Somogyi Ujsag, 1933. március (15. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-17 / 62. szám

2 hogy ennek a nagy napnak minden fázisát mi amúgy is jól ismerjük már, felállók a színes kép festésétől és inkább a­nnak a gondolkozásnak adom fát magamat, amelyben az 1848. márciusi események hátterét kuta­tom, lefolyását csodálom és ered­ményei­ben gyö­nyö­rködöm. — Kossuth Lajos egyik angliai be­szédében így jellemezte a nemzet ,e nagy megmozdulását: »Tévednek, akik azt hiszik, hogy a mi mozgal­munk ama villanyos lökésből szár­mazott, amelyet a Váratlan 1848-iki francia forradalom adott a kontinens­nek. Nem olyan növény volt a mi vívmányunk, melyet egy rögtönös iz­galom melegágya hoz létre, hanem a nemzet fájának egészséges gyü­mölcse, mely a nemzeti bölcsesség s lankadhatatlan hazafiság geniánis le­vegőjében bimbózott, virágzott, meg­termékenyült, fejlett és megérett!« — E nap diadalün­nepe a magyar alkotmány tiszteletne­k, hazaszeretet­nek, tudásnak, tennivágyásnak és al­­kotó erőnek. 1848 március 15-ikének eseményeit nálunk nem a marxista, kommunista, vagy a jakobinus izga­tás, nem az internacionalista pestis robbantotta ki! Nem a nyomor, testi tespedés volt e’napnak melegágya, a magyar szabadság bölcsőjét egy fél század­on át halhatatlan emlékű haza­fiak ringatták! A két Kisfaludy, Vi­rág, Benedek, Révay Miklós, Csoko­nai Vitéz Mihály, Kazinczy, Berzse­nyi és Vörösmarty vették kezükbe a tollat, hogy e nemzetet hosszú álmá­ból felrázzák. A vármegyékben és az országgyűléseken pedig felsőbükki Nagy Pál, Beöthy, K­auzál, Kölcsey, Wesselényi és Deák Ferenc dönget­ték a feudalizmus épületének ócska falait! S ebben a nagy újjáéledésben tűnik fel­ a nemzet két nagy csillaga, Széchenyi és Kossuth! — Petőfi, a lánglelkű forradalmi poéta, azon a március 16-én este, a nap nemes izgalmai után fáradtan pihenőre térve, ily szavakkal üdvözli az újszülött magyar szabadságot: »Késő éj van! Jó éjszakát szép cse­csemő... szép vagy Te, szebb minden Országbeli testvéreidnél, mert nem fürödtél vérben, mnt azok, téged, tiszta örömkönnyek mostak és böl­csőd párnái nem hideg­, merev halot­tak, hanem forró, dobogó szivek«. Nem volt 1848 márcus 15-én bol­dogabb ember a földkerekségen, mint a magyar! És amikor ma, kimondha­tatlan nyomorúságunkban, a világ fe­neketlen felfordulásában, a hol itt, hol­­ott újra kirobbanó forradalmak égbecsapó láng­kévéi között járunk, feeh­essünk irányító gondolatokat a mai nap szép emlékeiben. Nem adjuk oda Petőfit, Kossuthot­­és a­­nemzet negyvennyolcas dicső él­ményeit azoknak, akik e szent nim­­busainkat nemzetromboló és osztály­­uzatomra törő politikájukhoz akarják reklámnak felhasználni! De nem en­gedhetjük suttba dobni, megnyirbálni az 1848 március 15-iki eszméket azok által sem,­­akik az elnyomás politiká­ját támogatják, vagy azt a nemzetre akarják oktrojálni. — Óh, bár árasztaná el szivünket Kossuthnak szent lelkesedése, hogy egyre