Sopron, 1899. október-november (29. évfolyam, 225-275. szám)

1899-10-01 / 225. szám

1899. október 1. SOPRON. vizsgát s közülük hármat, Ludvig Gusztávot, Mühl Sándort és Wágner Ádámot, mint akik a dunántúli kerületbe kaptak lelkészi hiványt. Gyurátz Ferencz püspök vasárnap d. e. ün­nepélyesen lelkészekké is avat az ev. tem­plomban. — A szent-Mihályi búcsú. Holnap, vasárnap lesz a szent-Mihálynapi búcsú, a városi plébánia templomban, melynek tudva­levőleg Szen­t-M­i­h­á­l­y a védő­szentje. A búcsú holnap is egyházi ünnepélylyel kez­dődik, melyet a szokásos mulatságok követ­nek. Az isteni tiszteletek a következőket tar­tatnak meg. Reggel 6 órakor szentmise, ezt követi és 8 órakor a testvér-egylet miséje; 9 óra után három szentbeszéd lesz; és pedig a) német prédikáczió a templomban; tartja W­erdenich András dr; b) a szent-Jakab kápolnában horvát nyelvű egyházi beszéd; tartja Domnanovich Ferencz kanonok c) a gróf P­ej­acsevich-féle temető kápolnában magyar nyelvű szent beszéd; tartja F­e­i­e­ra­ting­e­r Mátyás káplán Az ünnepi szent­mise a Mihály-templomban délelőtt 10 órakor lesz, melyet P­ó­d­a Endre apátplébános czelebrál; délután 3 órakor ünnepi vecsernyét tartanak. — Sopron vármegye közegészség­­­ ügyi állapota. A Baán dr. alispán szer­kesztette : Sopron vármegye 1898 évi állapotá­ról szóló jelentésben A­j­k­a­y Endre tiszti főorvos általánosságban igy ismerteti Sopron­­vármegye múlt esztendei közegészségügyi álla­potát: Az 1898-ik év lefolyása alatt Sopron­­vármegye közegészségi viszonyai, a múlt évvel összehasonlítva, ezzel megegyezőleg kedvezők voltak és tekintettel az általános halálozásra, valamint a fertőző betegségi esetek és a fer­tőző betegségek következtében beállott halálo­zások számára, az előző évivel majdnem tel­jesen megegyzét volt, kivéve a kanyaró esetek számát, mely­­ előző évét jelentékenyen túl­haladta A múlt évvel megegyezőleg a tavaszi és őszi hónapokban a légző­szervek hurutos bántalmai, a nyári hónapokban pedig az emésztőszervek hurutos megbetegülései voltak túlnyomók. A megbetegülési esetek lefolyása és kimenetele általában kielégítő volt. A váltóláz, mint az előző években, úgy az elmúlt évben is, mindig kevesbül. Nagyobb kiterje­désű és veszélyes járványok nem uralkodtak, de a fertőző kórok szórványos esetei és a mindinkább kiterjedő kany­arójárvány ezen évben is észleltetett. — Iskolaavatás Kópházán. K­ó­p­­h­á­z­a agilis elöljárósága folyton azon van, hogy a község fellendülését előmozdítsa. Ezt bizonyítja a holnapi iskola­avatás is A köz­ség ugyanis rájött, hogy az iskola évek múltán szűk lesz, mert mindig többen tódulnak a népnevelés hajlékába. A régi more patria élet megszűnt, mikor még az írástudó ember fe­hérholló számba ment a faluban, s így időközön­ként tágítani kell a kereten, hogy ne akadjon egy gyermek sem, a­ki kiszorul az iskolából. Megszavazott tehát 2400 forintot a képviselő­­testület s olyan modern iskolává alakította és szélesítette ki a régit, hogy díszére válik a községnek. Ezentúl a kis község 3 osztályta­nítót fog tartani 400 frt fizetés mellett. Mindenesetre jó példával szolgált Kópháza és az elismerés joggal illeti meg mindenki részéről, kinek a jövő generáczió sorsa a szivén fekszik. — A Lajtha szabályozása A leg­utóbbi árvizek alkalmával közöltük, hogy Baán dr. alispán, mikor kintjárt a megda­gadt Lajtha partján, arra a felfedezésre ju­tott, hogy a Lajtha évről-évre jobban elmossa a part