Somogyi Ujsag, 1903. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)

1903-07-07 / 27. szám

X. évfolyam. fával játszva felgyújtotta a szérfis kert egyik szalma kazalját az oltásra odaseregl A cselédség a kisfiú már csak megszenesedett holttestét húzta ki az óriási lángok közül. A legmegrettentőbb a dologban az, hogy Nyulasinak már harmadik gyermeke szenved ily módon tűzhalált. — Helyreigazítás. Múlt számunkban közölt »Veres kakas« czimü hírünkre vo* * natkozólag a következő helyre igazítást vettük: Nem felel meg a valóságnak, hogy Biró Sándor jákói földbirtokos birka akoljait bárki is beszuból gyújtotta volna fel. A tűz keletkezésének oka egy kis fiúnak gyufával való játszása volt. A kár különben csekély, miután a közelben foglalatoskodó munkások emberfeletti munkássága s fáradozása még ideje korán elfojtotta a veszedelmes elemet. — Agyonlőtt vadorzó. Nem ritka eset megyénkben, hogy majd itt majd amott egy ember élet esik áldozatául vadász szenvedélyének s a mi legcsudálatosabb a dologban, hogy az ilyen egyéneket, kik meggondolatlanságukban egy egy ember életet oltanak aki felmenti az igazságszolgáltatás, miután majd a véletlen, majd az önvédelemnek tulajdonítják az ily eseteket, így legutóbb mint értesülünk múlt hó 27-én délután Horváth György kálmáncsai lakos erdőőrnek egy kocsis azt jelentette, hogy Farkas József kálmáncsai lakost egy fejszével a Kuszos hegyi fáczánosba látta bemenni. Az erdőőr ki már régóta ellenséges viszonyban volt a vadorzó hírében álló Farkas Józseffel, testvérével együtt rögtön az erdőbe sietett s ott kétfelé válva nyomozni mentek. A nyomozók közül Horváth akadt csakhamar a vadorzó nyomába s előadása szerint távozásra szóllitotta fel a vadorzót, midőn az távozás helyett gorombán felelt, dulakodni kezdtek s midőn a vadorzó a kezében levő fejszével az erdőőr felé akart csapni az erdőőr elsütötte fegyverét s oly szerencsétlenül lőtte fejbe a vadorzót, hogy az menten holtan rogyott össze. A vizsgálat különben szigorúan megindult. — Jó tanács. Mindazoknak, kik pázsitot akarnak létesíteni, ajánljuk, ,hogy szerezzék be Mauthner Ödön csász. és Hr. udvari magkereskedéséből Budapesten a »Sétatéri* vagy a »Margitszigeti* famagkeveréket. Ezeket már 29 éve szállítja Mauthner Budapest és a Margitsziget oly bámulatra méltó és gyönyörű sétaterei részére. — Magzat elhajtás Andik Jánosné béczi lakos a legnagyobb lelkiismeretlenséggel hajtotta el 5 hónapos magzatát. A lelketlen anyának különben a büntető bírósággal gyűlik meg baja, miután az ügyben szigorú vizsgálat indult meg. — Halottrablás. Mint must számunkban említettük, a legborzasztóbb bűncselekményeket követtek el nemesvidi lakosok az eltemetett hullákon. A megindított vizsgálatnak csakhamar sikerült az emberiséget magukról levetkőzött egyéneket Német János igazabban György főtettes és Glacovek János bűntárs nemesvidi lakosok személyében kézrekeriteni. A letartóztatott bűnösök tényállásként a következőket adják elő: Német János ezelőtt Söjtör zalamegyei községben a sírásónál lakott ; egyik nap a sírásó azzal állt elő, hogy ő a sirokat fel szokta bontani, mert ő ebben gyönyörűségét leli s e naptól kezdve a két jómadár együtt több sirt fel is bontott. — Majd Német Söjtörről Hahótra, innen pedig Nemesvidra került, hol valóságos szenvedéllyel űzte a sírfelbontásokat. — Majd titkába beleavatta unokatestvérét Glacovek János nemesvidi lakost, kivel most már közösen űzték gyalázatos mesterségüket. — Borzasztó az a czinizmus, amivel ezek a vadállatias emberek cselekedeteiket véghez vitték. Beismerésük szerint Söjtörön 