tisztábban szerethessük ha­zánkat. — óh, bár fakadnának újra minden március idusán nemzetünk sorsát irányító hazafiak kebelében (Széchenyi csodás erényei, melyek egyedüli hivatásnak a haza önzetlen szolgálatát ismerték;­és óh, bár jön­ne el most közénk a Haza Bölcsének halhatatlan szelleme, hogy erős Lelket adjon nekünk ellenségeink megalázó törekvéseit türelemmel viselni, míg a magyar­­akarás, magyar munka, magyar nemzeti erő újra győzedel­meskedni fog a méltatlanság­ felett. A kitűnő szónok nagyhatású ün­nepi beszédét hosszantartó taps és éljenzés követte. A szónoklat után Lehotzky Brúnó dr polgármesterhely­ettes főjegyző ha­talmas koszorút helyezett el a Kos­­suth-szobor talapzatára, mondva: — Kaposvár város nevében helye­zem el ezt a koszorút a dicső sza­­­badságharci hősök emlékére Lillin József, a keresztényszocia­listák központi titkára helyezett el ezután koszorút a szobornál lelkes­ és magasröptű beszéd kíséretében. Az egyesített dalárdák Hiszekegy­e után Kolbács Sándor fia felsőkereske­­delmi iskolai IV. évf. tanuló szavalta el Petőfi. Talpra magyar­ját, majd a Vasutas zenekar a Szózat-ot ját­szotta el, utána pedig a Rákóczi in­dulóval befejeződött az ünnepély. A Nagyboldogasszony Egyházközség elemi iskolájában Kedves, meleg ünnepség keretében hódolt a Nagyboldogasszony Egy­házközség elemi iskola kicsi, de mű­vészi gárdája szerdán délután a ma­gyar szabadság emlékének. Az ünne­pély a Himnusszal kezdődött, ame­lyet a gazdag műsorú ünnepély pro­­grammszám­ai követtek. »Március nagy napja« és a »Balla iskola« c. színdarabokban mindegyik apróság kitett magáért, derűt és mosolyt va­rázsolt a jelen volt közönség arcára, amely a termet zsúfolásig megtöltöt­te. Az ünnepi beszédet Ugrósdy Je­­nőné tartotta, aki a márciusi nagy napok jelentőségét fejtegette. A leánygimnáziumban Ugyancsak szerdán tartotta ünne­pélyét a leánygimnázium is. Délután 5 órakor szép közönség előtt a Szó­zat eléneklésével kezdődött meg az ünnepély. Utána Kacsoh-Harmath : Egy rózsaszál... c. dalt énekelte az­­énekkar. Vágó Magda VI. o. t. Mu­­raközy Gyula: A nő c. költeményét szavalta el mély átérzéssel és nagy hozzáértéssel. Az énekkar Kodály­­dalai után Preizner Anna VIII. o. t Krüger Aladár: A pózeni diákok c. versét szavalta drámai erővel és ru­tinnal. Utána a karének nyolc dalt adott elő. Okos Gizella Vili. o. t. ön­képzőköri elnök ünnepi beszéde még Igenszántó, értékes és szépen fel­épített szónoki beszéd volt. A kitűnő előadót hosszantartó taps­ dicsérte. Nyári Lajos: Lánclánc eszterlánc c. egyfelvonásos szín­játékát, Farkas Klára tanárnő gondos és ügyes­ ren­dezésében, az alábbi szereplők adták elő nagy sikerrel: Lorencz Kornélia IV. o. t, Papszt Hona II. o. t., Szik­­lay Irma I. o. t., Weisz Zsuzsi II. o. t, Matolcsy Mária II. o. t., ux Ág­nes 111. o. e., Lengyel Anna IV. o. t., Sey Magda IV. o. t., Polánszky Éva III. o. t., Piatsek Irén III. o. t., Pus­kás­­Margit