magyar részét; osztrák részen a Lajtha nem tehet ilyen galibát, mert a jó német sógorok megsarkantyúzták (kőgáttal látták el) a fordulókat Elhatározta tehát az alispán, hogy a kormánynál lépéseket tesz a Lajtha szabályo­zása érdekében Moson megyei szomszédaink, e hír fülükhöz jutván, nagyon megijedtek, hogy az ő zsebükre spekulálunk mi, akik a Lajthát meg akarjuk szabályozni. Batthyányi Tivadar gróf országgyűlési képviselő hol­napra P­a­m­a községben népgyűlést hivott egybe, hogy a Lajtha-szabályozás ellen de­monstráljanak. A Lajtha-szabályozás, első­sorban gazdasági kérdés, de még a poli­tika is belejátszik. Jót tennék hát a kedves szomszédok, ha ahelyett, hogy állást foglalnak a nagy horderejű terv ellen, inkább kezüket nyújtanák a közös munkára. — Fényes esküvő. Ma délelőtt 11 órakor a soproni anyakönyvvezető hivatalban fényes egybekelés folyt le. Laskay Gábor m. kir. honvédezredes, a 18 honvéd-gyalog­ezred parancsnoka, városunk társadalmának rövid idő alatt megszeretett és tisztelt tagja kelt egybe Pfeifer Gyula szép özvegyével Pfeifer Irma asszonynyal. Az egybekelési szertartást S­z­a­l­a­y Péter anyakönyvvezető végezte. Mint tanuk S­i­m­o­n Ödön főispán és M­a­n­n­i­fi­g­e­r Adolf dr. szerepeltek. Ott voltak még a polgári szertartásnál S­zl­u­k­a Nándor vezérőrnagy állomásparancsnok s a menyasszony legközelebbi rokonai Az előkelő díszes társaság az anyakönyvvezető hivatal­ból a nászházba hajtatott, hol rövid déjem­er volt . Este 11 órakor a szent Benedekrend helybeli templomában gyűlt egybe a fényes nászsereg; a fogatokon ülve ott láttuk a sop­roni társaság és katonaság előkelőségeit, ott a szebbnél-szebb asszonyokat és leányokat pazar toalettben. A templom bejárata előtt a hon­véd tisztikar állott, csaknem teljes számmal s az utczát nagy néptömeg borította. A fénye­sen kivilágított s ízlésesen diszitett templom­ban Laskay Benedek, a vőlegény nagy­bátyja szentesítette egyházilag az uj pár frigyét, szép beszédet tartva. — Egészen besötétedett, mire az esketési szertartás véget ért s a fé­nyes násznép a nászházhoz visszahajtatott. Az uj építészeti szabályrendelet. Az uj építészeti szabályrendeletet tudvalevőleg Schreiner dr. indítványára a közgyűlés a középitészeti bizottsághoz utasította, hogy tegyen véleményes jelentést és pedig 3 hó eltelte előtt. Mint értesülünk Wälder főmér­nök megfelebbezte ezt a határozatot. Sok haszna azt hisszük nem lesz ennek a felleb­bezésnek, de mindenesetre késleltetni fogja azt, hogy a szabályrendelet ügye egyszer már „chose jugée“ legyen. — Uj iparos kör A soproni szabó iparosok nagy dologba vágták a fejszéjüket: uj, az iparos egylettől teljesen független kört akarnak alakítani, olyat, amely a szellemi művelődésen kívül a szabó ipar spec­iális ér­dekeit lesz hivatva előmozdítani. A dolog onnan indult ki, hogy némely szövet vagy vőföskereskedő az áru eladásán kívül ruha­­készítés elvállalásával is foglalkozik, ami, ha tényleg így van, rendkívül sérti a szabóiparo­sok érdekeit, sőt jogait. Többen tehát a szabó­iparosok közül csütörtökön este értekezletre gyűltek össze a Koronában, megbeszélendő, mint lehetne sikerrel védekezni a rájuk nézve rendkívül káros manipuláczió ellen. Az érte­kezlet, melyen szép számmal voltak jelen, Gerencsér Józsefet választotta elnökéül, aki is indítványozta, hogy a szabó ipa­rosok alakítsanak egy külön k­ö­r­t. Az indítványt az egybegyűltek nagy lelkesedéssel fogadták s mindjárt