Somogyvármegye, 1918. október-november (14. évfolyam, 219/3957-292/4029. szám)

1918-10-31 / 245. (3983.) szám

Ü#19*k október 31. KOMOLYV^RHEQT® A horvát felfordulás. Mf A somogyi határ védelme — Erélyes és sürgős intézkedésekre van szükség. - Saját tudósítói­nktól.­­Zágráb, 1918. évi okt. 30. Megírtuk, hogy a h­orvát szábor e hó 29-én ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy nemzeti tanácscsá alakul át és ki­mondd, hogy megszünteti a Magyarország­gal szemben fennálló közjogi viszonyukat és visszahívja a magyar képviselőházba kül­dött képviselőit. Ezzel a politikai lépéssel egyidejűleg úgy Zágrábban, mint Eszéken nemzeti adót gyűjtenek és hozzálátnak ahhoz, hogy a magyar királyi államvasutak horvátországi vonalait elfoglalják. A Máv­ zágrábi üzlet­vezetősége minden intézkedést megtett arra az esetre, ha Zágrábban a helyzet tarthat­­lanná válik, irodahelyiségeit és személyzetét ideiglenesen Kaposvárra helyezze át. Erre az alkalomra Kaposvárott a Németh István­­utcai máv. internátust foglalta le, mert ott a spanyolnátha miatt a tanítás amúgy is szü­netel. Hogy azonban végleg ott helyezked­jen el, arról ez időszerint nincsen szó. Az eszéki „lug“ erre azt a felhívást teszi közzé, hogy a magyar államvasutak ez intézkedé­sét minden eszközzel meg kell akadályozni. Nagyon valószínű, hogy a­ hivatalos körök hallgatólagos beleegyezésével történt ez a jugoszláv felhívás. Brrcs, 1918. okt. 17. A vagyonbiztonság Horvátországban már hosszabb idő óta erősen megromlott. Ennek fő oka a zeleni (Zöld) gárda volt, amely az erdőkben tanyázó katonaszökevények egyesü­lése. Horvátországban és Szlavónia erdőiben hozzávetőleg 20.000-nél is több katonaszöke­vény tartózkodik, akik rablásból élnek. Az ő általuk alaposan tönkretett közbiztonság utol­só támaszát is nélkülözik már a magyarok, akiket a horvát csőcselék hazafias kötelessé­gének tart meglepni, kirabolni. Különösen a­­ Dráván túl szolgálatot teljesítő magyar vasu­tasok helyz­te szomorú. Egytől-egyig magya­rok és kötelességük az utolsó pillanatig ál­lomásaikhoz rögzítette őket. Csak a napokban kezdtek hazaszállingózni Magyarországba ma­gukkal hozva családjukon kívül azt, amit hir­­telenében összecsomagolhattak, mert a szállí­táshoz szükséges teherkocsik sem álltak ren­delkezésükre. Nemcsak a zágrábi, de a pécsi üzlet­vezetőség is utasítást adott a Dráván túl fekvő vasútvonalak nagy részén a forgalom beszün­tetésére. Nemcsak a szlavóniai vasutasok, hanem a vasutak is költöznek. Hazahozzák Magyarországba a kint levő összes szerelvé­nyeket, mozdonyokat, az állomások felszere­léseit, még a szemaforokat is, szóval mindent, amit csak el lehet szállítani. Mától kezdve megszűnik a Szentlőrincz—Nasicz közli vo­nalon Sellye—Nasic­, szintúgy Sziszek—Bród között valamint az Eszéktől délre és nyugatra fekvő vonalakon is a forgalom. Csak katonai és a hazatérőket hozó vonatok közlekednek. A Drávához közel fekvő községekben mindenfelé nagy az aggodalom. A horvátok betörésétől félnek. A határok nincsenek meg­erősítve. A Dráva hidjáért is aggódnak. Jelenték­telenül csekély őrsége van az eszéki hídnak. Barcsnál a Dráva hídját egy cseh főhadnagy vezetése alatt 40 főnyi őrség ügyeli, köztük sok a cseh, akik és ezért a magyar határ védelmében teljesen megbizhatatlanok. Erdély szomorú példája kisértő rémként lebeg a Baranya és Somogy határán élő magyarság előtt. Kaposvár, 1918. okt. 30. A horvát események hullámai nem csaptak még át a somogyi határszélre. Nem is szabad túl sötéten látni, de óvin­­tézkedések megtételére szükség van. Az óvintézkedések tárgyában Barcs község képviselőtestülete f. hó 28-án üést tartott, melyben kimondta, hogy szükségesnek tartja a somogyi határnak magyar katonákkal való sürgős megvé­dését, a barcsi tót származású helyőrségé­nek magyarral való felváltását, a szerb hadifoglyok azonnali eltávolítását a többi hadifoglyok szigorú ellenőrzését á, a horvát menekülőknek rendszeres irányí­tását és hátósági ellátását Bancs község közönsége ugyanis a tömeges menekü­lőket sem elhelyezni, sem élelmezni nem tudja. A barcsi képviselőtestület megbízá­sából e határozatot ma délelőtt fél 10 órakor Fuchs József és Vámos Rezső képviselő testületi tagok nyújtották át Kacskovics Lajos alispánnak, élőszóval is kérve a sürgős intézkedést. Tájékozásul közölték, hogy a barcsi hengermalomban 1500 vagyon liszt, a Nauschlosa féle te­lepen 5 millió korona értékű anyag és a