6, nemesvidoncsirt bontottak fel s a felásott hullákat nemcsak kirabolták, de meg is becstelenitették. — A hullákról lelopott hullafoltos lepedőkön aludtak, egyéb elrablott ruhák viselésében kéjes örömet leltek’ — Sőt Német vallomása szerint az egyik hulla hashártyájából kivágva egy darabot, azt amulettként nyakára kötve inge alatt hordozta és esténkint, mikor lefeküdt, szagolgatta és ez neki igen jól esett. — Hogy mit képesek elkövetni az ily perverzitásban szenvedő emberek, erről ez ideig mi fogalmunk sem volt, de most a legborzasztóbb valóságában látjuk magunk előtt. — Hogy mi büntetést fog reájuk róni az igazságszolgáltatás súlyos keze, nem tudjuk, de véleményünk szerint az ily egyéneket életfogytiglan kellene elzárni valami hidegvízgyógyintézetbe avagy őrültek házába, nehogy még, valaha kiszabadulva megmételyezhessék amúgy is igen sok romlott erköcsű embereinket, mert az ilyen egyének salakjai az emberi társadalomnak és itt élésük valóságos megmételyezés az emberiségre. — Még egy levegőt színi is bűn ilyen vadállatokkal. — Jókai a Magyar Könyvtárban. A Wodianer czég e népszerű vállalata, mely eddig csak Jókai kisebb elbeszéléseit, rajzait, beszédeit tette közzé, legújabb sorozatában kibővíti programmját és ráér a mester regényeire is. Kezdi pedig azok sorát azzal az époly érdekfeszítő, mint mesterien megirt munkával, a mely Jókai késő öregségének legméltóbban csudáit remeke: az »öreg ember nem vén ember” czimü regénynyel, mely tudvalevőleg akkor keletkezett, mikor a költő pár évvel ezelőtt újból házasságra lépett, s a melyhez az inspirácziót is saját életének ez a mozzanata szolgáltatta. Ez a regény, mely bájos fantasztikumával Jókai legszebb művei mellé sorakozik, a Magyar Könyvtár kiadásában Csak három számot (a 341—343-at) tölt meg, ennélfogva ára csak 90 fillér. A vállalat összes eddig megjelent számaiból kimerítő, számos író arczképével díszített jegyzéket bárkinek ingyen küld a kiadóhivatal: Lampel R. (Wodianer F. és Fiai) cs. és kir. udv. könyvkereskedése, Budapest, Andrássy út 21. sz. — Hazánk legszebb, legrégibb és legkedveltebb fürdője Herkulesfürdő. Gyönyörű regényes hegyvölgyben fekszik, pormentes és ózondus levegője, szép modern és kényelmes épületei vannak. Páratlan gyógyhatású, kondus és kősó meleg forrásai, melyek ischiás, idült csűz, köszvény, bőr- és csontbetegségek, aranyér, altesti bántalmak, vesebajok, vérszegénység stb. ellen csalhatatlan sikerrel használtatnak. Kiváló lég- és villamos fürdők, svéd torna. Hidegvízgyógyintézet. Kitűnő vasút és hajóközlekedés. Világhírű orvosok is ajánlják és a föld minden tájékáról se keresik a déli Kárpátok e világhírű gyöngyét, Herkulesfürdőt. Prospektust ingyen küld az igazgatóság. — Mű hazafiság. Nincs magasztosabb érzés a hazafiságnál, de nincs furcsább annál, ha valaki a hazafiságot csak azért fitogtatja, hogy ebből hasznot húzzon. Egy kitívő példája az ilyen mű-hazafiaknak egy gyáros, ki nagy garral hirdet »magyar* Thomass-alakot »Kartellen kívül* mintegy reámutatván ezzel arra, hogy a többi Thomassalakgyárak kartellbe léptek volna a gazdaközönség kizsákmányolására a mi nem egyébb merő ráfogásnál. Továbbá azt hirdeti említett gyárosunk, hogy „ugyanoly foszforsavtartalommal és porfinomsággal mint a német vagy a cseh salak, a világért sem említené azonban, hogy ezen foszforsavból mennyi az oldható, mert megvan a maga oka, hogy erről bölcsen hallgasson ! Ugyanis tény az, hogy a magyar Thomassalak ugyanannyi foszforsavat tartalmaz mint a német vagy cseh áru, de ami a magyar salak oldhatóságát illeti, úgy jobb erről nem is beszélni, míg