Somogyi Ujsag, 1932. május (14. évfolyam, 98-120. szám)
1932-05-26 / 117. szám
XIV. évfolyam » 117. szám Ára 10 fillér Kaposvár, 1932. május 26., csütörtök Előfizetési árak: ; ; ; ; J g® POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Hirdetések árai milliméterenként 10 fill., —i ■■■ Kaposvár, Korona-utca 7. szin watos hirdetésekatmSn,enként5~fiS Felelős szerkesztő: PUSKÁS JENŐ___________________Interurban telefon: 5. sz.____________ i mm—i mmBBBammmmammmammmmmmmmammmmmmmmmm — — ■■■nMHaniaBBngwiwiiBiiffiMB «■■■■■■■■■■—— — A költségvetés egyensúlya és a racionalizálás írta: Kelemen Kornél dr Ameddig költségvetésünket teljesen rendbe nem hozzuk, amíg államháztartásunkbanteljesen nem tudunk eligazodni, amíg nem kapunk perspektívát arra, hogy mi legyen a teendő, addig a legelső teendő az, hogy államháztartásunk rendje tökéletesen helyreállíttassék. Kétségtelen azonban az is, hogy az államháztartás egyensúlyának helyrehozatala magában véve még nem jelent gazdasági politikát, mert hiszen a takarékosság éppen úgy, mint a tékozlás, nem lehet öncél. A takarékosság és az esetleges tékozlás mellett, mind a két esetben, párhuzamban egy koncepciózus gazdasági politikának kell létesülnie, amely az állam gazdasági életét előbbre viszi. Nagy sajnálattal látjuk a költségvetésben, hogy a beruházási tételek nagyon kicsire vannak szabva, nagyon le vannak szorítva, márpedig, ha a beruházásokat olyan mértékben, mint amilyen méretekben az elmúlt tíz esztendőben csináltuk, nem is folytathatjuk, de legalább a folytonosságot valamiképpen meg kellett volna tartani. Szerintem ezek a beruházási célokra felvett összegek még arra sem elegendők, hogy jelvégezzük az előkészítő munkát úgy, hogy ha gazdasági életünk ismét helyreáll, nyomban hozzá lehessen fogni ezeknek a beruházásoknak megvalósításához. Ezek alatt az előkészítő munkák alatt értem a szervezési, a szellemi munkákat, amelyeket mindig meg lehet csinálni nagyobb költségek nélkül, úgy, hogy abban az időpontban, amikor a beruházások megvalósításának ideje elérkezik, ezekkel a kész tervekkel sokkal gyorsabban lehet majd haladni. Hiszen elérkezhetnek időpontok, amikor nekünk márólholnapra kell biztosítanunk munkaalkalmadat a magyar munkásságnak. Ha ezek az előkészítő munkálatok sem történnek meg addig, akkor ez a máról-holnapra való munkaalkalombiztosítás nem történhetik majd meg. A racionalizálás kérdése is szorosan egyből kapcsolódik az államháztartás rendbehozatalával. Nálunk a racionalizálás fogalmával a közvélemény nincs egészen tisztában, s az egyik rész nagyon pesszimisztikusan ítéli meg és azon a nézeten van, hogy a racionalizálás munkaalkalom csökkenést jelent, mert elveszi a munkások kenyerét, a másik rész pedig azt hiszi, hogy a racionalizálás valami csodaszer, amely egyszerre mindent meggyógyít. Nálunk a racionalizálást úgy képzelik és a gyakorlatban úgy viszikkeresztül, hogy racionálisan megszüntetnek üzemeket, azután racionálisan máról holnapra lebontanak egyet s mást. Az állami adminisztrációban is, — például az igazságügyi adminisztrációban —, amikor racionalizálni, egyszerűsíteni akarnak, akkor a racionalizálást abban látják, hogy megkurtítják a határidőket, hogy az ügyvédeknek kevesebb idejük legyen arra, hogy fellebbezéseket benyújtsanak, nem írják le és nem kézbesítik az ítéleteket, mert ez bizonyos munkamegtakarítást jelent, továbbá, a jogállamnak sok tekintetben bizonyos biztosítékát jelentő fórumoktól elvonják az ügyeket és ezzel meg akarják rövidíteni az ügyek intézésének tartamát. Pedig a racionalizálás lényege tulajdonképpen nem ez. A racionalizálás lényege az, hogy magának a szellemnek, az ügyek intézése szellemének kell megváltoznia. Csokonai Somogyban Írta: Noszlopy Aba Tihamér Változatos, hullámos vidékén nincsen ihazája a komor fellegeknek. Rövid zivatarok után tartós, jó idők járnak errefelé. A tél nem olyan dermesztő, mint az Alföldön, a vad szeleket felfogják az erdős dombok, — a tavasz szinpompás, hangulatos, a nyár ragyogó, sugaras, az ősz vigalmakkal teljes. A présházak ajtaja tárva-nyitva várja az arra isárlott s nem lehet szabadulni a szíves gazdától egy-két pohár homoki bor, egy falat jó étel elfogyasztása s krajnaiig tartó adomák végighallgatása nélkül. Idejött felejteni Csokonai azt 1878-ik év áprilisában. Első útja Csökölybe vezetett, hol földije és debreceni teológustársa, Kiss Bálint református segédlelkész boldog családi körébe került. A csendes falusi lelkészlak barátságos levegője megnyugtató hatással volt háborgó lelkére. Itt számos költeményt irt,majd Hedrehelyre vándorolt, ahol Szokolai Dániel megyei