sertéshizlaldában, dohánygyárban is nagy értékek fekszenek. E nagy értékek védel­mére Barcson a helyőrségen kívül alig pár csendőr van. Itt említjük meg, hogy Az Est tudó­­sításával szemben, a barcsi kiküldöttek, mint a képviselőtestület álláspontját, kö­zölték tudósítónkkal, hogy a cseh hely­őrség parancsnoka Kokat főhadnagy vi­selkedésével a megtámadtatásra semmi okot nem szolgáltatott szimpatikusan vi­selkedik és tőle telhetős­g minden intéz­kedést megtesz a rend fenntartására. A képviselőtestület fenti határozata tehát csak az általános politikai helyzetben és nem a helyőrség parancsnokának visel­kedésében leli indokát. Ugyancsak ma délelőtt kereste fel Kacskovics Lajos alispánt a kaposvári polgárság küldöttsége is. A küldöttség szónoka Bók Zalán­ Lajos úr szintén arra kérte az alispánt, hogy tegyen meg a maga hatáskörében minden egyébb hiva­talos teendői félretételével, mindent a somogyi határnak a zeleni káder táma­dásai ellen való megvédésére keresse meg táviratilag a magyar kormányt, vagy ha az intézkedni nem tud, a nemzeti ta­nácsot. Utalt az erdélyi eseményekre, amikor a hatóságok szintén későn intéz­kedtek Kacskovics Lajos alispán, eképp válaszolt: Megértem az önök aggodalmát a mai izgalmas napokban, de legyenek meg­nyugodva, hogy a szükséges intézkedések már eddig is megtörténtek, ezután is meg fognak történni, úgy­hogy egyetlen magyar községben sem fog a horvát bandák részéről sem emberéletben sem, anyagokban kár történni. Tegnapi intéz­ked­éseim nyomán már eddig Budapestről 230 magyar katona, Kanizsáról pedig egy század honvédség sietett a veszélyezte­tett pontokra. De ezek csak ideiglenes intézkedések, melyeket a továbbiak kö­­vetnek. Utalt a felburjánozó álhírekre, me­lyek Barcsról és Csurgóról jöttek, de teljesen alaptalanoknak bizonyultak, hin a haredi küldöttség megerősítette, hogy Barcson eddig semmi sem történt. Hang­súlyozta, hogy hosszú köztisztviselői pá­lyáján sok viharos helyzetet látott, soha még higgadtságát el nem vesztette, So­­mogy vármegye érdeit s­­alkotmányos jogait, ha kellett a kormányokkal szemben is megvédelmezte. Kezét ma is a közön­ség ütőerén tartja, ő is somogymegyei, együtt érez a megye lakosságával és mindent megtesz, hogy annak érdekeit megvédje. Közölte, hogy az erősítések u ban vannak, sőt telefon értesítése sze­rint még a zalai határt is, ahol semmi veszély nincs, megerősítik. 31 Politikai mozgalmak Kaposvárra. «a • A "Crn Csatlakozás a Nemzeti Tanácshoz. — Saját tudósitónktól. — Kaposvár, 1918. október 30. A budapesti események és a ma­gyar nemzeti tanács felállítása Kapos­vá­rói is élénk visszhangot keltettek. Hírt adtunk arról, hogy a kaposvári Demok­rata Kör választmányi ülésén tu­domásul vette a nemzeti tadics megalakulását és kimondta, hogy azt támogatni fogja. Tegnap este a függetlenségi és 48-as pártkör dr­­ók Zalán Lajos elnöklése mellett szintén állást foglalt a nemzeti tanács mellett. Erről gróf Károlyi Mihályt, a nemzeti tanács elnökét a következő táviratban értesítette : a­­ kaposvári függetlenségi és 48-as pártkor tegnap este örömmel vette tudo­másul a Nemzeti Tanács megalakulását, azt hazafias tiszt­ülettel üdvözli és hatá­rozatait kötelezőnek elismeri, kimondván, hogy minden tekintetben a Nemzeti Ta­nács rendelkezésére áll­ A gyűlés megbízta az elnököt azzal, hogy lépjen érintkezésbe a helybeli de­mokrata és szocialista párt vezetőivel a tekintetben, hogy ha szükségét látják hívjanak össze népgyűlést a Nemzeti Tanács megalakítására. A párt megbízásából dr. Nicsovics Sándor a pótállandó választmányon Ma­gyarországnak minden irányban való függetlenségének kimondása iránt indít­ványt terjeszt elő. Megmozdult tegnap Kaposvár mun­kássága, a szociáldemokrata párt is, teg­nap esti pártgyűlésén szintén a magyar Nemzeti Tanács fa­llá állott. Ma röpirat­­tal fordul Kaposvár népéhez, melyben ismerteti a helyzetet, közli, hogy míg a katonaság nagy részét Budapesten kon­centrálják, addig az ország határai véd­telenül állanak. Bejelenti a Magyar Nem­zeti Tanác­­s Katonatanács megalakulá­sát, mely programrajául tűzte ki az azon­nali békekötést, Magyarország teljes függetlenségét és népállammá való át­­alakítását. Ez mögé tömörült Budapest népe és ez mögé kell tömörülni hivő szavunkra Kaposvár népének is. A ropl­irat igy végződik: Testvérek. Az öt év kínban, nyomorban, éhezésben, nélkülön Ajándéktárgyak Csajághy ékszerésznél Kaposvár, Korona­ utca 5. szám. "­ÜÜ

Next