Somogyi Hirlap, 1946. november (2. évfolyam, 240-264. szám)

1946-11-02 / 240. szám

Sehol akkorák a cukor­jegyek, HOGY SÍELNI LEHETNE RAJTUK Az idén nem tesz kockacukor - ezideig egyetlen szem cukrot sem fordult h a­ggy­l.­­ Reumátoknak kitűnő gyógykúca a Hd­R kaposvári cukorgyára Az utóbbi években bizony igen­igen soványan édesíthettük meg az életünket a cukorral. Igaz Ugyan, h­ogy vannak különböző »pótanyagok«, amelyek szintén édessé teszik az ember életét, de ez csak a fiatalok kiváltsága — a gyerekeket és az öregeket meg­fosztja ettől a sors, ők inkább a »ny­alakod­ásnak« a kézzelfogható módját választják. Az idén már teljes békebeli ütemben indult el a cukorgyártás , érdeklődéssel figyeljük a gyár munkáját. Novacsek János, a MIK igaz­gatója készségesen eleget tett ké­résünknek s egyz kedves, fiatal mérnök kalauzol bennünket, iWe­­­n r­i­ch Bódog. — Az urak nősek? — néz ránk Meglepődünk a különös kérdé­sen. — Csak azért kérdem, mert az ember felesége hamar megérzi a »répaszagot«, akár a borszagot. Fehér füstfelhő gomolyog a gyár felett s hatalmas répahegyek te­tején hosszú póznákkal irányítják a répát a »mosdóba«, ahonnét se­besfolyású folyó viszi a gyárba. Mosás, mérlegelés, szeletelés, ki­lúgozás, szűrés, sűrítés, »pörgetés« következik ezután s végtelen futó­szalagon kanyarogva elindul a szép fehér kristálycukor a csendes raktár felé. különböző éghajlati tájak is a gyár késéi A mérnök úr szakszerűen ma­gyarázza az egyes gyártási fáziso­kat. Közben különböző éghajlati tájakkal ismerkedünk meg. A for­ró égövtől egészen a huzatos észa­ki klímáig mindenféle hőmérsék­let megtalálható a gyárban. — Ezek itt a százprések — mu­tat a gőzölgő gépekre. Negyven­­fokos a hőség. A munkások me­zítelen felsőtesttel verejtékezve szedik széjjel a présekben vissza­maradt sföldszínű mellékterméket. Gőzölögve csorog a barna lé a csatornákba, akár az izzadság az emberek arcáról. Némán és egy­hangúan végzik a munkát. Nekik jutott talán a legnehezebb poszt. Pokoli a meleg s arra gondolunk vájjon eszünkbe jut-e, a kávé ke­vergetése közben, hogy mennyi­mennyi sós verejték hullt le né­­hány tucat munkásról, amíg a ré­pából cukor lett s szakértő arc­rándulással állapítjuk meg — »nem elég édes ez a fekete«. Egy bizonyos, akik itt dolgoz­nak, nem vágyódnak a gőzfürdő­be s a reuma is messze elkerüli tikét... zott katonai járőrök cirkálnának. — Ha annyira gazdagok len­nénk — mondja kísérőnk —, hogy nem volna szükségünk a cukor minden kristályára, egész nyugod­tan sípályákat létesíthetnénk cu­korból. A ko­ckavágógépek némán é­leta-A »gőzfürdőnek«, »hegymászás­nak« vége. A gépek és az emberek tovább végzik kötelességüket s minden percben nőnek a cukor­hegyek, telnek a zsákok. Az irodá­ban Varga Mihály üzemi bizott­sági elnökkel beszélgetünk. — Sajnos, az órabéreket a Szak­szervezet meglehetősen alacsonyan állapította meg. 68—93—103 fillér az átlagmunkás órabére. A szak­munkások, betanított munkások órabére azonban leléri a 2 forint 16 fillért is. Az egyes panaszok or­voslását kértük a kormányzattól s ígéretet kaptunk, hogy a munka­béreket hamarosan fel is emelik. A legjobban a természetbeni fi­zetés vonzza a munkásokat. Az ál­landó alkalmazottak évente átlag­ban megkeresnek 40—50 kilo­gramm cukrot is.