IV. o. t, Szabó Erzsébet III. o. t., Varga Ágnes III. o. t., Adelmann Zsuzsa I. o. t., Válly Mag­da II. o. t., Worák Anna II. o. t., Varga Éva III. o. t., Szentendrey An­na I. o. t., Frank Magda II. o. t. Siklaki István: Magyar nóta, ma­gyar tánc ifjúság­i színművét, Krebsz Marianne dr tanárnő kitűnő rende­zésében adták elő a szereplők. Ma­tolcsy Erzsébet Vili. o. t. prológja a színmű legkiemelkedőbb értéke volt. A­­szinműben szerepeltek: Galatei Margit V. o. t., Vetter Judit VI. o. t., Frühbauer Erzsébet VII. o. t., Hódosi Boriska IV. o. t., Lamping Hildegard VII. o. t., Sallay Mária IV. o. t., Hertelendy Hona V. o. t., Czanyó Katalin II. o. t., Balassa Alojzia VIII. o. t, Fülöp Mária VIII. o. t., Förs­ter Margit VIII. o. t., Kumanovits Mária VIII. o. t, Gyulai Erzsébet VII. o. t, Biró Jolán IV. o. t, Go­­lobits Ilona VI. o. t., Kricsfalussy Magda VI o. t., Korboly Emma V. o. t., Gavora Laura VI.­­o. t. Zongor­a­­kiséretet Tóth Lenke Vili. o. t., míg a hegedűszólót Vass Edith játszotta. Az iparosszékházban az ipartestület és a Kaposvári Egye­sült Iparosok Társasköre szerdán délután 6 órakor közös ünnepet ren­dezett, amelyben Vajthó Jenő ipar­­testületi jegyző méltatva a nap je­lentőségét. Az Iparos Dalárda Révfy Imrének »Egy szép ország« c. mű­­d­alát adta­­elő. A cserkészműkedve- lők Pásztor József »Fekete toborzó« c. alkalm­i színművében arattak si­kert. Bájos volt Fries Vali és a kis Szulimán Erzsike szavalata. Kovács Zoltán Ábrányi Emilnek Tudjátok-e mi a Haza?« című ódáját szavalta el nagy sikerrel. Fries Vali és a kis Kelemen fiú magyar táncokkal gyö­nyörködtették a közönséget. Az ün­nepélyt az Iparos Dalárda zárta be a Szózattal. A Jézus Szive Egyházköz­ség Legényegyesülete a Cukorgyári Szövetkezet nagyter­mében zsúfolt nézőtér előtt sikerült műsoros est keretében áldozott már­cius 15. emlékének­! Ünnepi beszédet Anti Illés dr hittanár mondott, aki az ifjúságot erkölcsös életre és ha­zafias munkára buzdította. JCsite Ká­­rolynak »Szent bokréta« c. alkalmi darabjában Nagy Anci, Kulcsár Bé­la, Nagy László, Pór József, Föld­­v­áry Károly és Cseresnyés János arattak sikert. Elsőrendű élvezetet nyújtott Bajzik Imre, aki Szathmáry Istvánnak »Nem feledkezünk«­­c. köl­teményét szavalta el. A Talpra ma­gyart Böröcz György adta elő. Az ünnepély Borda György és Kovács János szavalatai után a Himnusz el-, éneklésével zárult. A kaposvári leventék A kaposvári leventék szerdán es­te 1­8 órakor a városi színházban tartot­ták meg hazafias előadásukat. A cser­­készzenekar a Himnuszt játs­otta el, majd Bíró Lajos dr leánygimnáziu­mi igazgató mondotta el ünnepi be­szédét, majd Peré Gusztáv a Nemzeti dalt szavalta el. Kasza Dezsőné mű­vészi erővel varázsolta el zongora­szólóival a hallgatóságot Taki Jóska vezénylete mellett kitűnő sikert ara­tott a 21 tagú cigányzenekar, a szép magyar nóták muzsikájával. Br Is De­zsőné nagyszerű énekszámai, Fehér­­né Rózsa Bözsi szavalata, Zsidi La­­jjos szavalata, a magyar tánc és a szép élőkép ringatták ünnepi hangu­latba a szépszámú közönséget. A cserkészzenekar fejezte be a mind­végig élvezetes estét a Hiszekeggyel. SOMOGYI AMI 1933 március 17 Márciusi ünnepélyek a vármegyében Kaposfüred­meth József ig. tanító mánc népe is méltóképen ünnepelt március 15-én délelőtt. 