Somogyi Ujsag, 1940. július (22. évfolyam, 147-173. szám)
1940-07-20 / 164. szám
1940. július 20. sflMDGninsm (CSOKONAI) Az Urnák 1798. esztendejében egy felzaklatott lelkű, heves vérmérsékletű fiatalember lépett Somogyország földjére a szántódi révnél. A huszonnégy esztendős ifjú menekül a bánat üldöző kísértete elöl. A somogyi parton szembefordul Tihannyal s a felviharzó fájdalom kitör háborgó lelkéből: ,,Zordon erdők, durva bércek, szirtok! Harsogjátok jajjaim! Tik talán több érezettsel birtok. Mintsem embertársaim!“ Azután nekivág az ismeretlen útnak, szivében szúró tövissel, szörnyű fájdalommal. Csokonai Vitéz Mihály, a debreceni seborvos betegtüdejű fia, sok hányattatás után érkezik Somogy lankáira. A fiatalember papnak készült, de fékezhetetlen önérzete összeütközésbe hozta az ős kollégium szigorú rendjével. Elhagyta szülővárosát és Patakra ment a hírneves Kövi Sándor professzort hallgatni. A száraz jogi fejtegetések és okoskodások távol estek dalos lelkétől. Hazatért Debrecenbe, de itt sem volt maradása. Az 1796-iki pozsonyi diétáral ment lapot szerkeszteni, majd Komáromba vetődött, ahol megtalálta múzsáját, — életének első és utolsó szerelmét. Vajda Juliannában, kit dalaiban Lilla néven emleget. Lilla képével alszik s nevével ajkán ébred ezután a költő. Félénken közelít az imádott nő szívéhez: „Remény s kétség között epeszteri Édes kínok közt magamat; Most feltalálom, — majd elvesztem Lillát — s belső nyugalmamat. Ha, látom ölet, felkerülnek Rabbá esett érzéseim. Ha eltávozik, hanyatt dűlnek Tornyodzó reménységeim.“ Az ifjú hisz a sorsban, mely annyiszor megpaskolta s magáénak álmodja szerelmét. Csak róla s hozzá énekel, de minden sorában ott borong a biztató reménység mellett a félelem, hogy elszakítják tőle lelkének álmát, szívének drága kincsét, — pedig ez a rideg valóság már ott settenkedik körülötte. Lilla apja kevesli a poétát s mielőtt Csokonai felocsúdhatna édes álmodozásából, Lillát férjhez adják — máshoz! A költő feljajdul: „Kiáltozom fűnek-fának. Kedves nevét itt Lillának, Ő pedig ül más ölébe , nem is jutok tán eszébe.“ Ezek után Komáromban már nincsen maradásai. Menekül a Bakony sötét erdejébe, hogy eltakarja mély bánatát, onnan a Balaton kék vizéhez, melynek sima tükrében meglátja feldúlt, borús tekintetét, elijed tőle és siet tovább délszívének ólomsúlyú terhével. * Somogyba tért a vándor. Hosszú volt az útja, elhagyott csapásokon, úttalan írtakon, vadvirágos réteken, sűrü, sötét erdőkön keresztül. Embert kerülve jött — elvonulni a világtól. Ámde Somogy nem a bánat, földje. A filozofikus fryugalma és Debrecen fia bánatát cipelte ide Somogyba, — víg poharazások, hajnalig tartó dáridók, dévai kuncsutságok, kétpofára való lakmározások vidám honába. Nem ezt kereste a csalódott, sebzettszívü poéta, — de ezt találta itt Somogyban. * Te áldott Somogy ! Vigság és csapongó jókedv mosolyországa ! Hullámos dombsoraid között nincs maradása, a komor fellegeknek. Rövid zivatarok után tartós napsütéses idők járnak errefelé. A tél is barátságosabb, nem olyan dermesztő és kietlen, mint az Alföldön. A tavasz színpompás, hangulatos, virágdíszes, a nyár ragyogó, sugaras, az ősz vigsággal teljes. A présházak ajtaja tárva-nyitva, várja az arrajárót, s nem lehet szabadulni a szíves gazdától egy falat étel, egy-két pohár könynyű, homoki bor elfogyasztása és virradatig tartó adomák végighallgatása nélkül. * Csökölyben földije és egykori teológus társa. Kiss Bálint református segédlelkész kacagó, boldog ,családi körébe került. Hedrehelyen Szokolai Dániel megyei esküdt házánál töltött sok jó napot. Innen ugrott be Kaposvárra gróf Széchenyi Ferenc főispán beiktatására. Erre az alkalomra 300 soros ódát írt, melyet a főispán 100 kemény forinttal jutalmazott. Néhány nappal később új költeménnyel lepte meg a nemes