p. o. a német gyárak legalább 80°/0 oldhatóságot szavatolnak, márpedig a növénynek oldható foszforsav kell, nem pedig olyan, amilyet egyáltalán fel nem vehet, táplálkozására fejlődésére nem fordíthat Ha már állást akarunk foglalni a cseh gyártmány ellen, mert a csehek is azon igyekeznek hogy a magyar lisztet kiszorítsák, ám tegyük, megvan az okunk rá, de hogy csupa képzelt hazafiságból a kifogástalan minőségű német, »csillag« védjegyű árut saját kárunkra szintén visszavessük, ehhez nem elég az hogy ily eljárással elősegítjük egy magyar gyár felvirgoztatását, mert ezt csak az esetben tehetnők; de ekkor hazafias kötelességünk is volna, ha a magyar gyár ugyanazon árért, ugyanazon minőségű árut szállítaná. — Zágrábiak Kaposvárott. Tudva levő dolog az, hogy a zágrábi m. á. v. magyar munkásai tekintve a zavargós horvát kedélyeket, ha kedvükre amúgy magyarosan mulatni szeretnének, még azt sem tehetik meg, ha csak valami kellemetlenségnek ki nem akarják tenni magukat. Ezért azt határozták el, hogy egy mulatság rendezése végett Kaposvárra jönnek dalárdájukkal 8 levelet intéztek a kaposvári »Rokkant- »SOMOGYI ÚJSÁG.« 1903 Julius hó 7. * könnyűt a Rózsika kendőjébe akarta letörölni, abba a kendőbe, melyet Rossika búcsú könnye s édes gyermeke végső könnye áztatott. Szétbontotta, felemelte s midőn arczát bele akarta temetni, egy levél esett ki belőle s hangos koppanással Ütődött a földhöz. — Oh hála néked Isten ! — zokogott fel az öreg — megadtad a reményt:... — Kedves jó atyám ! — szólt a levél — Bocsásson meg szegény gyermekének. A mindenható igaz Isten a tanúm, h°gy ártatlan vagyok. Ártatlan s mégis meg kell halnom, Legyen meg az ő akarata ! Én belenyugszom, nyugodjék meg ön is a változhatatlanba’! Az egész bűnöm pedig ez . Drága felejthetetlen anyám évfordulóján elmentem a templomba, hogy lelke üdvéért imádkozzam csendben... nyugodtan... Imádkoztam sokáig s midőn lassan kint elhomályosodott a templom, úgy tetszett, mntha egy fénysugár futott volna keresztül a templomon s nagy fényben megjelent volna jó anyám megdicsőült arcza, ki nyájasan mosolygott rám s magához hivott. Én nem bírtam megmozdulni s akkor jött ő, csendesen, szelíden hozzám. Szinte éreztem homlokomon fagyos csókját s hideg kezének lágy érintését, midőn mellém ülve gyengéden ölébe hajtó fejem... Elaludtam... És csak reggel ébredtem fel, midőn a felkelő nap első sugara arczomat érte. Rohantam a kaszárnyába s útközben elestem s orromat betörve, véresen állítottam be, hol rögtön elfogtak, vasra vertek s setét börtönbe zártak. Másnap hadbíró elé állítottak s mivel Istenemen kívül mással nem tudtam am ártatlanságom bizonyítói, elítéltek. Hiába mondtam, hogy a templomba vottam, mert kinevettek; hiába esküdöztem, mert két ember megesküdött, hogy én gyilkoltam meg éjfélkor X. kapitányt, ki egyszer hozzám igen goromba volt. A két feketelelkű ember esküje halálos ítéletet von maga után. Holnapután végeznek ki. De ne fájjon a szive értem, hisz felmegyek oda, hol anyám van s ketten fogunk őrködni árva élete felett... Isten vele... Isten vele... Két év múlt el azóta, öreg Takács ! Pált is sírba vitte a fájdalom, Rózsika is sorvadt, sorvadt, s egy szép tavaszi napon tiszta lelke felköltözött az égbe. Később Jóska ártatlansága is kiderült, mert az igazi gyilkost elfogták, ki töredelmesen beismerte, hogy ő gyilkolta meg katonaruhában öltözve a. kapitányt, ki alamizsna helyett végig korbácsolta... így pusztult el három élet két gonosz, feketelelkű ember miatt. Váljon az egy igaz Isten itélőszéke előtt ki fog felelni a három életért ?... (Vége.)