esküdt házánál töltött el több jó napot. Innen rándult le Kaposvárra, gróf ■Széchenyi Ferenc, főispán beiktatására, mely ünnepségen, mint néző részt is vetít s ennek egyes jeleneteit le is irta később a Dorottya I. énekében. Ez ünnepi alkalomra egy több, mint 300 soros ódát irt, melyet Széchenyi 100 forinttal jutalmazott. Az 1798. julius 4-én lezajlott ünnepsége után néhány nappal, julius 7-én már uj költeménnyel leptemeg a nemes grófot, ki »Isis és losiris« c. művét 50 forinttaljutalmazta. Czindery Pálné pedig 12 aranyat adott a »Czindery sírja felett kesergő Szívegy« c. költeményéért. A szűkkeblű debreceni civistek után nagyon jól esett Csokonainak a somogyi urak pártfogása. Meg is emlékezik a bőkezű maecenásairól a Dorottya jegyzeteiben. A főispáni beiktatás után Nagybajomban ütötte fel hadiszállását Sárközy István uriházánál.Innen tette meg apró kiruccanásait Belsősomogy Szamos községébe s minden ilyen kirándulása altatója lett bánatának és inspirálója a Csokonait jellemző dévai versezeteknek, melyek régi udvarházak levendulaillatu szobáiban, az öreg almárium titkos rejtekeiben sárgulnak és arról tanúskodnak, hogy abban a házban valaha megfordult Csokonai Vitéz Mihály. Nagybajomban elsőbben Pálóczi Horváth Ádám barátját kereste fel, kivel régebben már levelezésben állott. Pálóczi vezette be a költőt a Sárközy háznál, hol aztán hamarosan meleg otthonra lelt s a művelt családnak valóságos házi-poétája lett. Csaknem egy évet töltött itt Csokonai s ez esztendő költői fejlődésére is nagy hatást gyakorrolt. Nádasdy Sárközy István nagybirtokos, több nemes vármegyék táblabírója rendkívül nagyműveltségü férfiú lévén, hamarosan felismerte a vándorlantosban a kiváló tehetséget. Itteni időzése ízlésére is nagy hatással volt, mert Sárközy házánál a környék legelőkelőbb birtokosai fordultak meg. Itt fogamzott meg lelkében komikus eposzának terve, melynek Vázlatát házigazdájának fel is olvasta. Itt irta meg »Az elragadott nadrág« c. művét, melynek kézirata a Sárközy ház leégésekor elveszett. A Lillája után kesergő Csokonai vidám társaságba került Nagybajomban. A Sárközy háznájt s a környék mulatozó urainál borba fojtotta bánatát. Mégis, ha az átkozott józanság erőt vett rajta, lelkének szárnyain Komáromba repült Látlához. Különösen akkor, mikor Sárközy kisasszondi birtokán tartózkodott, hol a gazdag ú unak szép kastélya volt. A közeli erdőbe gyakran járt ki a költő s ott egy hatalmas bükkfa alatt szeretett elandalogni. Ez a terebélyes fa, melybe nevét is belevéste, egy domb oldalán emelkedett s alatta kis patak folydogált. Itt irta a »Magánossághoz« c. ódáját. Az erdőt, hol Csokonai fája lombosodott, már régen kiirtották, de meghagyták kegyeletből a költő kedves fáját. Ott áll az ma is a lankás domboldalon, a csörgő patak partján. III. Csokonai sohasemszeretett sokáig egy helyen maradni. Nem volt nyugta sehol, örökké bolyongott. — Kiruccanásai mindig befelejtő dáridókkal tértek fel s azokról többnyire pityókosan tért haza. Egy alkalommal Somogyszobra kocsizott Veres Izrálel református lelkészhez. (Ekkor már a csurgói ó-nagyiskola helyettes tanára volt.) Az ízletes vacsora után hajnalig poharazott a költő és a pap. Miután tovább "Sehogysem akart maradni Csokonai, a tiszteletes szekérre ültette, meghagyván a kocsisnak, hogy — időnkint pillantson hátra, »vaj’ nem alszik-e a derék lumpácius!«« Lassan döcögött a szekér a gubancos országúton, míg egy zökkenésre felébredt Csokonai: — Hol vagyunk öreg? — kérdé a kocsist. — Szentán! — feleltemeg. — No akkor álljik meg kend egy kis reggelire. Bementek a fogadóba és vígan tanyáztak ott sokáig. Késő este volt már, mikor Felsők faluba jutottak.. . A magyar igazság mártírjainak temetése özv. Riffay Gyulánné székely földet hozott Sepsiszentgyörgyről fia koporsójába Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter gyászbeszéde — A Somogyi Újság telefonjelentése — Hajnali 5 órakor érkezett meg Nagykanizsára a két hős pilóta tetemének koporsója az Olaszországból érkező vonattal. Ez volt magyar földön a legelső nagyobb fogadtatás. Nagykanizsa város közönsége ellepte a pályaudvart és Krátky István dr polgármester koszorút helyezett a vonatra. A fekete lepellel bevont mozdonyelején fehér virágokból fönt kereszttel ezután a Balaton mentén száguldott tovább, míg Székesfehérvárra nem ért. A székesfehérvári pályaudvaron az utolsó olasz kocsit, amelyben a két koporsó volt, kinyitották és a város fközönsége néma tisztelgéssel rótta le kegyeletét a hősöknek. Megjelentek a vasútállomáson Széchenyi Viktor főispán, Kavranek Józsefalispán és Csa— Folytatás a 4-ik oldalon —