megválasz­tották az előkészítő bizottságot, melynek tagjai lettek Gerencsér József elnöklete alatt: Dávid Lajos, Feigelstock Ig­­nácz, Farkas Ferencz, Braun Miksa és Tóth János... Ez előkészítő bizottság munkájának eredményét a jövő hétfőn, október 9-én terjeszti az „Angyal“ vendéglőben tar­tandó nagy értekezlet elé. — Az életrevaló ügy iránt a szabó iparosok körében nagy az érdeklődés — Tánczestély. A soproni arany ifjúság egy része — lawn-tennis játszó társa­­ság — jövő szombaton a Pannóniában táncz­­estélyt rendez. E tánczestély elsőnek vezeti be a soproni idei elite-mulatságok sorozatát s abból a rendkívül nagy érdeklődésből ítélve, mely a mulatság iránt mutatkozik, elsőrendű sikerre számíthat a derék, agilis rendezőség. — Friss tiroli maroni. Megjelentek az utczasarkokon a friss tiroli maróni árusok. Tehát újra eltűnt egy nyár az ő rózsás szép képeivel, kellemességeivel és gyönyöreivel. Friss tiroli maroni! A szép hátulgombolós szoknyák, selyem­blúzok, csipkés nyakkendők, átlátszó naper­nyők, exotikus kalapok újra pihenőre, vagyis t­örökálomra térnek. Friss tiroli majom­! Az őszi gallérok barátságosan fogadják az őszi felöltők köszöntéseit. Megered a szó és tárgyalják a bekövetkező szezon mulat­ságait. A múltakra visszagondolni mindig jól eső. Vagy mit is mondok Hisz Jókai maga mondja, hogy ha a múltakra visszagondolunk, az már jele az öregségnek. Hát mit gondoljunk mi vissza a nyárra! Mi fiatalok akarunk maradni. Egy hang riaszt fel elmélkedésünkből : — Friss tiroli majomi! — A szerelem áldozata. A Deák­tér sarkán álló rendőrt tegnap estefelé figyelmeztették, hogy a park egyik pad­ján egy ájult fiatal leány fekszik. A ren­dőr rögtön betelefonált a központba, hogy or­vost küldjenek. Csakhamar megjelent Grei­ling­e­r dr. rendőrorvos, a­ki konstatálta, hogy mérgezésről van szó. Kocsira tették a fiatal leányt s bevitték a közkórházba. Itt magához tért; elmondotta, hogy Hős Er­zsébetnek hívják és hogy varrónő. Csalódott szerelme adta kezébe a méreg poharat. Hős Erzsike drámájának első fonala, mint szakga­­tottan elmesélte a kórágyon, Kőbányára vissz vissza. Itt beleszeretett egy bádogos legénybe, U­r­b­á­n­y­i Lajosba, ki szintén gyengéd érzel­meket színlelt a leánynyal szemben. A 18 éves Erzsike atyja, Hős Lipót, zombori fogház fel­ügyelő és mostohája, mikor a két szerelmes össze­köttetéséről hallott, megírták a leánynak, hogy ha le nem tesz szándékáról, úgy kitagadják. Er­zsiké szivére hallgatott és Prágába szökött kedve­sével, nehogy az apa haragja feltalálja. Két hónapi ott időzés után az osztrák császárvá­rosba költöztek. Itt, a mozgalmas élet zajá­ban a bádogos legény szivébe új szerelem költözködött, mely a régit elhomályosította. Goromkáskodni kezdett a leánynyal, ki min­denét odadobta érte s mintegy 8 nappal ezelőtt a faképnél hagyta az Erzsikét. A szegény leány nagy elkeseredésében, a tékozló fiú pél­dájára, vissza akart térni a szülői házba. De csak Sopronig ért s itt azzal a szándékkal lépett le a déli vasút kupéjából, hogy elemészti magát. Szobát bérelt az ezüst-utczai „Arany kakas“ szállodában. Egész nap bolyongott az utczákon révedező szemmel, közben betért egy kereskedésbe és marólúgot vett, míg este nagy fáradtan leült a Deák­ téri park egyik padjára A batyujából elővette a mérget, vi­zet merített a nagy medenczéből, belekeverte a lúgkövet s aztán felhajtotta. Eddig a tör­ténet. Hős Erzsébetet, aki nevéhez méltatta­ 3.

Next