Somogyi Ujsag, 1928. május (10. évfolyam, 99-122. szám)
1928-05-01 / 99. szám
X. évfolyam * 99. szám. Ára 10 fillér Kaposvár, 1928. május 1., kedd Előfizetési ára: Egy hóra 2 pengő, negyedévre 6 pengő, postán vagy házhoz szállítva Hirdetések díjszabás szerint KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: IfJ. EGLY ERNŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kaposvár, Korona-utca 7. sz ám Interurban telefon 5. szám A magyar cserkész csak Krisztim cserkésze lehet Szent Imre öregcserkészek zászlószentelése A 280. sz. Szent Imre öreg cserkészcsapat I. raj III. őrse zászlaját szentelte fel vasárnap a plébánia templomban a fél 12 órai mise alatt. A szentmisét Futó Dezső káplán végezte, evangélium olvasás után mély értelmű, lendületes beszédet mondott az ifjúsághoz. — Eljöttetek az Isten házába, — mondotta — s elhoztátok ide a törekvés, a munka szimbólumát, hogy azt megáldjam és megszenteljem. Minden embernek dolgozni kell itt a földön s ti is, mikor e zászló alá sorakoztok, a munkára vállalkoztok. Igyekezzetek magatokban kiformálni az emberebb embert, a magyarabb magyart, hogy büszkén tekinthessünk rátok, mert hisz ti a mindenkori ifjúság megcsonkított hazánk jövő reménysége vagytok. 1924-ben megtartott cserkész világversenyen megjelent 24 nemzet cserkészei közül a magyarok harmadik helyre kerültek a győzők között. Mi adott erőt nekik a győzelemhez ? A kereszt, melyet felállítottak a nagy tábor közepén egy oltárral és ott borultak térdre a mély vallásos érzelmű magyar cserkészek. A magyar cserkész csak Krisztus cserkésze lehet. Legyetek ti is Krisztus cserkészei s akkor magasra tarthatjátok zászlótokat, a mely csak dicsőséget hoz nektek. Ezek után megáldotta és megszentelte az őrs zászlaját. A zászlószentelési ünnepség folytatódott délután 6 órakor a Kath. Körben. B. Molnár M. Bereczky Pistika. Szavalta Horváth János, mélyen átérezve. Az ünnepi beszédet Kovács káplán mondta, melylyel úgy a cserkészeket, mint a hallgatóságot lebilincselte és még nyomokat hagyott a lelkekben. Murányitól: Legenda. Szavalta Kende Károly, szép sikert ért el. A zászló átadás taktus után „Lesz még tavasz“ című felvonásos irredenta színdarabot adták elő. Dobszay Mancika, Bencs Bözsike, vitéz Rónay Lajos, Czieferling Sanyi és Jani és Bencs Béla állták meg derekasan helyüket. Kedves játékuk minden dicséretet megérdemel. A színdarab fáján állította elénk a megszállt területen élő magyar testvéreink szenvedéseit, keserveit, de egyszersmind megtanított arra, hogy kell bízni, remélni és várni. Közszemlére teszik ki azoknak a katolikusoknak a névjegyzékét, akik az állami egyenes adó alapján fizetik az egyházi adót A belvárosi egyházközség képviselő testülete, a tanács javaslata alapján elkészítette azoknak a katholikusoknak a névjegyzékét, akik egyházi adójukat az állami egyenes adó alapján tartoznak fizetni. Kaposvárott a belvárosi egyházközségben 1436 ilyen katholikus van, akik egyenes adójuk 5—10 százalékát tartoznak fizetni egyházi adó címén. Ha számításba vesszük, hogy az egyenes adó alapján befolyó összeg 14 ezer 169 pengő és 36 fillért tesz ki, úgy aránylag mindenkire 10 pengő esik, akik egyenes adó alapján fizetnek. Száz pengőt, illetve száz pengőn felül az egyenes adó alapján csak kilencen fizetnek. Száz pengőt fizet: özv. Leipczig Antalné, Kacskovics Lajos, dr. Hegyi Árpád, Rózsa János és Fenyvesi Béla. Lengyel József 150, Bereck Sándor 130, özv. Frászt Jánosné 120, és Gruber József 120 pengőt. 1427 adózó 100 pengőn alul fizet egyházi adót, azok közül, akik az állami egyenes adó alapján fizetnek. Halálra gázolt egy bérautó a Füredi utcában egy 4 éves kisfiút Tegnap délután a P. 24—42- as számú „Fiat“ bérautó, amely Kellner Béla bérautó vállalkozó tulajdona, hajtott a Füredi utcán át. Az autóban egy utas ült: Sándor Gusztáv a Gazdasági Bank vezérigazgatója, aki Kadarkútra igyekezett. Az autót Kellner Béla vezette. Amikor a Füredi utca 24. számú ház előtt ment az autó, egy kis gyermek futott át a kocsiúton. Lefékezni már nem lehetett és a 4 éves kis Kalocsa Józsefet az autó sárvédője elütötte. A gyermek arcát elöntötte a vér és élettelenül emelték fel a földről. Azonnal kihívták a mentőket, a kisfiút beszállították a kórházba, ahol megállapították, hogy koponyaalapi törése van. A vizsgálat megindult, hogy ki felelős... A bűnös minden bizonnyal megkapja az őt megillető büntetést, de ezzel kapcsolatban lenne néhány szavunk a közönséghez. A külvárosi utcákban, valamint falakon a vásott gyerekek valósággal sportot űznek abból, hogy az autók előtt az utolsó pillanatban átszaladgálnak. Mint ahogy