­­ A felvételeknél, a munkabe­osztásnál a gyár vezetőségét a szo­korra hallgatnak. Az idén nem lesz rájuk szükség, mert kormány­­rendelet tiltja a kockacukor gyár­tását. Helyes? Nem helyes? Tény mindenesetre az, hogy a gyár a rendelet következtében 200 női munkással kevesebbet tud foglal­koztatni, ciális szempontok vezették — mondja az üzemi bizottsági elnök s a három turnus bevezetésével lehetővé akarta tenni, hogy a rö­vid kampány idejére is minél több ember jusson keresethez. Megnézzük még a korszerűen be­rendezett fürdőket, orvosi rende­lőt, a gyár szemét, a laboratóriu­mot és a csöndes, kellemes étter­met. A kapuban szigorú őrség áll. Mindenkit megmotoznak s ezideig egyetlen szem cukrot sem találtak senkinél. Kilépünk a kapun s a kollégám megjegyzi: — Te nem érzed, itt még a le­vegő is édes... A sok magyar gyerek boldog mo­solya villan meg előttünk, amint sóvárogva megállítják édesanyju­kat a cukrászok hívogató kirakatai előtt... .(— —) Alacsonyak az, aca­cek, de mindenki szívesen dolgozik. Itt síelni is lehetne Hosszú, kanyargás után elju­tunk a raktárba. Különös egzoti­kus kép fogad. Alattunk a mély­ségben fehér, havas táj. Cukor­hegyek. A hegyeken­­fehérruhás­ nők lapátolnak. Olyan ez a lát-­­­vány, mintha valamelyik havas finn domboldalon gondosan álcáz 1 Márkás árut olcsó áron Renczesnétől 8 vásároljon. Fő-a 16, H RÉSZLETRE IS. Ajándékait mielőbb válassza ki. 9 Iskola-kápolnát szentelt Öreglak községhez tartozó Baráti hegy Az aranysárga és vérpiros, dér­csípte levelekről tükröződik visz­­sza a reggeli nap, amit olykor el­takart az őszi fellegek lassú moz­gású tömege. De ha szerét tehette, kikandikált és megcsillogtatta su­garát a kis kápolna keresztjén. Nagy ünnepe volt Öreglak köz­ség baráti hegyi népének. Mint­egy 800 lélek sereglett össze, hogy tanúja legyen a felszentelésnek és a baráti­ hegy népe lelkierejének. Messze az anyaközségbe, Öreg­lakba, a tél fagyában, mint a nyár hevében, ha Istenét akarta dicsér­ni, közel 5 km-re járatta gyerme­keit öreglak község iskolájába, nem törődve a sárral, széllel és faggyal. Pontos iskolába járók voltak a gyermekeik minden rossz természeti elemek ellenére. A szentelést polgári ünnepség előzte meg szívreható szavalatok­kal és méltó beszéddel. Az ün­neplők között láttuk dr Szabó Jó­zsefet, a vármegye tanfelügyelőjét, ott volt a lengyeltóti járás főjegy­­­­zője, Szendrődy Gábor és dr Be­­­­gredy Péter, a volt járási és vár­megyei főjegyző. Ott láttuk Mezei­­ Imrét, öreglak község főjegyzőjét, aki községépítő és fejlesztő terveit határozott férfias akarattal min­dig valóra váltja. Ott volt még Horváth József old. építész, aki a nagy újjáépítési munkában de­rekasan kivette részét. . Ezen szép ünneppel befejezést nyert a község tervszerű idei újjá­építési és községfejlesztési pro­gramja és