­kezdték az offenzivát. Lugano, júl.31. Szaloniki­­ből jelentik: A szerbek is meg­kezdték offenzivájukat a bol­gárok ellen. A támadás gö­rög területen történt, a szerb­görög határtól délre, mint­egy 17 kilométernyire. A szerbek 40 kilométer szé­les fronton léptek akcióba, de a bolgárok vonalát se­­hol sem tudták megingatni Szerb jelentés szerint a bol­gár tüzérség rendkívül he­vesen működik. Az orosz frontról. Budapest, julius 31. A sajtóhadiszállásról jelentik: Bródy elhagyása után fron­tunk ezen részén nyugalom van. A Fekete Czeremosznál csapataink újból tért hódí­tottak. A román ruszefilek és Szaszonov lemondása. Bukarest, julius 31. Romániai ruszefil körökben örömmel vették tudomásul Szaszonov orosz külügymi­niszter lemondását, mert sze­rintük ő volt az oka annak, hogy Románia még nem avatkozott be az oroszok mellett a háborúba.

Next