a vasúti síneken sem lehet szaladgálni, éppen így a mindig fokozódó autó közlekedés következtében szokja meg a nagyközönség, hogy ne csak az autóvezetőtől kívánja meg az elővigyázatot, hanem vigyázzon maga is. Az országút ma már nem játszótér. Utóhang a legutóbbivárosi közgyűléshez II. A pályát körülvevő sodronykerítést durva kezek lerontották, legázolták és elvitték, úgy hogy a környékbeli lakosság keresztül járt a pályán és emiatt kénytelenek voltunk újólag 1922. év folyamán a terület több mint felerészét deszkakerítéssel ellátni, melyhez,ismételjük, Kaposvár városától semmi hozzájárulást nem kaptunk. A pálya déli felén levő,úgynevezett kis futballpályát azonban a Testnevelési Bizottsággal közösen kerítettük be. . A pályák kevésnek bizonyultak, miért is 1923. évtől kezdve fokozatosan kezdtünk tenniszpályákat építeni úgy, hogy jelenleg 11 pálya áll rendelkezésre a sportolni vágyóknak. A nagyszabású földmunka és utak mellett olyan fásításnak vetettük meg ,apját, amely hivatva lesz rövid időn belül a hivatalban és műhelyben folytatott kenyérkereseti foglalkozás után az ifjúságnak nemcsak a sport gyakorlására alkalmat, hanem egyúttal kellemes időtöltést és szórakozást is nyújtani azoknak, akik az ifjúság testedzése iránt érzékkel bírnak. Amikor ezeket a Turul megvalósította, teljes mértékben eleget tett az 1920. év tavaszán tett azon ígéretének, hogy azokból az összegekből, amelyeket alapító tagsági díjként és adományok fejében kap, az utolsó fillérig hasznosberuházásokra fogja fordítani. Az alapítótagok és adományozók büszkék lehetnek máris arra, hogy a Turul Sport Egyletet bölcsőkorában támogatták. A Turul nem »fizette« futballistáit. mint oly sok államateur egylet, melyek nem tudnának számot adni a sport céljaira történt adományokról. Elhangzott az is,hogy tribünt Kaposvár város adományából, mely összesen 4000 pengő volt, építettük. Erre vonatkozólag csak annyit említünk meg, hogy, tribünépítési költsége 25.500 pengőt tett ki, így tehát az építési költség egy kicsi hányadát képezi a város adománya. Tessék egy kicsit gondolkodni és elképzelni, hogy ha azt a pályát a Turul meg nem építi s de nem rendezi s a városnak kellett volna a törvény parancsa szerint megépíteni, milyen összegeket kellett volna a város pénztárából kiutalni. Sokan, akik más városokban is ismerősek vagyunk, sajnálattal látjuk, s nem első ízben, hogy ama nagyfontosságú cél, az ifjúság testi kultúrájának emelése érdekében kifejtett önzetlen tevékenységünk a város képviselőtestületének, némely tagjánál mily kevés megértésre talál. Dicséretet nem várunk, tevékenységünknek jutalmát az eddig megindult sportéletben találjuk s abban, hogy gazdag pártfogó nélkül is megvetettük az alapját olyan sporttelepnek, — sőt jó részben be is fejeztük, — amilyen sok megyei székhelyet képező város nem dicsekedhetik s me vagyunk győződve, hogy a Turultöbb szakosztályának megszervezése s az eddigi szép eredmények kivívása! s a sporttelep berendezése csakis úgy volt eszközölhető hogy a testnevelés ügye iránt való fanatikus lelkesedés, volt jelentős tényező. II. Azt is mondotta az illető városi képviselőtestületi tag úr, hogy »az amateur Turulnak a profimérkőzések biztosítják a legnagyobb bevételeket és igy a város által segélyezett »Somogy« a legfőbb támogatója a Turulnak«. Köztudomású, hogy a pályák tulajdonosai és fenntartói nagy összegeket fektettek s fektetnek a pályákba s az is köztudomású, hogy a pályát használó egyesületek a mérkőzések bevételeiből meghatározott százalékot fizetnek a pályatulajdonosnak. Ez folyománya annak ■a nemzetgazdasági tételnek, hogy a befektetett tőkének és munkának meg kell hoznia a maga hozamát. Az is köztudomású a sporttal foglalkozó egyének előtt, hogy az a százalék, amit a Turul mérkőzéseket rendező egyesületektől kíván, jóval kevesebb, mint amit sok más pályatulajdonos egylet követel. Ami anyai eszközt a Turul a testedzés szolgálatába állítani tudott, a pályába fektette bele s amit ezen a pályán rendezett mérkőzések hoznak, a fentartás költségeinek fedezése után fennmaradó összeg is a pálya berendezésére és további felszerelési, egészségügyi, kényelmi stb. berendezések céljait fogja szolgálni. A rendező egyletek által a mérkőzések után fizetett pályabér ne tessék gondolni, hog tisztán minden levonás nélkül folyik be a Turul pénztárába,, sőt mondhatjuk, hogy egy nagyon kicsi százalék az, amit tisztán elkönyvelhetünk, mert ezen összegekből fedezi a Turul a belépőjegyeket, a pályameszelést, a jegyszedőket, a jegykezelőt és ami a legfontosabb, karbantartja a pályát. Ezen állításaink igazolására csak három szóm