8 órakor Géczy La­jos dr hittanár szentmisét és­ szent­­beszédet mondott, melyen az elemi iskola tanulói szebbnél szebb haza­fias énekeket énekeltek. Mise után a falu népe a templomtéren lévő hős­ emlékműhöz vonult. Itt a Szózat el­­éneklése után Vörös Sándor VI. o. tanuló 1848 márcus 15-e­­történetét­­ismertette. Bíró­­ György szavalta a Talpra magyart gyújtó hévvel. Ked­vesen és nagyszerű betanulással sza­valtak nyűg: Vörös Margit, Pap Fe­renc, Tóth Bős­ke, Vörös József (péti)­, Miklós Aranka, Ferka László, Kele­men József és Bitó Anna. Miklós An­na szép­ csengő hangon irredenta dalt énekelt. Az ünnepi beszédet Né­meth József ig. tanító mondotta. Mű­sor közben a Hiszekegyet, a végért a Himnuszt énekelte el az ifjúság. A hősi emlék megkoszorúzása után lel­kes hangulatban oszlott szét a közön-­­ség. Attala község a nagy iskolateremben tar­totta meg márciusi ünnepélyét. Az ünnepi beszédet Bóna Sándor kán­­tortanító mondotta. Pauder Honka VI. o. t. a vendégeket üdvözölte­. Szavaltak: Berkes Rózsika II. o. t., Egerszegi­­Endre V. o. t., Zolni László IV. o. t., Bencs Irén VI. o. t., Horváth Sándor V. o. t., Pethő Ir­mus II. o. t., és Pethő Sándor VI. o. tanuló. Alkalmi színdarabban fel­léptek: Mezei János VI. o. t., Simon Ferenc VI. o. t. és Kelemen Mariska IV. o. tanuló. Az ifjúsági énekkar több hazafias dalt énekelt. A szép­ ünnepség Bóna Sándor kántortanító záróbeszédével és Himnusz eléneklé­­sével ért véget. Kercseligeten Reggie 1­8 órakor hálaadó istentisz­­telet volt, utána ünnepség az iskola­­ udvarán. Az ünnepélyt Tamásy Ist­ván plébános nyitotta meg, kifejez­vén beszédében, hogy az új magyar márciustól már nem vagyunk mész­­teze. Ezután a leventék és iskolás­­gyermekek énekszámai és szavalatai iö vetkeztek. Fuhrmann Ferenc ta­nító ünnepi beszédében a nap je­lentőségét méltatta. Az ünnepség a Himnusszal végződött. Közigazgatási nyomtatványok minden mennyiségben kaphatók a Somogymegyei Nyomda R.-T.-nál Kaposvár, Korona­ utca 7. szám. N­MMWI VÁROSI MOZI — Március 16., 17., 18., 19. csütörtök, péntek, szombat, vasárnap Lehár Ferenc a diadalmas zeneszerző első filmoperettje. Három kedvenc magyar filmsztár Eggerth Márta, Hörbiger Pál, Verebes Ernő főszereplésével Volt egyszer egy keringő a legdallamosabb, a legmulatságosabb elsőrangú muzsikájú film­­operette 9 felvonásban. — Kiegészítésül: Nagyszerű filmhíradók Előadások kezdete csütörtökön és pénteken fél 7 és fél 9 órakor, szombaton fél 5, fél 7, fél 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Jegyek elővételben Bíró Adolf és Fia cégnél egész nap válthatók

Next