Somogyi Ujsag, 1935. augusztus (17. évfolyam, 173-197. szám)
1935-08-01 / 173. szám
2 SOMOGNUM, 1935 augusztus 1 Hős ruha különlegességek Fürst Divatházban Kaposvár, Fő utca 27. Telefon: 6—85. országnak, minden bolgár tudja, hogyközös a sorsunk, megcsonkítottak bennünket, s talán csak az a különbség közöttünk, hogy ők »Ne, ne, nikoga«, mi pedig »Nem, nem, soha« jelszóval tiltakozunk és remélünk a jobb jövőben, az integer országban. — Bulgária Magyarországnak őszinte barátja, — mondta — mert érzi azt a közös eredetet, azt a lelki kapcsolatot, amely népeket köt öszsze hatalmas kapoccsal. — Tudják-e Bulgáriában, mit jelent nekünk Trianon? — kérdeztük. — Tudják. Ha az utcán egy embert megkérdeznénk, mit jelent Trianon,még a legegyszerűbb fajtából is, azt válaszolná, hogy »Magyarország igazságtalan megcsonkítása«. — Ami Magyarországnak fáj, égeti Bulgária testét is, mert ugyanarra a sorsra jutott. — Magyarországon sok bolgár fiatalember tanul és amikor visszatérnek Bulgáriába, elragadtatással beszélnek arról a szeretetről és bánásmódról, amelyben a lovagias magyar nemzet fiainál részesültek. Szófiában két magyar klub működik, az egyiknek Petőfi Sándor Club a neve. — Minden bolgár ember rajong a magyar cigány muzsikájáért és Bulgáriában tudják, hogy a magyar cigánykirály Magyari Imre. A magyar stúdió cigányzenéjét csaknem egész Bulgáriában visszhangozzák a rádiók. — Milyennek találja Magyarországot kulturális téren? — vágtunk á.1 más témakörbe. — Magyarország már Nyugateurópa. Mi tudjuk ott lent, hogy Szerbián túl, amikor a magyar határra lépünk, Nyugaton vagyunk, nagy kultúra és magas civilizáció országában. — Hogy érzi magát Magyarországon? — kérdeztük. — Pompásan, Magyarország a második hazám, sőt, ha egészen őszinte akarok lenni, nem is szeretnék elmenni Budapestről. Ez az ország olyan szép, lakói olyan emberszeretők és lovagiasak, hogy minden külföldi szívszorongva vesz búcsút. Bejártam Magyarország nagyobb városait, most került sor Kaposvárra, miért a Balaton mellett nyaraltam. A Balaton csodás, megejtő, óriási értékű kincse a magyar nemzetnek. Nikoff Boris, amikor búcsúzáskor megkérdeztük, hogy érezte magát 1 napos kaposvári tartózkodása alatt, így felelt: — Magyarországon Kaposvárott találtam meg az igazi Virágok Városát és a bolgár nemzet legőszintébb barátját. Gellért Vilmos Somogysárdon hónapok óta rendszeres gyújtogatás folyik A gazdák kint alszanak el nem csepeli gabonáik mellett, hogy fel ne gyújtsák azt Lapunk tegnapi számában beszámoltunk arról a hatalmas tűzről, mely Somogysárdon a Ring-féle bérgazdaságban pusztított. Elégett 35 holdnyi terület minden szalmája. A kár meghaladja a 10 ezer pengőt. Ez a tűz április óta a nyolcadik volt. Április elsején leégett az urasági johánykertészek alsorozata. Április 3-án leégett a kántortanítói javadalmat képező és a somogysárdi római katolikus iskolaépülettel egy beépített istálló, mely alkalommal az isklalát is alig sikerült megmenteni. Április 24-én este kigyulladt özv. Bernát Józsefné háza, mely teljesen leégett Május 28-án este 10 órakor kigyulladt Hegyi István szalmakazla. Június 16-án a belmajori bérleti gazdaságban este 10 órakor felgyújtották a Ring-féle gazdasági béret cskaistálló előtt felhalmozott