grófot. Isis és Osiris című művét 50 forinttal jutalmazta Széchenyi. Csindery Pálnétól pedig 12 aranyat kapott a Csindery sírja felett kesergő özvegy“ című költeményéért. A szűkkeblű debreceni cívisek után igazán jól esett Csokonainak a somo"" urak pártfogása. A főispáni beiktatáson megismerkedett Sárközy Istvánnal, akinek úri házánál ütötte fel főhadiszállását s innen tette meg a’Mó kiruccanásait Belsősomogy számos falujába s minden ilyen kirándulása altatója lett bánatának és szülőanyja a Csokonait jellemző dévai versezeteknek, melyek régi udvarházak levendulaillatú szobáiban, az öreg almárium titkos rejtekeiben sárgultak és arról tanúskodtak, hogy ottjár, valaha a debrecenyi garabonciás diák. Csaknem egy teljes évet vendégeskedett a költő nádasdi Sárközy István úriházánál Nagybajomban. Idegen vidám társaságban élte navait, itt Csokonai s a környék mulatozó urainál borbafojtotta bánatát. Mégis, ha az átkozott józanság erőt vett rajta, lelkének szárnyain Lillához repült. A kisasszondi erdő egyik hatalmas bükkfájába a nevét is belevéste. Itt írta a „Magánossághoz“ című költeményét. éI a somogyszobi református papnál, Verese Izráelnél egy ízletes vacsora után ott felejtette a porle önön végét s csak Szentán vette észre, amikor kijózanodott, hogy a sziffra láda kulcsát is otthagyta a tiszteletesnél. Gigében ugyancsak nagy keserűséget okozott a tiszteletes asszonynak, mert már előzőleg Kadarkúton alaposan leitatta az urát. Ezért aztán érthetően nagy hidegséggel fogadta a gicei papné. Erről emlékezik meg egyik versében így : Hogy elmentem Gigébe. Sirt a papné mérgébe! 1799. május havában a csurgói református gimnáziumban egy helyettes tanári állás került betöltésre. A külföldön tartózkodó Császári Losy Pál helyére Sárközy István ajánlatára Csokonait választották meg. A rossz diákból kitűnő tanár lett, akit tanítványai rajongva szerettek. „Előadásait gyakran a szabad természetben tartotta meg, vidám nótaszóval rándulván ki a közeli erdőkbe“. Színi előadásokat is rendezett diákjaival. A tanári állás azonban Csokonai idejében sem tartozott a jól jövedelmező foglalkozásokhoz. Csokonai csekély fizetése mellett gyakran valósággal nélkülözött. Ezt bizonyítja az a levele, melyet Csurgóról irt Csépán István vicekurátornak Kaposvárra, ...„Ehez képest mostan is az Tekintetes Fiskális Úrhoz folyamodni bátorkodom az felől, milliódon lehessek én elég tehetős az Exameni Solemnitásra egy Ruhát készíttetni, mert minisen magamnál letett Kints ama napra.“ Nem pihent itt Somogyban a költő lantra. Sok verse született Nagybajomban, Kisasszondon és Csurgón. Irodalmi munkásságában is fáradhatatlan volt, de lelkének fájdalma sem pihent. Lillát felejteni jött Somogyba, de itt is csak Lilla emléke kísértette. 1800 február 25-én hazatért Lósy Pál Jénából. Csokonai búcsút vett tanítványaitól, barátaitól, Csurgótól és Nagybajomtól. Sárközy István búcsúvacsorát adott Bajomban a távozó költő tiszteletére. Csokonai könnyes Szemekkel búcsúzott: Isten veled szép Nagybajom! Nem volt benned semmi bajom, Csak szerettek itt, Tört remények borús napok, Többé már nem maradhatok, Semmi nem hevít. Másnap reggel nyakába akasztotta kőpönyegét, kezébe vette görcsös vándorbotját és eltávozott örökre Somogyból. Somogy-Typqillanosodj áfi" Motor" kerékpárok VK Telefon:ATelefon: 394. 394. KÉPVISELET: Kassa és Szepessy Kaposvár, Irányi Pániel utca 2. „És hogy a zajgó világban Ne kelljen tolongani. A rengeteg Somogyságban Elbújtam haldoklani.“ 5 FERENC JÓZSEF KESERŰVÍZ A Porciunkula búcsú Bárdibükkön. A bárdibükki Szent Ferenc kápolna Porciunkula búcsúja ez évben augusztus 4-ére esik. jó Arat és mindennemű ajándéktárgyakat bérmálásra legelőnyösebben Neményi István órás és ékszerész üzletében szerezheti be. Kaposvár, Somssich Pál u. 5. (Turullal szemben.)______