a község helyesen gon­dolkodó lakossága jegyzőjének élén valóra váltotta a tönkretett iskola, megrongált templom, községháza teljes újjáépítését és a háború okoz­ta rombolásokat saját erejéből tel­jesen eltüntette, majd mindennek betetőzésére befejezte a baráti gyö­nyörű iskolakápolna felépítését hol a tanítás már meg is indult. Az ünnepi istentiszteletet Major László plébános végezte, akinek magasnívójú beszéde könnyeket csalt az ünneplők szemébe. A gyönyörű építkezés, a szép ünnep, a boldog embertömeg lát­tára önként vetődik fel a kérdés, hogy tehette ezt egy község áldo­zatkész népe. Öreglak község la­kossága megadja a választ. A ma­gyar nép erejében kételkedő és ré­ve­teg szemmel a jövőbe néző ma- Maszk­ózás! Tyúkszem vágási A MIR-malom gőzfürdőben Kaposvár, Berzsenyi­ utca 31. sz. Filléres árak péntek és vasárnap délután. Bundák mindennemű szücsárak nagy választékban RCS JÓZSEF s­z­ír c­í­m­e­s térnél BERZSENYI­ U. 42. Nyersbőrök vétele, kikészí­tése és festése. Kedvező fizetési feltételek, gyárok, jertek el öreglak község­be, itt megtudjátok. T. M. SPORT Rangadó mérkőzés lesz vasárnap A NB. II. nyugati csoportjában a MOGART vezet pontveszteség nélkül, 5 mérkőzésből 14:3 gól­­aránnyal. Vasárnap a KMTE el­lenfele az éllovas budapesti csa­pat lesz. A kaposvári csapat ez­úttal talán a legnagyobb feladat előtt áll. A múlt vasárnapi mér­kőzésen Mezőfyt és Légrádyt ki­állították, úgy, hogy kétséges, hogy vasárnap játszhatnak-e, a rendelkezésre álló tartalékok nem teljes értékű helyettesek, kapusa nincs a csapatnak, bár Szellő, a pécsi szükségkapus, elég jól vé­dett. Az előjelek tehát aggasztóak. Ezúttal ismét rá kell mutatnunk arra, hogy a KMTE csapatának­ súlyos szerkezeti hibái minden mérkőzésen kiütköznek. A kapos­vári osztályban tavaly gyengébb képességű ellenfelekkel szemben bevált az az elgondolás, hogy gyengébb védelem előtt gólerős csa­társor álljon, de a NB. II-ben for­dított az eset. A mai játékrend­szer és az ellenfelek képességeit tekintve a fő cél csak az lehet, hogy gólt nem kapni, tehát a védelmén legyen a súly, különösen akkor, amikor a KMTE Bódis, Kovács és Légrády személyében rendelke­­­zik oly képességű és gólerős csa­tárokkal, hogy mérkőzésenként megrúgja a maga góljait. A baj­noki táblázat mérlegelésénél­ is nyilvánvaló ez az elv. 10 csapat kapott kevesebb gólt, mint a KMTE, csak az utolsó három he­lyezett szedett be, többet, mint a kaposvári csapat. Viszont a 9-ik helyen álló Kistext 4:5 gólaránnyal 5 pontot szerzett, a 10-ik helye­zettnek is aktív a mérlege. Tisztá­ban vagyunk azzal, hogy a KMTE- nek korlátozott anyagi sek­in­őségei is vannak, de a vezetőségnek mégis meg kell találnia az utolsó órában a helyes megoldást, mert ha így megy tovább, a KMTE menthetet­lenül lesüllyed a tabella végére. A K. Barátság SE is rangadót játszik KMTE II. ellen. A jó nevekből álló KMTE mélyponton van, míg a Barátság rohamosan javul, úgy, hogy a két csatársor gólképessége közti különbséget te­kintve, a Barátság 2—3 gólos győ­zelme valószínű.

Next