alomszalmát, nyilván azzal a szándékkal, hogy az istállóban levő 120 fejőstehén a tűz martaléka legyen. Július 6-án este nagy szélviharban felgyújtották Lossos Gusztáv somogysárdi kántortanító kerekazlát, mely alkalommal 24 szekér prima tápértékű takarmány ment tönkre. Július 8-án este 10 órakor leégett Takács György háza. A gyujtogatókat nem sikerül f elfogni, pedig kétségtelen, hogy rendszeres gyújtogatásról van szó. Somogysárdon, ahol 1890. óta úgyszólván nem pusztított a vörös kakas, 1934-ben öt gazdának égett le a háza, 1933-ban augusztus 19-én 21 kisgazda égett le s az idén már a nyolcadik tűz pusztít. A somogysárdi gazdák egy idő óta kinn alszanak a szabad ég alatt és őrzik a bűnös gyújtogatók keze elől egész évi verejtékes munkájuk gyümölcsét. Bútor Szőnyeg 500 ” eladás havi részletre is Két üzletünkben és négy raktárunkban óriási választékot talál Kovács Bútoráruházban Főüzlet: Fő utca 31. Fióküzlet: Széchenyi tér 9. Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara megszervezi a baromfiértékesítést a Dunántúlon Vasárnap fontos gyűlés lesz ezügyben Fonyódon Főleg a pulyka s gyöngylyuk értékesítést szervezik A mezőgazdasági kamara állattenyésztési szakosztályi gyűlése elfogadta Náray Andor keszthelyi gazd. akad. rendes tanárnak, a szakosztály elnökének egy igen fontos javaslatát az értékesítés megszervezéséről. Ezt a kamara igazgatóválasztmánya és közgyűlése teljes egészében magáévá tette. A javaslatot felterjesztésképpen elküldtük a földművelésügyi miniszternek, ahonnan pár napon belül azt a választ kapták, hogy a miniszter felhívta a m. kir. Külkereskedelmi Hivatalt a kamarával való kapcsolat felvételére és a szükséges intézkedések megtételére. Ebben az ügyben a mezőgazdasági kamara állattenyésztési szakosztálya 1935. augusztus hó 4-én, vasárnap délelőtt 13 órakor Fonyódon, a „Magyar Tenger“ szállóban, szemben a vasútállomással, gyűlést tart. A gyűlésen a m. kir. Külkereskedelmi Hivatal kiküldöttje is részt vesz és az exportvásárok megrendezésére nézve konkrét tervezetet terjeszt elő. Egyelőre baromfiexportvásárokról, jelesebben pedig pulyka és gyöngy szervezett értékesítéséről van szó. Az érdekelt gazdák a mezőgazdasági kamara útján egy tételben bocsáthatnák áruba az eladó állatokat és pedig olyképpen, hogy az exportkereskedők az összes pulykára és gyöngyre szóló vásárlási ajánlataikat egyenesen a mezőgazdasági kamarához nyújtanák be. A kamara tárgyalna a tenyésztők nevében az exportőrökkel, ő adná el az árut a legtöbbet ígérőnek, utána pedig ő jelölné ki az egyes átvételek időpontjait és helyeit. A szervezett értékesítésnek ezt a módját 1934-ben, tehát egy évvel ezelőtt kísérelték meg először. A m. kir. Külkereskedelmi Hivatal és a két dunántúli mezőgazdasági kamara, a győri és a kaposvári öszszefogott és alapos előkészítés után eredményes exportvásárokat rendezett több vidéki piacon. Eme eladások során 18 különböző helyen 9612 pulykát és 550 gyöngyöt adtak el ugyanannak a kereskedőnek. Ezek a próbálkozások egyúttal biztató és kézzelfogható sikerrel is jártak. 5—10 fillérrel kaptak többet a gazdák az élő pulyka és a gyöngyös kilogrammjáért, mintha az állataikat a régi, megszokott rendszer szerint értékesítették volna. Pedig hol van a Dunántúl így eladott kb. 25.000 pulykája az Alföld százezres tömegeitől? És hol van annak tagadhatatlanul jobb exportminőségétől? És mégis kevesebb létszámú és gyengébb minőségű Dunántúl magasabb árat ért el, mint a nagyobb létszámú és jobb minőségű Alföld. Egyenesen a szervezkedés és annak ügyes kihasználása révén. Minél több gazda tart össze, annál nagyobb lesz az egyes exportvásárok anyaga, tehát annál jobb lesz a várható eredmény is. Az eladásban nagy- és kisgazdák egyaránt részt vehetnek, a lényeg az, hogy egy-egy vásárra legalább 400 exportra alkalmas, egészséges állatot hozzanak össze. Főképpen az egyes községi és vási mezőgazdasági bizottsági elnöket kérik, hogy közöljék holják jónak és szükségesnek az ily sportvásárok megrendezését ? Ha ez eladási tervezet valóra válik és a gazdaközönség kellő támogásban részesíti, könnyen lehet az indítója egy még szélesebb arány és a gazdákra nézve még nagobb jelentőségű értékesítési mozgamnak. Az állattenyésztési szakosztályülései nyilvánosak. Ott tehát emcsak a tagok jelenhetnek meg, bárki, aki az ott tárgyalt ügyekánt érdeklődik. A gyűlés tehát em lehet közömbös a dunántúli azdákra nézve sem. Fokozná a sirbe vetett bizodalmát és megeetőzné az erőket, ha ennek a miiós kérdésnek megbeszélésekor a myódi gyűlésen minél több gazdát ihatnának együtt. Magyar csodák A világháború félelmetes szakadékot vágott az időben. Háború előtti és háború utáni kor: ez nem puszta időmegjelelés, hanem két világ két neve. Ha a békeévekéről beszélünk, senki sem gondol a háború utáni tizzenhét évre. De a világrengés nemcsak az időt hasította áthidalhatatlanul kétfelé. A ma élő embereket is két csoportra osztotta: akik át tudták menteni lelküket az új világba és akiknek belka a szakadék túlsó oldalán maradt. Az »újak« színes és valószínűtlen mesének érzik a régiek világát, a »régiek« pedig lelküket vesztve, nyugtalanul és számfűzötten bolyonganak az új életben. Csak akkor színesedik és melegedik át a hangjuk, ha a régi világról beszélhetnek. Azért olyan színes és meleg. Lőrinczy György új könyve, a »Magyar csodák«. Lőrinczy szerelmese »korának«, a háború előtti vidám, felhőtlen, délceg magyar világnak. — Olyan kedvtelve, frissen és lelkesen mesél erről a korról, hogy szinte az aktualitás izgatottságát érezni a hangján. A háború előtti évtizedek nagy magyar alakjairól, költőiről és politikusairól fest színes és eleven portrékat, de páratlanul fürge képzettársító képességével mozgalmas, kedves és értékes történetet és személyes élményt fon köréjük keretül. Lőrinczy lelke ottmaradt a régi világban — és ebben van hatásának a titka. Történetei nem elégikus hangú visszaemlékezések a »régi jóidőkre«, hanem valósággal »helyszíni tudósítások«. Hitelesek, szórakoztatnak és megindítók. Mintha színes üvegen keresztül néznénk a valóságot. Lőrinczy alakjaitól csak évtizedek választanak el minket, de ebből a távolságból hatalmasokká nőttek. Lőrinczy szeretetének nagyizólencséjén át legendás hősökké, magyar csodákká magasztosodtak. Jól esik megcsodálni őket, öröm újra hallani ahangjukat. Mindenkihez szól ez a könyv, mert aki ismerte hőseit, boldogan emlékszik rájuk, aki nem ismerte őket, szívesen menekül felhőtlen, vidám, harmonikus világukba.